Hosszú-hosszú ideje járjuk
mind a magyar, mind a cseh vidéket, és gyakorta akadunk olyan
kisebb-nagyobb térségekre, amelyek meghökkentően gazdagok szemet
gyönyörködtető értékekben. A megannyi természeti, illetve
ember alkotta kincsekben bővelkedő tájak láttán leesik az
állunk, és nem értjük, hogy miért is nem tudtunk róluk
korábban, miért nem szerepelnek a bel- vagy külföldi turisták
úticéljai között. Ilyenek jellemzően a határvidékek, amelyek
főként a múlt század határmódosító politikai döntéseinek
köszönhetően a perifériára szorultak, elesve ezzel a fejlődés
lehetőségétől. De léteznek olyan országon belüli térségek
is, amelyek két nagyváros között mintegy félúton szintén
kiesnek a figyelem középpontjából, és egy “belső
határvidéket” alkotnak.
![]() |
Prácheňsko, 1776-ban |