Cseh kisüzemi sörfőzdék 4. – Karlovy Vary-i kerület

A cseh kisüzemi sörfőzdéket bemutató sorozatunkban ezúttal Karlovy Vary térségébe látogatunk el. Ez Csehország egyetlen olyan kerülete, ahol nem találhatunk nagyobb, 10 ezer hektoliter sör felett termelő sörgyárat, ugyanakkor a ma már itt üzemelő hét kisebb sörfőzde mindinkább elengedhetetlenül fontos szerepet tölt be a helyi igények kielégítésében. A Kynšperk nad Ohří városában működő kiváló sörfőzdéről, az ott szerzett tapasztalatokról egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk (lásd ITT), így most nem foglalkoznánk vele részletesebben. Amit összességben megjegyezhetünk vele kapcsolatban, hogy egyike az általunk ismert legkiválóbb kis sör készítő műhelyeknek.

Cseh kutyafajták

Megboldogult fiatalkoromban egy ideig kutyatenyésztésre vetemedtem. Habár csakhamar kiderült, hogy eme pénzszerző tevékenységem korántsem nevezhető rentábilisnak, de mégis rengeteg kellemes élménnyel és jelentős ismeretekkel gazdagodtam. Ugyanis egy vérbeli tenyésztőnek kötelező a különféle kutyakiállításokra járogatás, ahol a kedvencünket meg kell méretnünk a bírák, és más négylábú versenytársak előtt. Ha tetszik az ebünk a valóban szigorú zsűrinek, akkor egy-egy piros vagy kék szalagocskával jutalmazzák, vagy ha a jószág megfelel a fajta előírásoknak, és bejön az ítészeknek, akkor akár elhozhatjuk a fajtagyőztes, sőt a Best In Show díjat is. Egy ilyen kiállítás, főként ha egy több naposról van szó, remek alkalmat ad sok-sok addig számunkra nem, vagy csak kevéssé ismert kutyafajta megismerésére. Egy ilyen show alkalmával találkoztam először cseh kutyákkal, pontosabban Csehországban (illetve az egykori Csehszlovákiában) kitenyésztett kutyafajták nemes példányaival.

Cseh szálkás szőrű vizsla

Libosad: Kroměříž „virágos kertje”

Kroměříž egyike Csehország kulturális-építészeti értékekben kiemelkedően bővelkedő városainak. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egykor az Olomoucban székelő püspökök, érsekek kedvenc pihenőhelye lett, akik bizony a minél kellemesebb relaxációjuk, kényelműek érdekében áldoztak is, nem keveset. Sokan tudják, hogy az itt található Érseki Kastély és annak csodaszép parkja szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, de jóval kevesebben sejtik, hogy mindez kiegészül egy másik varázslatos kerttel. Ez az úgy nevezett Virágos kert (Květná zahrada), amely a maga nemében egyedülálló a világon. Az eredeti nevén Libosadnak hívott szépség a XVII. századi európai kertépítészet mesterműve. A II. Karel Lichtenstein – Castelkorn püspök megrendelésére Filiberto Lucchese, majd annak halála után Giovanni Pietro Tencalla kertépítészek tervei alapján 1665 és 1675 között építtetett kert (az akkortájt még álló városfalakon túl) egyfajta sajátos ötvözete a reneszánsz olasz és a barokk-klasszicista francia testvéreinek. A XIX. században Anton Arche, majd a XX. században Pavel Janák ugyan kisebb-nagyobb módosításokat végzett el, de mindezek nem sértették meg a kert eredetiségét.

Bejárat a Virágos kertbe

Zátopek szobor // 85 év felettiek // cseh foci // cseh őslénykutatók // két éve volt a metilalkohol mérgezés // nyitva a Czernin palota kertje // Cseh Nemzeti Múzeum // a Kabát zenekar

• A kelet-morvaországi Zlín városa sport stadionjában felavatták a legendás cseh hosszútávfutó, Emil Zátopek szobrát. Az 1922-ben született, és 2000-ben elhunyt sport fenomén a pályafutása során négy alkalommal (1948-ban és 1952-ben) szerzett olimpiai aranyérmet. A „cseh mozdony” becenevű nagyszerű sportoló a szobrának most helyet adó Zlín városában kezdte el sport karrierjét, és itt ismerte meg későbbi feleségét is.

