Csehország természet-, tájvédelmi területei XX. - Český kras – Cseh karszt

Prágától délnyugatra, a főváros közvetlen közelében fekszik az 1972-ben alapított Český kras tájvédelmi terület, magyarul a Cseh karszt. Az itt található 12823 hektáros terület szívében áll a turisták által lelkesen és nagy számban látogatott csodálatos Karlštejn vára, így bátran mondhatjuk, hogy sok magyar honfitársunk is megfordulhatott már ezen a varázslatos értékekkel bíró vidéken. A Berounka folyó által kettészelt, nyugat-kelet irányban húzódó tájvédelmi területet keletről Radotín, mint Prága városrésze, délről a Berounkát szegélyező kisebb települések, majd Liteň és Všeradice határolja. Ez utóbbi település egyben a kiterjedésének déli határát is jelenti. Nyugatról Suchomasty és Koněprusy, míg északról Tetín, illetve Loděnice szegélyezi a mind természeti, mind kulturális, építészeti szempontból is gazdag körzetet.

A Cseh karszt

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIV. - Jizerské hory

Csehország északi részén az Óriás-hegység szomszédságában, a lengyel határ mentén fekszik a Jizerské hory tájvédelmi terület. Az itt található hegyvidéki-hegylábi vidéket már 1968-ban védelem alá helyezték. A maga 368 négyzetkilométer kiterjedésével egyike Csehország közepes méretű tájvédelmi területeinek. Déli határa Jablonec nad Nisou elővárosi részéig, illetve Tanvald városkáig tart egy nyúlfaroknyi kis kiöblösödéssel Zlatá Olešnice irányába. Keletről a Jizera folyóhoz igazított cseh-lengyel államhatár, északról Nové Město pod Smrkem és Hejnice települések, míg nyugatról főként a kerület fővárosa, Liberec külterületei határolják.

Erdők, mezők, rétek, virágok

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.

A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

Csehország természet-, tájvédelmi területei X. - Poodří

Az Olomouc városától keletre fekvő kis hegyvidéken eredő Odera ugyan Csehország egyik kisebb folyójának számít, mégis a cseh-sziléziai vidék meghatározó vízfolyása, amely nagyban hozzájárult a terület fejlődéséhez, Ostrava és környéke társadalmi-gazdasági jelentőségének megteremtéséhez. 

Poodří

Csehország természet-, tájvédelmi területei I. - Áttekintés

Új sorozatot indítunk el, amelyben Csehország természetvédelmi, tájvédelmi szempontból védett területeit kívánjuk bemutatni. Hétről-hétre egy-egy újabb védelem alatt álló terület, emlék rövid ismertetését követjük el, remélhetően az olvasóink örömére. Sorozatkezdő cikkünkben általános betekintést nyújtunk a cseh természetvédelem rendszerébe, mondhatni bemutatjuk a védelem alapjait és fő pilléreit.

Csehország rendkívül gazdag természeti, tájképi kincsekben. Jóllehet a múltban, elsősorban a szocialista iparosításnak köszönhetően a cseh bánya- és iparvidékek környéke a környezeti – természeti károkozás iskolapéldáinak számítottak, de a bársonyos forradalmat követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Az országban, csakúgy mint hazánkban is a természetvédelem a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutott és ez a jogrendszer változásában, új törvények születésében is megmutatkozott. Csehországban Magyarországnál jóval korábban, már 1992-ben megszületett a természetvédelmi törvény. A törvényben megkülönböztették az általános természet- és tájvédelmet, és annak speciális formáit. Az általános védelem részben területi (tájvédelem), részben fajvédelmi jellegű (pl. védett madarak és azok élőhelyei), továbbá a magyar ex lege (azaz a törvény erejénél fogva általános jellegű) védelemnek megfelelő. Ez utóbbiakhoz tartozik valamennyi barlang, ősmaradvány, ásvány.

Csehországi Nemzeti Parkok, és Tájvédelmi Területek (forrás: Nature Conservation Agency of the Czech Republic)