A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2019

Mindenekelőtt nagyon boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! Ahogyan azt már megszokhatták, új évi első cikkünkben számba vesszük az adott év cseh állami ünnepnapjait. Ennek ismerete alapvető lehet, hiszen néhány egyezőség kivételével Magyarországon és Csehországban más-más napon tartanak munkaszünetet, így az utazásunkra előkészülve érdemes ezekkel tisztában lennünk. Nem mindegy, hogy milyen menetrendet kell néznünk, nyitva van-e a kedvenc boltunk stb. Idén Csehországban összesen 251 munkanap lesz (egyel több, mint tavaly), azaz a ledolgozandó munkaórák számra is 8-al több (2008). Tíz ünnepnap hétköznapra, míg három hétvégére esik. Minden további helyett lássuk a nevezetes napokat. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.



Húsvétolás Csehországban

Netmagazinunk hat éves fennállása óta minden évben írunk a Húsvétról, és ahogy tapasztalhatták, az eddigi években főként a tradíciókat, az ünnephez kapcsolódó szimbólumokat, a pogány és a keresztény szokásokat mutattuk be. Most úgy gondoltuk, hogy inkább azokat a programlehetőségeket mutatjuk be, amelyek tárt karokkal várják az ünneplő cseheket és Csehországba látogatókat.
Húsvéti hangulat

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2018

Az előzetesen tervezettnél kicsit hosszabbra nyúlt szünetet követően folytatjuk a Csehország nem csak Prága magazinunkat, egy immáron hagyományos cikkel. Minden év elején számba vesszük a cseh állami ünnepnapokat, hiszen az úti programjaink tervezéséhez sok esetben elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk az esetleges bolt, hivatal, posta zárva tartásokkal, vagy akár vasúti, busz menetrendek eltéréseivel. S ahogy azt tavaly is kihangsúlyoztuk, a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek már nem nyithatnak ki ünnepnapokon, s idén további szigorítások is várhatók, így a sörös, nem sörös bevásárlásainkat ne ünnepnapokra időzítsük! Ebben az évben Csehországban összesen 250 munkanap lesz, azaz egy átlag cseh jó munkás embernek uszkve 2000 órát kell majd dolgoznia. Mindössze két hivatalos ünnepnap esik hétvégére, így hozzánk hasonlóan a csehek is kiélvezhetik a hosszú hétvégék áldott hatásait. Ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezeken a napokon az átlagoshoz képest is kevesebb szabad szállás, vagy éppen éttermi szabad hely állhat majd a külföldi turisták rendelkezésére, és ezt a vidéki turisztikai célpontoknál érdemes észben tartani! De eme rövid bevezető után lássuk az ünnepnapokat:

Pf, azaz Boldog Új Évet!

Húsvéti zajkeltés, avagy a Nagycsütörtök mint D-nap!

Bőven benne vagyunk a Húsvétolásban, amelyhez számos ősi és kevésbé ősi hagyomány kötődik Csehországban. Sokukról korábbi cikkeinkben már részletesen írtunk, hol tudományosabb, hol pedig humorosabb formában. Most egy régi hagyományról és annak mai napjainkban való életben tartásáról szólunk.
Egy kis húsvéti zajongás

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2017

Csehországi utazásaink tervezése során érdemes figyelni arra, hogy mikor is tartják a cseh állami ünnepnapokat, hiszen így elkerülhetjük az esetleges bolt, hivatal, posta nyitva, pontosabban zárva tartásból, menetrend eltérésekből adódó kellemetlenségeket. Kivált észben tartani azt, hogy ebben az évben a tavaly év vége felé életbe lépett törvény szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek nem nyithatnak ki ünnepnapokon, így az utazásunk végi nagy bevásárlásainkat ne az ünnepnapokra időzítsük! Emellett még megjegyeznénk, hogy 2017-ben a tavalyi évnél két nappal kevesebb munkanap van, összesen 250, azaz az ünnepek közül kettővel több esik hétköznapra. De eme rövid bevezető után lássuk az ünnepnapokat:

PF 2017, azaz Boldog Új Esztendőt

Éljen május elseje, avagy a munka ünnepének története Csehországban

Itt van május elseje, az a hivatalos állami ünnepünk, amelyhez sokan sokféle módon, de gyakorta valamiféle távolságtartással viszonyulunk. Egy felől örülünk annak, hogy ezen a napon többnyire nem kell dolgoznunk, másfelől azonban nem biztos, hogy értjük és végképp nem érezzük, hogy mit is kellene most ünnepelnünk. Május elsejének ünneplése, értelme, fontossága az idők során folyamatosan változott, ezért érdemes egy kicsit tüzetesebben megnézni, hogy miként is alakult a munka ünnepének története Csehországban, amely nagy mértékben hasonlít a magyar történésekhez.

Amint az köztudott, május elsejét, a munka ünnepét az 1886-ban, Chicagóban lezajlott többnapos sztrájkhoz és közel 350 ezer ember részvételével lezajlott, számos áldozattal járó tüntetéssorozathoz kötjük, amely egy akkor már több mint fél évszázada zajló küzdelem egyik fontos állomása volt. A XVIII-XIX. században zajló ipari forradalom egy új társadalmi osztály kialakulásához vezetett, nevezetesen a munkásokéhoz. A gyárak tulajdonosai, igazgatói akkortájt (sem) bővelkedtek szociális érzékenységben, így nem volt éppen ritka a dolgozóik 14-16 órán keresztüli robotoltatása, tekintet nélkül arra, hogy férfi, nő vagy éppen gyerek az illető. A munkakörülmények gyakorta embertelenek voltak, szociális jogok (pl. szabadság, biztosítás) nem léteztek, a szerény fizetésből az emberek pedig csak rendkívül rossz életkörülményeket tudtak biztosítani maguknak. Természetes módon ezen a munkások próbáltak valahogyan, összefogással, szervezkedéssel változtatni, és az 1820-as évektől kezdve, lassan de biztosan már olyan tényezőkké váltak, amit nem lehetett egyszerűen csak figyelmen kívül hagyni. 1842-ben megszülettek az első angliai gyári törvények, lassan kezdtek áttérni a 10 órás foglalkoztatásra, 1856-ban pedig az ausztráliai Melbourne-ben a felvonuló építő munkások pedig már a nyolc órás munkát is kiharcolták maguknak. De a világ számos pontján sokkal lassabban zajlottak a folyamatok. Ezért is került sor a már említett 1886-os eseményre, amelyet követően a hatóságok több munkás „anarchistát” is elfogtak, és néhányukat halálra is ítéltek. A letartóztatottak között volt a cseh Josef Boleslav Pecka emigráns költő, egy anarchista magazin szerkesztője is.