2021. április 15., csütörtök

Karel Kuttelwascher, a legsikeresebb cseh vadászpilóta

1916. szeptember 23-án, a mai Havlíčkův Brod, akkortájt többségében németek lakta Německý Brod nevezetű város közelében fekvő piciny falucskában, Svatý Křížen, azaz Szentkereszten látta meg a napvilágot Karel Kuttelwascher. A német származású úriember szülei Bajorországból költöztek az Osztrák-Magyar Monarchiából időközben Csehszlovákia részévé vált településre. Családja korábban generációkon át sörfőzéssel foglalkozott, de Karel szülei (Josef és Kristina) új hazájukban már nem folytatták tovább eme családi hagyományt. Apja a vasútnál dolgozott, mint jegyellenőr, míg édesanyja a gyarapodó családot nevelte. A megszületett hat testvér között Karel a harmadik legidősebb lett. Tanulmányait 17 évesen hagyta abba, mikor Kladnóba költözve egy malomban kapott adminisztratív állást. 

Karel Kuttelwascher

Ám ez a nyugodt állapot nem tartott sokáig, mivel az ifjú sokkal izgalmasabb feladatokra vágyott. A szülei kezdeti ellenállását nagy nehezen legyűrve mindössze 18 évesen csatlakozott a Csehszlovák Légierőhöz. A több éves vadászpilóta kiképzést követően épp a II. világháború hajnala előtt, 1938-ban a Hradec Královénél állomásozó vadászrepülő ezredhez vezényelték át. Ugyanebben az évben a müncheni egyezmény keretében a nagyhatalmak feláldozták Csehszlovákiát, amely így a náci Németország irányítása alá került. A németek 1939-ben fel is számolták a csehszlovák légierőt, tagjait arra bíztatván, hogy csatlakozzanak a német Luftwafféhoz, ám ezt az utat csak kevesen választották.

A híres gépmadár

Karel, akárcsak a korábbi pilóták csaknem fele maga is úgy döntött, hogy inkább nyugatabbra veszi az irányt és más ország légierejében a megszálló németek ellen kíván küzdeni. Persze már a hazából kivezető út sem volt túl egyszerű, Karelnek és társainak a szenes vagontól a teherhajóig mindent igénybe kellett venniük, hogy elérhessenek Franciaországba, ahová 1939 július végén sikeresen meg is érkeztek. A II. világháború kitörése ekkor még váratott magára, a törékeny béke időszakában pedig az idegen országból érkező katonákat a franciák csak az idegenlégióban tudták foglalkoztatni, a saját haderőben ez még nem volt engedélyezett. Ám ez a helyzet igen gyorsan, mindössze egy hónap elteltével megváltozott és Karelt, társaival együtt Algériából ismét Franciaországba helyezték át. Ekkor már hivatalosan csatlakoztak a francia légierőhöz. A cseh pilóta első katonai bevetése azonban még közel egy évig, a német megszállás kezdetéig váratott magára. A sajnálatos rövid ideig tartó és sikertelen ellenállás során Karel ekkor lőtte le első ellenfeleit, két bizonyítottan és egy feltételezetten általa eltalált gépet, mely sikereikért pálmalevéllel és ezüst csillaggal ékesített Croix de Guerre-t, azaz hadikeresztet érdemelt ki.

 

Karel és a légisiker jelzések

Franciaország kapitulált és a cseh pilóták számára nem maradt más lehetőség, mint eljutni az egyetlen, komoly légierővel, harci potenciállal rendelkező országba: Nagy Britanniába. 1940 augusztusában Kuttelwascher már őrmesteri rangban csatlakozott a Brit Királyi Légierőhöz (Royal Air Force – RAF), azon belül is a Csehszlovák haderőhöz. A második világháború során közel 2500 csehszlovák férfi és nő szolgált a brit légierő kötelékében, persze csak kevesen pilótaként. Az angliai csata már elkezdődött és a szigetországnak minden repülni tudó katonára szüksége lett. 1941 áprilisában lőtte le az első Me-109-es német vadászgépet, melyet két további követett. 