  

  Zátopek
  

Hrabal Múzeum Nymburkban

Telik, múlik az idő, de ne feledkezzünk meg Bohumil Hrabalról, kinek mint már mindannyian jól tudjuk ebben az esztendőben ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. A számunkra egyik legkedvesebb írót Csehországban is sokfelé ünneplik. Így van ez természetesen Nymburk városában is, ahol Hrabal gyermek és ifjúkorának nagy részét töltötte. A különféle megemlékezések mellett a városban megtekinthető az író származását, élettörténetét, munkásságát, személyes tárgyait bemutató kiállítás. Most minden további szöveg helyett a tárlatról készített felvételeket mutatjuk be az olvasóinknak. Háttér információkat a Hrabal életét bemutató pár hónappal ezelőtt megjelentetett két részes cikkünkben találnak.

A Mester

Julius Fučík, az indulók királya

Őszinte vallomással kell kezdenem. Nem különösebben rajongok a cirkuszok világáért. Amellett, hogy nagyra értékelem az akrobaták sokszor emberfeletti teljesítményét, sohasem békéltem meg az állatidomárok (szerintem) nem túlságosan állatbarát tevékenységével és a vándorcirkuszok vonzóan-taszító légkörével. Mégis ha felcsendül a cirkuszi világ klasszikus bohóc indulója, a „pap pa parapara pap pa paa pa” valahogy jól eső érzéssel csöppenek vissza a gyermekkorom jó pár alkalommal cirkuszt látott világába. Azok számára akik nem fejtették volna meg, hogy melyik zeneműt is próbáltam minimalista módon interpretálni, azok hallgassanak be az alábbi videóba: 

 

Akkor és most 23. - Smetana tér – Litomyšl

Csehország Pardubicei kerületének egyik gyöngyszemét, Litomyšl városát nem csupán az itt található UNESCO Világörökséghez tartozó gyönyörű sgraffitókkal díszített homlokzatú kastély megtekintése miatt érdemes felkeresni. Szinte „kötelező” feladat, legalább egy rövid séta erejéig a városka főterének körbejárása is, amely napjainkban a város egyik egykori híres szülötte, Bedřich Smetana zeneszerző nevét viseli.

Litomyšl: Smetana tér

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Pálava

Dél-Morvaország egyik kicsiny, de annál impozánsabb tájvédelmi területe a mindösszesen 83 négyzetkilométer kiterjedésű Pálava (CHKO). Az első védettségét még 1976-ban szerezte, amely 1986-ban Bioszféra Rezervátum címmel is bővült. A Pálava központi magját a Pavlovské vrchy nevezetű mészkő hegység vagy inkább csak dombvidék alkotja. Északi határa a Dyje folyó mesterségesen felduzzasztott vize, délről hozzávetőlegesen a Včelínek-patak határolja. Nyugatról a dombvidék alján észak-déli irányba húzódó 52. számú főút, míg keletről a Bulhary és Sedlec településeket összekötő út jelenti a lehatárolást. A tájvédelmi terület legmagasabb pontja az 550 méter magas Děvín-csúcs, a legalacsonyabb része a Dyje-folyónál található, egész pontosan Nové Mlýny-nél (163 m).

A Pálava áttekintő térképe

A repülő Šonka: a Red Bull Air Race cseh versenyzője

Három év kényszerszünet után 2014-ben újból elindult (és az idei idény lassan véget is ér) a Red Bull Air Race, a műrepülő versenyek „rali-világbajnoksága”. A 2003-ban útjára induló nemzetközi versenysorozat nekünk magyaroknak kivált kedves, hiszen versenyről versenyre szurkolhattunk-szurkolhatunk a mindenki által tisztelt Besenyei Péternek, a felfújható akadályok közötti, gyorsasági légi manőverezés viadala egyik „atyjának”. Besenyeire egy egész ország büszke volt, amikor a Red Bull Air Race első idényét megnyerte, majd mikor azt követően három alkalommal is a második helyen végzett. Magyarország legsikeresebb, a versenytársai életét még ma is „megkeserítő” pilótáján kívül az évek során számos más ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria stb.) repülő professzorai is részt vettek a versengésben. 2010-ben pedig újoncként megjelent a színen az érett, sok évtizedes tapasztalattal bíró pilótákból álló mezőny egyik legfiatalabb tagja a cseh Martin Šonka. Ismerkedjünk meg egy kicsit a kivételes képességekkel megáldott bohém légi lovassal.

