Rendszeres olvasóink emlékezhetnek
arra, hogy néhány cikkel korábban elmélyedtünk a cseh nemzet
„ősanyja”, Libuše hercegnő legendás ténykedéseiben, amint
törzsét a Magasvárról, azaz Vyšehradról irányította. Akkor és
most sorozatunk jelen részében ide, Prága egyik legősibb részére,
a Moldva fölé mintegy 40 méterre magasodó mészkőszikla tetejére
látogatunk el, különböző időszakokból származó képek
segítségével.
Vyšehrad dombja, mint ahogy a legendák is mutatják igen korán fontos stratégiai szerepet töltött be, és korán benépesült. A XI. században, mikor a Přemysl-házban komoly feszültségek támadtak II. Vratislav ide tette át a székhelyét, és a korábbi földvár helyén kővárat, templomokat (rotundák) építtetett. Utódai ugyan már nem maradtak itt, de Vyšehrad éppen a már említett kiváló stratégiai, megfigyelési helyzete miatt nem vált az enyészeté, sőt IV. Károly uralkodása alatt egyenesen a fénykorát élte. Ekkor a király koronázási menete innen indult a Hradzsinba.
Vyšehrad dombja, mint ahogy a legendák is mutatják igen korán fontos stratégiai szerepet töltött be, és korán benépesült. A XI. században, mikor a Přemysl-házban komoly feszültségek támadtak II. Vratislav ide tette át a székhelyét, és a korábbi földvár helyén kővárat, templomokat (rotundák) építtetett. Utódai ugyan már nem maradtak itt, de Vyšehrad éppen a már említett kiváló stratégiai, megfigyelési helyzete miatt nem vált az enyészeté, sőt IV. Károly uralkodása alatt egyenesen a fénykorát élte. Ekkor a király koronázási menete innen indult a Hradzsinba.
![]() |
Vyšehrad, 1420 - idealizált ábrázolás |