Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2024

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2024-ben mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Január 1. (SZ): Újév, illetve a cseh függetlenség napja. Az év első ünnepnapján persze már régen túlestünk, hiszen január elsejét, az Újév Napját (Nový rok) jócskán a magunk mögött tudjuk. Ez a nap Csehországban nem csak a szilveszteri iszogatásból való lábadozásról, az új év beköszöntéről szól, hanem az új cseh állam születésének megünnepléséről is (Den obnovy samostatného českého státu), hiszen 31 esztendővel ezelőtt, 1993. január 1-jén ért véget az egykori államszövetség, Csehszlovákia története, a tagállamok különválásával.

Március 29.: Nagypéntek (Velký Pátek) és Április 1. (SZ): Húsvéthétfő (Velikonoční pondělí). A Nagypéntek és a húsvéthétfő a cseh (és magyar) naptár azon napjai, amelyek „nem találva a helyüket” folyton más és más napra esnek. Húsvét hétfőjén elő a pomlázkákkal (fűzfagallynyalábok), csapdossuk meg – persze csak finoman – a cseh hölgyeket, vagy éppen öntsük le őket hideg vízzel, hátha cserébe nem pofont, hanem festett tojást és szilvapálinkát kapunk.

Május 1., szerda: a munka ünnepe (Svátek práce). Csehországban a munka nemzetközi ünnepén túl ezen a napon számos pogány eredetű rítussal ünneplik a tél végét, a tavasz újbóli eljövetelét, a szerelmek megújítását.

Május 8., szerda (SZ): a felszabadulás napja (Den osvobození). 1945-ben ezen a napon tette le a fegyvert a német hadsereg és ezzel az európai hadszíntéren hivatalosan véget ért a II. Világháború. A német csapatok másnapi prágai fegyverletételével pedig felszabadult Csehország, pontosabban Csehszlovákia.

Szent Cirill és Metód 

Július 5., péntek: Szent Cirill és Metód napja (Den slovanských věrozvěstů Cyrila a Metoděje). Ezen a napon ünneplik Csehországban a IX. századi két bizánci filozófust, hittérítőt, az ún. glagolita szláv írásrendszer megalkotóit, akik elsőként fordították le szláv nyelvre a Bibliát és használták azt a hittérítő munkáik során.

Július 6., szombat: Husz János napja (Den upálení mistra Jana Husa). Ekkor emlékeznek Csehország szerte Husz Jánosra, a vallás reformer papra, aki 1415-ben ezen a napon szenvedett mártírhalált. A halálát követően forradalmi hangulat uralkodott el Csehországban, ami elsősorban a husziták radikálisabb szárnyának (táboriták) vezetésével felkeléshez, majd ezt követően másfél évtizedes háborúskodáshoz vezetett Luxemburgi Zsigmond király ellen.

Szent Vencel

Szeptember 28., szombat (SZ): Szent Vencel napja/ a cseh államiság napja (Den české státnosti). A X. században élt Szent Vencel királyt, Csehország talán legfontosabb védőszentjét tekintik a cseh állam alapítójának. A történelmi feljegyzések szerint ezen a napon (vagy 929-ben vagy 935-ben) gyilkoltatta meg a trónért epekedő saját testvére.

Október 28., hétfő (SZ): a független Csehszlovák állam napja (Den vzniku samostatného československého státu). Csehország történelmében ugyancsak kiemelkedően fontos dátum ez a nap, amikor 400 év elteltével végre sikeresen kikerültek a Habsburg uralom alól, és megnyílt az út (Szlovákiával egy állami keretek között) a független élet felé. 

Karácsony

November 17., vasárnap: a szabadságért való küzdelem és a demokrácia napja (Den boje za svobodu a demokracii). 1989-ben ekkor, a Diákok Világnapján került sor az ún. Bársonyos Forradalom első komoly tüntetésére. Ekkor indult el az a tüntetéssorozat, amely a kommunista uralom végéhez, a demokrácia megteremtéséhez vezetett.

December 24. kedd: szenteste (Štědrý den). A mindenki által ismert és szeretett szenteste, a karácsonyt megelőző nap, amit szűkebb családi körben elkövetett karácsonyi étel fogyasztások (hal, pulyka és társai), karácsonyfa-állítás, ajándékozás fémjelez.

December 25-26., szerda-csütörtök (SZ): karácsony első és második napja (1. a 2. svátek vánoční)

Čarodějnice / Téltemetés

Ezen ünnepnapok mellett érdemes áttekinteni, hogy kulturális szempontból még milyen más kiemelt napokat tartanak Csehországban számon. Eme napokon számos helyen bukkanhatunk különleges programokra, amelyek tovább bővíthetik csehországi élményeink színes palettáját.

Január 6. szombat: A három királyok napja (Tři králové)
Január 19. péntek: Jan Palach nap
Január 27. szombat: Holokauszt emléknap
Március 8. péntek: Nemzetközi Nőnap
Március 9. szombat: Emlékezés a terezíni munkatábor lakóinak kivégzésére
Március 12. kedd: A NATO csatlakozás emléknapja
Március 28. csütörtök: Jan Amos Comenius születésének évfordulója
Április 30. kedd: Čarodějnice / Téltemetés, boszorkányégetés
Május 5. vasárnap: A cseh nemzeti felkelés napja (1945)
Június 1. szombat: Nemzetközi Gyermeknap
Június 10. hétfő: A Lidicei mészárlás emléknapja
Június 18. kedd: A második ellenállás hőseinek emléknapja
Június 27. csütörtök: A kommunista rezsim áldozatainak emléknapja
November 2. szombat: Mindenszentek
November 11. hétfő: A veteránok napja
December 6. péntek: Mikulás napja