Martin Šonka

Idézet és pár kép XXI. - Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

A híres cseh, főként szépirodalmi írókkal és műveikkel foglalkozó sorozatunkban ezúttal mintegy kakukktojásként egy történelmi alkotást és annak szerzőjét mutatjuk be. És nem is akármilyen művet! Egy könyvet amelyet Klement Gottwald köztársasági elnök határozata alapján az 1952. évi állami díjjal tüntették ki. A cseh történelmet jobban ismerők, illetve a dátumon elmélázók számára már gyanús lehet, hogy milyen korszakban, milyen irányzatot képviselve születhetett ez a „remekmű”. Azok számára viszont akik kevésbé avatottak a múlt ismeretében, álljon itt egy kis magyarázat.

Josef Macek: A huszita forradalmi mozgalom

Csehországi sörfőzdék XX. - Minipivovar U Vacku – Látogatás Csehország egyik legújabb sörfőzdéjében

Valamikor március tájékán, mikor is a szállásunkat foglaltuk Csehországban, egy egészen kellemes panzióra bukkantunk a Chlumec nad Cidlinou névre hallgató kisvárosban. A szálláshely lefoglalása rendben megtörtént, de mikor július közepén ismét ránéztünk a panzió honlapjára szinte hihetetlen hírrel szembesültünk: eljövendő szálláshelyünkön hamarosan kézmíves mini sörfőzde működése veszi kezdetét! No ezek után már igencsak lassan teltek a napok, alig vártuk, hogy a saját szemünkkel is lássuk, pontosabban saját szánkkal is ízlelhessük Csehország legeslegújabb komló alapú termékeit.

Panzió - sörfőzde - söröző

Pizza cseh módra...a biztonsági öveket kérjük bekapcsolni...

Imádjuk a cseh konyhát, azonban idén nyáron néhányszor eljutottunk arra a pontra, amikor még vagy már nem vágytunk a klasszikusan csehes húsos – burgonyás – knédlis - káposztás fogások egyikére sem, és bizony pizza evésre adtuk a fejünket. A fő étkezésünk helyszínéül így nem kis talponállóban kerestük éhségünkre a gyógyírt - bár majdnem biztosak lehettünk volna abban is, hogy itt sem kapunk gyenge vagy rossz minőségű ételt, nem is étteremben, hanem kisvárosi pizzériákat kerestünk fel, melyek egész Csehország-szerte szép számban találhatók. A választék minden esetben kiváló volt, néhol klasszikusan olaszos, máshol csehes allűrökkel „fűszerezett”, de bármelyiket is választottuk, a pizza mindenütt finomnak bizonyult. Azt nem tudjuk, hogy vajon a szakácsok egyenesen Itáliában tanulták-e a pizzakészítés fortélyait, de mindenesetre értettek a szakmájukhoz.

Kvarglis pizza

Klášter u Nové Bystřice - Kolostor az ország szélén

A határvidékek szinte valamennyi országban rejtélyes, külön világot rejtenek. Ez a megállapítás kivált igaz azon egykori szocialista államok esetében, ahol az országhatárokat még alig pár évtizede is szigorú őrszemek felügyelték, vigyázva a Vasfüggöny épségére, elhárítva a kapitalista „járvány” betörési kísérleteit. Ezen határ menti területek települései gyakorta megszenvedték ezt a nem kívánt határőr szerepet, az ebből fakadó elzártságot, a gazdasági fejlesztések hiányát. A határok azóta megnyíltak, a helyzet sokat változott, de még mindig vannak látható, fizikailag is érzékelhető nyomai az egykori áldatlan szerepkörnek. Még manapság is kevés külföldi turista téved ezekre az ismeretlenebb területekre, nem sejtvén, hogy milyen látnivalóktól is fosztja meg magát.

 

Klášter u Nové Bystřice, a zarándoktemplom

KOH-I-NOOR avagy a fába szorított grafit története

Gyors ütemben közeledik a szeptember, ami bizony elég sokkoló hír nem csupán a nyári meleget idén gyakran hiába váró felnőttek, hanem a sok százezer iskolapadba „kényszerülő” gyerkőc számára is. Bizony ismét eljött a gyerekek lelkivilágát, a szülők idegrendszerét és nem utolsó sorban a pénztárcáját egyaránt megterhelő iskolaszezon. Tankönyvek beszerzése, iskolatáskák, tolltartók, füzetek, számológépek, tűzőgépek és az egyéb ezer apró cikk megvásárlása mellett itt az idő, hogy szert tegyünk egy több száz éves találmány különféle darabjaira is, a különböző színű, anyagú, funkciójú ceruzákra is. Ez a mindenki számára ismerős, jóllehet a hétköznapi életben kissé háttérbe szorult íróeszköz továbbra is az iskolások, rajzolni vágyók elengedhetetlen társa. De mit is tudunk erről a ma már számtalan változatban kapható tárgyról, és hogy is kerül egy ilyen témájú cikk Csehországgal foglalkozó magazin hasábjaira?

