A cseh eszperantó mozgalom a napokban ünnepelte egyik honi alapító atyjának, Theodor Čejkának 144 évvel ezelőtti születésnapját. Ebből az alkalomból álljon itt néhány szó róla, valamint magáról az eszperantóról illetve a mozgalom csehországi történetéről. Mindenekelőtt egy kis személyes múltba tekintéssel kezdeném. Megboldogult diák koromban az egyetemista társaim egy része ugyanúgy szenvedett a nyelvérzék vagy az önbizalom hiányától, mint sokan manapság. Az idők múlásával a középfokú nyelvvizsga letétele egyre nyomasztóbb terhet jelentett a számukra, így a helyzet megoldásra várt. Voltak, akik a Magyarországon kevesek által beszélt nyelvek felé menekültek, joggal bízva abban, hogy pl. svédül valójában nem kellett középfokon tudni ahhoz, hogy egy középfokú nyelvvizsga papírt szerezzenek. És voltak, akik egy olyan nyelvhez fordultak, melyet csak a XIX. század legvégén alkottak meg. Tették ezt azért, mert ebből a többihez képest sokkal könnyebben tanulható nyelvből szerzett középfokú nyelvvizsga papírt ugyanúgy elfogadták, mint pl. a jóval nehezebben abszolválható angol nyelvvizsgát. Ez a nyelv nem volt más, mint az eszperantó.
 |
| Theodor Čejka |