Hawker Hurriccane

A sikereknek köszönhetően Karel a ranglétrán is lépdelt előre, egyre magasabb rangfokozatig jutva el. Ekkortájt többségében a Hawker Hurricane együléses vadászgépen repült, mely a britek fő vadászrepülőgép típusa volt. A gépére a lelőtt ellenséges vadászokat jelző kis horogkeresztes emblémák mellett a Night Reaper, azaz éjszakai kaszás feliratot festették, ezzel is jelezve, hogy számos éjszakai bevetésen vett részt sikerrel. Három hónapnyi éjszakai küldetés során összesen tizenöt ellenséges gépet lőtt le, és ennek köszönhetően a sajtó már Cseh Éjszakai Sólyomnak (Czech Night Hawk) kezdte el nevezni. 1942 júliusában egy másik gépre, egy Havilland Mosquitora tették át, ám ezzel a gépmadárral már nem tudta a korábbi sikereit folytatni. Ezt követően Karel Kuttelwascher közvetlen harci cselekményekben nem vett részt, de egyrészt tanította a pilóta növendékeket, másrészt az Egyesült Államok és Kanada területén élő csehszlovák közösségekből igyekezett a Csehszlovák Légierőbe utánpótlást toborozni. Még 1942-ben megnősült, egy angol hölgyet vett el feleségül, akitől a háború végéig három gyermeke született.

Karel és felesége

A háború befejezését követően családjával haza, Csehszlovákiába költözött, ahol a légierő kiképzőtisztje lett. Felesége azonban nehezen alkalmazkodott a megváltozott környezethez és visszatért Londonba, évekkel később el is váltak. Karelnek sem tetszett a kommunista hatalomváltás, így a leszerelést követően visszatért Angliába, ahol utasszállító repülőkön repült, előbb első tisztként, majd 1956-tól kapitányként. 1959-ben mindössze 42 éves korában hunyt el szívrohamban. A csendes, alapjába véve visszahúzódó cseh a brit légierő egyik legsikeresebb vadászpilótájává nőtte ki magát egy olyan korban, mikor még az éjszakai pilótákat a radar sem segítette. Prágában nevét egy utca, a 9. kerületben található Kuttelwascherova viseli, életét Roger Darlington a Night Hawk című könyvében örökítette meg, 2006-ban pedig filmet is forgattak az éjszakai sólyomról.




2021. április 13., kedd

Cseh (Online) Filmkarnevál 2021 - április 14–18.

A budapesti Cseh Centrum idén 2021. április 14 – 18. között rendezi meg a mára már hagyományossá vált Cseh Filmkarnevált, amelyre ezúttal az online térben várják a minőségi cseh filmek szerelmeseit. Az érdeklődők a jegyvásárlást követően a Toldi TÁVmozi oldalán 20.00 órai kezdettel tekinthetik meg az aznapi filmet, amely az egész ország területén elérhető. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója ezúttal is a Staropramen.

Filmkarnevál idén is!

A fesztivál programja most is olyan filmeket vonultat majd fel, amelyek mind Csehországban, mind pedig külföldön elnyerték a szakmai és a szélesebb közönség tetszését. Az idei filmeket leginkább a rendíthetetlen elszántság motívuma kapcsolja össze: a világban tapasztalható jogtalanság, a társadalmi szolidaritás hiánya egyik oldalon, a tenni akarás vágya és a tehetség a másik oldalon. A válogatásban szereplő filmek főhősei nem adják fel egykönnyen, legyen bárki is az ellenfelük, hiszen nagyon jól tudják: még a teljes összeomlás határán is sokszor kínálkozik egy szarkasztikus mosoly megváltó könnyedsége.

Havel

„Mit áldoznál fel az igazságért és a szeretetért?” A Havel (r. Slávek Horák) c. film a legújabb kori cseh történelem egyik legmarkánsabb alakjának ellenzéki korszakát meséli el, és főként Havel viharos magánéletére fókuszál. „Ne várjanak államfői portrét“ – figyelmeztet a film rendezője. 

Öregfiúk

Az Öregfiúk (r. Martin Dušek, Ondřej Provazník) idős emigráns főhőse hazatér, hogy teljesítse utolsó küldetését. 

Zenétől hajtva

Radovan Síbrt különleges zenés alkotása, a Ji.hlava dokumentumfilm-fesztiválon közönségdíjas Zenétől hajtva a The Tap Tap zenekar kivételes pályafutásának kulisszatitkaiba enged betekintést. A film utáni beszélgetés során a rendező vall munkásságáról. 