Švejk szobra // cseh félelmek // népszerű a Prágai Állatkert // jegesvödör kihívás // bizánci templom Vyšehradon // 21. Dudásfesztivál // Hidegrekord

• Az elmúlt szombaton a dél-csehországi Putim városában felavatták a Cseh Köztársaság első Švejk szobrát. Szinte meglepő, hogy csak most az I. világháború kezdetének századik évfordulójára készült el a Jaroslav Hašek 1923-ban írt művének főhőséről az első hazai köztéri alkotás. Meglepő, hiszen Švejk nem pusztán egy fiktív irodalmi hős, hanem sokan szinte a cseh nép szellemiségének, lelkületének valamiféle megtestesítőjeként tekintenek rá. És hogy miért éppen Putimban állították fel a derék katona emlékművét? A megfejtéshez érdemes (újból) beleolvasni a remekműbe, vagy megtekinteni a regényből 1957-ben forgatott filmet. Ez utóbbinál azt azért eláruljuk, hogy a film egyes jeleneteit is itt forgatták.

  

  Švejk, a szobor és a mai hasonmása (forrás: IDNES)
  

Varázslatos Český Krumlov XX. - Krumlovi újdonságok (2014.)

Kellemes szép nyárvégét kívánunk kedves olvasóinknak. Ezennel, pár hetes szünet után ismét visszatért a Csehország, nem csak Prága legénysége. Folytatjuk továbbra is lelkes, remélhetően mások számára is hasznos és érdekes ismeretterjesztő ténykedésünket. Ahogyan azt a netmagazinunk rendszeres követői már jól ismerik, a nyári szünetet követő első cikkünkben Český Krumlov városának újdonságairól, a nagyobb változásokról számolunk be olvasóinknak, persze a magunk szubjektív tapasztalatai alapján. Ez idén sincs másként, így lássunk is hozzá.

Az egyik klasszikus krumlovi fotó, ezúttal 2014-ből

Nyári Szünetelő - 2014

Telik – múlik az idő, újra itt van augusztus eleje. A netmagazinunkat régebben követő olvasóinknak már szinte megszokottá válik, hogy ilyentájt a Csehország nem csak Prága – Irány Csehország szerkesztői egy kis szünetet tartanak. Ugyan egy pár héten keresztül, egészen augusztus utolsó hetéig nem születnek újabb cikkek, de azért lelkes követőink nem maradnak teljesen Csehországgal kapcsolatos hírek, képek nélkül.

Miközben felkészülünk újabb cikkeink megírására, újabb információkat, tapasztalatokat szerzünk a Cseh Földeken, a Facebook oldalunkon (https://www.facebook.com/nemcsakpraga) továbbra is érdekes és szép képeket osztunk meg a rajongóinkkal.

Varázslatos Český Krumlov XIX. - Az Ötszirmú Rózsa Ünnepe

A varázslatos Český Krumlovról szóló sorozatunk legújabb részét Saródy Eszter, Český Krumlovban élő és munkálkodó idegenvezető hölgy írta. Olvassák ezt a remek cikket, és ha tehetik látogassanak el ebbe a szépséges dél-cseh városkába!

„Nem rajongok a fesztiválokért. Nem szeretem a tömeget, nem szeretem a sorbaállást, és egyáltalán nem vonz a színes forgatag. De idén Krumlovban egyszer csak a fesztivál kellős közepén találtam magam, és be kell vallanom, elkapott a reneszánsz karneváli hangulat. Úgy kezdődött, hogy a helyi lakosok, a művészeti és zeneiskolák tanulói (közöttük az én gyerekeim is) már februárban nekiláttak, hogy együtt kitalálják, mit fognak előadni, és megtanulják a szerepeiket Český Krumlov legfontosabb hétvégéjére.

