Vilém 1565-ben úgy döntött,
hogy függetlenedni kíván testvérétől Petr Voktól, ezért
áttette székhelyét és az öccsére bízta a birtokok irányítását.
Ő maga az uralkodó felhívására egy háromezer fős csapattal a
Magyar Királyság területére vonult, hogy csatlakozzon a török
elleni küzdelemhez. Ekkor került sor a híres szigetvári ostromra,
ahol Zrínyi Miklós önfeláldozása révén a rendkívüli
túlerőben felvonuló török csapatoknak sikerült olyan jelentős
veszteséget okozni (emellett még maga Szulejmán szultán is
meghalt), hogy azok inkább feladták a hadjáratukat. Mindeközben a
konfliktuskerülő Habsburg Miksa (németül Maximilian)
cseh-magyar király Győr mellett állomásozott nagy seregével. De
pusztán csak várt. Nem kelt a szigetváriak megsegítéségére, és
nem használta ki helyzeti előnyét a meggyengült török csapat
üldözésében. Gyengekezűségét jól mutatja, hogy két évvel
később, 1568-ban egy a törökök számára kedvező békeszerződést
(Drinápolyi-) kötött.
 |
| Zrínyi kirohanása |