Drónpilóta

A Drónpilóta (r. Petr Zelenka) fiatal főhőse úgy érzi, elérkezett a pillanat, hogy Csehországból szolgáltasson igazságot egy nemzetközi ügyben. 

Sarlatán

Agnieszka Holland Sarlatán című életrajzi ihletésű filmjének főszereplője, Jan Mikolášek emberek millióit gyógyította, mégis ellenséggé vált a mindenkori hatalom szemében. Sikerekben és bukásokban gazdag életén keresztül a XX. századi Kelet-Európa korszakai és gondolkodásmódja is elénk tárul. A film tarolt a Cseh Oroszlán díjkiosztóján, valamint bejutott az Oscar-díj legjobb külföldi filmek kategóriájának szűkített listájára.



„A Cseh Filmkarnevál most olyan időszakban kerül megrendezésre, amikor a farsangra olyannyira jellemző féktelen ünneplés helyett leginkább csak magányos, maszkokba burkolt árnyak bukkannak fel az utcákon. Ez azonban megállásra, gondolkodásra késztethet minket. Az öt film, amelyet az idén online mutatunk be, mintha éppen egy ilyen elmélkedésre született volna.” – vélekedik az idei Karneválról Adéla Gálová, a Centrum igazgatónője.



A jegyelővétel április 1-jétől indul a Toldi TÁVmozi weboldalán. A vetítések minden nap 20.00 órakor kezdődnek. A filmek Magyarország területén tekinthetőek meg. Az idei Cseh Filmkarnevál a Budapesti Tavaszi Fesztivál online programcsokrának is részét képezi.

2021. március 25., csütörtök

Szörny a cseh majorban, avagy egy kis „kattintásvadászat” a XIX. századból.

Egy „csudálatos” hír a Vasárnapi újság egyik 1854. évi számából: „Természet játéka. Egy csehországi majorban nem régiben egy nevezetes szörny jött világra. Egy tehén ugyanis egy roppant borjút ellett, mellynek púpja volt, mint egy dromedárnak, hátulsó része majomhoz hasonlított, a többire nézve pedig egészen medve formája volt. Ezen csodálatos természeti tüneményt úgy magyarázzák, hogy a tehenet, borjas korában, egy cseh városon hajtották keresztül, mellyben épen akkor egy dromedár, medve és majom produkálta magát. Megcsudálta őket. Egyébiránt az új borjú 3—4-szer nagyobb volt a rendes borjúnál, s a tehén belehalt.”

Egy bika-bari :)

Nos félő, hogy eme szegény pára megszületéséhez több kellett, mint a nevezett állatok „produkciója”, de a híradás korabeli álhírnek tökéletesen elment. („Sajnos” a leírt állatra még csak nyomokban emlékeztető grafikát vagy fényképet sem találtunk ezért álljon itt egy jóval szerényebb, elképzelt hibrid élőlény képe.)

2021. március 24., szerda

Elhunyt Hana Hegerová

89 éves korában elhunyt Hana Hegerová, a Pozsonyban Carmen Farkašová néven született (1931. október 20.), magyar gyökerekkel rendelkező híres sanzon énekesnő. Hegerová 1958-ban költözött át a cseh fővárosba és az 1960-as években, a prágai Semafor színház színpadán vált híressé. Neve egybefonódott az Edit Piaf dalok előadásával és más cseh, illetve szlovák dalszerzők sanzonjainak eléneklésével. Számos sikeres filmben is játszotta el a női főszerepet. Utolsó albuma 2010-ben jelent meg. Nyugodjon békében!

Hegerová az 1960-as években...