Éjszakai Krumlov

Akkor és most 22. - Chrudim - főtér

Sorozatunkban ezúttal a Pardubicei kerület egyik kisvárosába Chrudimba látogatunk el. A városka területe a régészeti leletek tanúbizonysága szerint már sok ezer évvel ezelőtt is lakott volt, sőt az időszámításunk előtt 1200-900 évvel kifejezetten sűrűn benépesültnek számított. A szlávok a VII.-VIII. században telepedtek le itt, és a Chrudimka folyó felett már a IX. században erődöt építettek. Ezzel a város a korai „Cseh földek” egyik központjának számított. A város első írásos nyoma 1055-ből származik, mikor is arról számol be egy híres krónika, hogy itt Chrudimban hunyt el I. Břetislav. 1276-ban II. Přemysl Ottokár királyi várossá nyilvánította Chrudimot, és ez nagyban hozzájárult a további fejlődéséhez. Innentől kezdve a város és a környező birtokok a mindenkori uralkodó feleségének hozományához tartoztak. Ez a szokásjog egészen a Habsburg monarchia felbomlásáig fennállt.

1620

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Broumovsko

A Csehország, nem csak Prága netmagazinunkat régebben követők már olvashattak az Adršpašsko-teplické skály-ról, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékről. Most a csehországi természet-, tájvédelmi területek bemutatása során visszatérünk erre a csodás vidékre.

Broumovsko

Magdalena Dobromila Rettigová, a cseh gasztronómia nagyasszonya

Cikkeinkben gyakran írunk a cseh konyha remekeiről és válogatásaink során igyekszünk minél eredetibb recepteket felkutatni, mivel a fő célunk, hogy egy kis cseh életérzést varázsoljunk a mindennapokba. Az igazi „staročeský” vagyis régi cseh receptek keresgélése közben szinte minden alkalommal felbukkan egy rejtélyes hölgy, Magdalena Dobromila Rettigová neve, aki napjainkig hatással van a cseh konyhára, jóllehet első szakácskönyve nem kevesebb mint majd 190 évvel ezelőtt jelent meg. A neve az azóta eltelt hosszú idő ellenére sem merült feledésbe.

Magdalena Dobromila Rettigová

Porta Coeli, a Mennyek Kapuja

Vendégcikkírónk Kulcsár Sándor, Csehország lelkes rajongója Dél-Morvaország egy csodálatos szépségű látványosságához a tišnovi kolostorhoz, a híres-neves Porta Coelihez kalauzol el minket. 

 Csehország déli részén, a Brnói (Dél-Morvaországi) Kerületben, annak is a nyugati határán járunk. A kolostor Tišnov települése mellett egy kis faluban fekszik. Tišnov régi stílusú, a Svratka és a Loučka összefolyásánál fekvő ódon város Brno és Žďár nad Sázavou között. A vonatról már messziről megjöhet a kedvünk egy kis itteni barangoláshoz, hisz oly csodás hegy emelkedik fölötte! Aki szeret túrázni, bátran nekivághat a kitaposott gyalogösvény bejárásának. Döntését biztos nem fogja megbánni, hisz kacskaringós kaptatók után egy olyan területre érkezik meg, ahol sem fák, sem magasra nőtt bokrok nem zavarják a kilátást, s rálát a szomszédos falura, Předklášteříre. 

A kolostor felülnézetből

Samson sörfőzde amerikai kézben // Új pókfaj // Gabonakörök // A feminista cseh nemzet // Aranysakál // Husz János 599. // Karlovy Vary-i Filmfesztivál

2014. július 14.

• Az Anheuser-Busch csoport (a világ legnagyobb sörgyár multi cégcsoportjának, az AB InBev egyik egysége) megvásárolta České Budějovice második számú sörgyárának, a Pivovar Samson részvényeit, az eddig birtokló Cipruson bejegyzett Taurus One Limitedtől. A 2011 óta tartó felvásárlási folyamat most vált teljessé, és innentől fogva maga a sörgyártás is az AB kezébe került. A multicégcsoport nem titkolt reményei szerint ezzel a lépésével is erősíti a pozícióját a Budweiser márkanévért 1907 óta folytatott jogi harcokban. A Samson sörgyár termékeit Magyarországon is igen sok helyen fogyaszthatóak, sajnos időnként Budweiserként reklámozva, ezzel nem kevéssé megtévesztve a kevésbé tájékozott hazai sörfogyasztókat.
  
• Egy neves cseh rovartudós, bizonyos Milan Řezáč egy új, eddig ismeretlen pókfajt fedezett fel a Morva-karszt varázslatos szépségű Macocha szakadékában. A Harpactea családhoz tartozó állatkának még nincs hivatalosan elfogadott tudományos neve, így egyelőre csak hatszeműként emlegetik.

  

  A hatszemű morva pók

• Itt a nyár, eljött a gabonakörök ideje Csehországban is. Boskovice környékén szinte már hagyománnyá vált, hogy nyaranta a parasztgazdák nagy bosszúságára éjszakánként különböző alakzatok „jelennek meg” a gabonaföldeken. A rendőrség véleménye szerint a most „felfedezett” kör, benne egy csillag formával elkészítéséhez nem kevés emberre volt szükség. Remélik, hogy hamar elkapják a földi elkövetőket, mi meg reméljük, hogy a rend őrei a szkepticizmusukkal nem haragítják túlzottan magukra az UFO rajongókat!
• Az Ipsos felmérése szerint a cseh egy relatív feminista nemzet. Ezt a megállapítást arra alapozták, hogy a cseh férfiak 66 százaléka értett egyet az alábbi kijelentéssel: „Feminista vagyok, azaz olyan ember aki megvédi és támogatja a nők egyenjogúságát”. Érdekes, hogy ugyanakkor a cseh nőknek csak 65 százaléka állította ezt magáról. A nemzetközi felmérésben csupán Olaszország előzte meg a feminizmus terén Csehországot.
• A kelet-morva-sziléziai Kunín városának közelében felbukkant az első csehországi aranysakál, majd egy vadász, feltehetőleg összekevervén egy rókával, rövidesen le is lőtte. Az elmúlt pár évben ugyan már többször is érkezett lakossági bejelentés arról, hogy itt-ott láttak már aranysakált, de ez volt az első alkalom amikor élő, pontosabban már nem élő bizonyítéka volt előfordulásának. Az állatot kitömik és Nový Jičínben, a helyik múzeumban állítják ki.

  

  Aranysakál

• Július 6-án Husz János konstantzi kivégzésének 599. évfordulóját ünnepelték Csehországban. Ezen a napon, amely hivatalos ünnepnapnak számít az országban számtalan helyen emlékeznek meg a huszitizmus atyjáról, többek között a dél-csehországi szülőhelyén Husinecben, illetve a prágai Betlehem kápolnában, ahol egykoron Husz maga is prédikált.
  
  
  
• Véget ért a híres-neves Karlovy Vary-i Filmfesztivál. Az ortodox zsidó közösségek körében a Passió film rendezésre óta nem éppen nagy népszerűségnek örvendő Mel Gibson díszvendégeskedése mellett (nem mellesleg életműdíjat is kapott) immáron 49. alkalommal megrendezett esemény grúz sikerrel zárult. A közel 200 versenyfilm közül az ítészek George Ovashvili filmjét a Corn Island (Kukorica sziget) című pszicho drámát találták a legjobbnak, így ő vehette át a Kristály Glóbuszt. A közönség díját Olga Sommerova filmje kapta, amely az egykori cseh énekesnő Marta Kubišová élettörténetét mutatja be. A legjobb színésznőnek Ella Fanninget választották, a Low Down című filmben nyújtott alakításáért, míg Nahuel Perez Biscayart lett a legjobb férfi színész. Mi magyarok külön büszkék lehetünk honfitársunkra Pálfi Györgyre, akinek a Szabadesés című filmje a zsűri különdíját szerezte meg.

  

  Pálfi György és a Szabadesés sztárjai a filmfesztiválon

Idézet és pár kép XX. - Bohumil Hrabal: Skizofrén evangélium - Januári elbeszélés

Ahogy az szinte köztudott, idén lenne 100 éves Bohumil Hrabal az egyik leghíresebb cseh irodalmár, és bár a centenáriumi programok nagy része már lezajlott, mi szeretnénk továbbra is életben tartani a reá való emlékezést egy írásrészletének bemutatásával. A Januári elbeszélés – amelyből most egy kis részletet közölünk - Milan Jankovič és Václav Kadlec által Hrabal korai írásaiból összeállított válogatáskötetben, a Skizofrén evangéliumban jelent meg.