...és a 90-es években



2021. március 11., csütörtök

Felsőről alsóra, avagy a nagy cseh sörváltás

Az elmúlt évtizedekben nem csupán hazánkban, de szerte a világban is jelentős változások zajlottak le a sörgyártás és sörfogyasztás területén. A sokak által „sörforradalomnak” hívott lépések során a korábban leginkább csak a hagyományos láger sörökhöz szokott közönség - elsősorban a kisüzemi sörfőzdéknek köszönhetően -, megismerkedhetett a sörtípusok egyre szélesedő választékával. Így megkóstolhatták azokat a sörtípusokat is, melyeket korábban jobbára csak az angolszász országokban ihattak. A felsőerjesztésű ale sörök, köztük az IPA, APA, Pale ale stb. sörök egyre nagyobb rétegeket vonzottak be rajongó táborukba, így a közönség igényeinek kielégítéséről és persze sörre szánt pénzének begyűjtéséről lemondani nem szándékozó nagyobb sörgyárak is bővítették ez irányba a választékukat. A változásokat persze nem mindenki fogadja kitörő örömmel és érdeklődéssel. Az alsóerjesztésű sörivók egy jelentős tábora elszántan állítja, hogy csak a láger sörök nevezhetők sörnek, ezek tekinthetők tradicionálisnak, Maguk részéről alapvetően elutasítják az “új” sörtípusokat és pl. a cseh sörbarátok sokasága is “igazi” cseh sörnek csak a cseh lágereket tartják. Eme állítások azonban csak részben állják meg a helyüket. Az “újdonság”, ősiség tekintetében jelentős a tévedés, ám a “csehesség” kérdésére már bonyolultabb a válasz. Hogy miért is? Álljon itt egy kis összefoglaló a cseh sörgyártás történetének egyik legsorsdöntőbb korszakáról.

Václav Berka a PU sörfőző mestere

2021. február 25., csütörtök

Magyar földre magyar miskárolót! Egy elfeledett szakma rövid története.

A nem is olyan távoli múltban még nem feltétlen kellettek bonyolult eszközök ahhoz, hogy egy-egy keresett mesterség szakavatott művelői legyünk. Ha beszereztünk például egy borotváló kést, egy metszőkést, egy csípő ollót, valamint pár erős tűt s strapabíró cérnát, máris nekiláthattunk mondjuk a…miskárolásnak. Úgy ám, ez a ma már sokszor tévesen a herélés szinonimájaként használt szó egy olyan mesterséget takart, melyet komoly gyakorlati szaktudással bíró szakemberek űztek egészen a múlt század közepéig. De mi köze van a miskárolásnak a Csehország nem csak Prága netmagazinunkhoz? Mindjárt kiderül! 

A disznó már a hátán, jöhet a bevatkozás

2021. február 19., péntek

Prága, a nagy túlélő

Prágában járva rögtön feltűnik, hogy Budapesthez képest mennyivel teljesebb állapotban maradtak fenn a különféle műemlékek, régi lakóházak, terek, maga az óvárosi környezet. Mindez nem csoda, hiszen a XX. század világháborúi Csehországban néhány kiemelt helyszínt kivéve közel sem okoztak annyi rombolást, mint a légicsapások, bombázások sújtotta európai nagyvárosokban, ipari területeken. Ez kivált igaz az 1944–45 telén embertelenül sokáig felesleges ellenállásra kényszerített s mindeközben rommá változtatott fővárosunkra. Ám hosszú történelme során Fortuna istennő Prágát sem támogatta mindig, a várost bizony az idők folyamán számtalan csapás sújtotta. Ezek közül idézünk fel röviden néhányat.

Egy a Prágát sújtó tűzesetek közül

2021. február 11., csütörtök

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel, egy dél-cseh finomság

Új étellel bővítjük a Csehország, nem csak Prága recepttárát, amelyben érdemes keresgélni, ha olyan tradicionális cseh fogásra vágynátok, amely még napjainkban is megtalálható a csehek mindennapi ételválasztékában vagy a vendéglőik étlapjain. Ám a közzétett receptjeink egy része azt követően születik, hogy egy-egy időnként rég elfeledett, vagy csak az adott tájegységre jellemző fogásra bukkanunk. Mivel rajongunk a cseh konyháért és fontos nekünk, hogy magazinunkban ezen a téren is hiteles információkat közöljünk, ezért közreadott receptjeinket magunk is kipróbáljuk otthoni boszorkány konyhánkban. A receptjeink között találtok leveseket, főételeket, pácolt finomságokat és süteményeket is. De térjünk rá legújabb cseh ételünkre.