Skizofrén evangélium

„A nyár arról ismerszik meg, hogy Pepin bácsi dupla nadrágot hord. Télen viszont három nadrág van rajta. Amikor nyár végén az emberek konstatálják, hogy a bácsin háromszoros a nadrág, rögtön mondják: - Kutya hideg telünk lesz az idén! - Apu gyakran legorombítja őt a nadrágok miatt, hogy nem lesz edzett, de Pepin bácsi védekezik: - Úgyse ér az semmit, a Hanka úr milyen edzett volt, oszt mégis megrúgta a ló. - Azon az estén a szüleim nógatására áthurcolkodtam hozzá, hogy rendre tanítsam. Mondtam: - Hé, bácsi, nem szép dolog ruhástul ágyba bújni! - De ő azt felelte: - És mi van, ha tűz üt ki? - Nem hagytam magam: - És nem is higiénikus! De a bácsi azt mondta: - És mi van, ha éccaka el akarok ugrani cigiért? Végül mégiscsak rábeszéltem, hogy próbaképpen legalább az egyik nadrágját vegye le.

Csehes aktualitások Magyarországon – 2014. július

Számos Csehországgal kapcsolatos esemény történt-történik Magyarországon, most ezek közül hárommal szeretnénk röviden foglalkozni.

I. Elsőként szeretnénk mindenki figyelmét felhívni arra, hogy még a héten is zajlik a Cseh Sörfesztivál – Cseh Sörkert a Városháza téren. 2014-ben már VI. alkalommal került megrendezésre a cseh sörök hagyományos budapesti össznépi pusztítása, amelynek keretében idén is sokféle komló alapú nedűt kóstolhattak meg az idelátogató kedves vendégek.

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/2 – Prága

Ígéretünkhöz híven folytatjuk kalandozásunkat Prága sörfődéiben. Az előző részben főként a városközponthoz közeli nevesebb, híresebb helyeket kerestük fel, most főként a perifériát, a külső kerületeket, városrészeket vesszük sorba.

 

Klášterní pivovar Strahov

Španělský ptáček avagy hogy kerül egy „spanyol madár” a csehek asztalára?

Ha hiszik, ha nem, a Spanyol madár a neve ellenére egy igazi cseh étel specialitás, és ráadásul még a madarakhoz sincs semmi köze! De akkor mi ez valójában? A cikk végén közzétett recept hitelessége érdekében mi is elkészítettük saját spanyol madarainkat a boszorkány konyhánkban, és a finom siker után csak javasolni tudjuk, hogy bátran tegyék ezt Önök is! 

 

A mi saját madarunk

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/1 – Prága

Folytatjuk csehországi kis-, kézművesüzemi sörtúránkat, és ezúttal a cseh fővárosba, Prágába utazunk el. Aki járt már Csehországban, az szinte biztos, hogy járt már Prágában is, és megkóstolta egyik vagy másik kultikus serfőző üzem kocsmájában a finom nedűt. Szinte minden sörrajongó ismeri a bűvös U Fleků-t, a Pivovarský dům-ot, vagy éppen a Két macskát az U Dvou koček-et. De csak kevesen sejtik, hogy Prága külső és belső kerületeiben összesen 22 db kisebb-nagyobb sörfőzde működik, pontosabban jelenleg még „csak” 21 db, egy ugyanis még a megnyitása előtt áll. Ezek közül mindössze a Staropramen tartozik az igazi, ipari méretű sörgyárak közé (róla most nem szólunk), a többi a kisüzemi, helyenként tényleg kézműves minipivovar. Essünk is neki kis prágai sörfőzde körképünknek. Pontosabban az első részének, mivel a főzdék nagy száma miatt ezúttal két részben ismerkedünk meg a helyekkel.

Akkor és most 21. - Lidice

Akkor és most sorozatunk mostani része egy kicsit rendhagyónak nevezhető. Egy teljes településről írunk, amely egyszer volt, majd nem volt, hiszen esztelen módon lakosaival együtt alig több mint 72 évvel ezelőtt elpusztították, de hamarosan újból feléledt hamvaiból. A cikkünkben most elsősorban nem a sokak által jól ismert végzetes történelmi eseményre és a település lakosainak sorsára koncentrálunk, csupán azt mutatjuk be, hogy miként is változott meg az itteni tájkép a világ ezen őrült korszakában.

Liditz a XIX. század közepén

Újrakeresztelt állomások azaz névváltoztatások a prágai metrón

Az elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte, a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei vették át.