Protivíni hátszín krumlovi knédlivel

2021. február 2., kedd

Restaurace U Slona, avagy étterem az óriás elefántban

1908 még egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia boldog békeéveinek. A korosodó I. Ferenc József császár immáron uralkodásának 60. évfordulójába lépett, mely neves alkalmat szerte a birodalmában megünnepelték. Nem volt ez másképp a cseh földeken sem, ahol a mai cseh főváros Prága, Holešovice kerületében található kiállító téren a Kereskedelmi Kamara rendhagyó ünnepi kiállítást szervezett. Az idelátogató népek figyelmét elsősorban egy óriási söröshordókat a hátán cipelő hatalmas elefánt alakja ragadta meg, melyet betonból emeltek és belsejében egy kisebb étterem üzemelt. Az elefántot egy prágai sörfőzde építtette, a hordók a sörfőzés szentjeinek tisztelegtek. 

Az óriás elefáni

2021. január 29., péntek

Ki az a bohunk?

Digó, tirpák, oláh, tót, ruszki, fricc, japcsi. A múltban és a jelenünkben sem nélkülözzük a tőlünk eltérő népcsoportokra használatos kifejezéseket, melyek korszakonként csúfnevekké, gúnyos megnevezésekké is változhatnak. Jogos vagy jogtalan félelmünkből, tehetetlenségünkből, irigységünkből vagy más emberi érzésünkből adódóan előszeretettel nyúlunk az általánosítás, kategorizálás fegyveréhez, mellyel gyakorta nemzeteket, etnikumokat vagy más embercsoportokat jellemzünk. Ugyan a mai Facebook világban a névtelenség vagy a távolság nyújtotta biztonságtudat mintha még inkább fokozná a hétköznapi gyűlöletünk gyakorlását, de ez a fajta gúnyolódás a múltban sem volt másképp. Ilyen általános, nem túl pozitív kicsengéssel használt nevet kaptak - kapnak anno és most az Amerikai Egyesült Államokba áttelepülő különféle népek is.

Bohunkok úton a munka felé

2021. január 17., vasárnap

Schwarzenegger a cseh Terminátor!

Az elmúlt egy évben szinte más téma sincs a médiában, mint a koronavírus, így valóságos felüdítő bombaként ért minket a híradás, miszerint Arnold Schwarzenegger, a világszerte ismert színész, testépítő, politikus, a nagy betűs Terminátor, vagy Conan a barbár (kinek, hogy tetszik) nem is annyira osztrák, mint inkább cseh. 😊

Schwarzenegger, a bohém (F: Prague reporter)

2021. január 12., kedd

Ékszer Beyoncének Anna Škarda frýdlanti műhelyéből

 Az észak-csehországi Frýdlant városa aránylag ritkán kerül a nemzetközi figyelem célkeresztjébe. Az impozáns várkastélya, a gazdag történelmi múltját szórványosan megőrző műemlékei mellett ritkán említenek meg vele kapcsolatban fontosabbat. Ám ez az álmos városka szó szerint ékszereket is rejt.

Fejdísz Beyoncének

2021. január 3., vasárnap

Orlík kastélya

Elhelyezkedés: Dél-Csehországi kerület, Písektől északra, Orlík nad Vltavou településtől ÉNY-i irányban fél kilométerre.

Az Orlíki Schwarzenberg kastély

Az Orlíki kastély egyike a szívünknek legkedvesebb cseh műemlékeknek. A cseh vidék bejárását célzó első túránk során „fedeztük fel”, és persze rögtön bele is szerettünk. A mai napig élénken felrémlik bennünk az a sok-sok évvel ezelőtti pillanat, mikor a kastélyparkon át haladva feltárult előttünk a vízparti kastély épülete, a maga csodás mivoltában. A napjainkban Orlíki tóként nevezett 126 km2 vízfelületű tározó (valójában a Vltava folyó egy szakasza) szélén, egy kis hajókikötőtől nem messze álló kastély egykor egy magas, 70-75 méterre nyúló kőszikláról nézett le az alant sebesen hömpölygő Moldva folyóra. Ez az ideális, igen romantikus elhelyezkedése - amint ezt látni fogjuk - a múlt század közepe táján gyökeresen megváltozott. Nézzük hát milyen érdekes múltja is volt eme szépségnek és milyen is a jelene.