Eltűnőben a cseh regionális sörgyárak?

Mint minden írás címének, így e cikknek is kellően hangzatosnak kell lennie, ám a feltett kérdés megválaszolásához vagy annak kísérletéhez egy hosszabb út vezet el bennünket. Kezdjük tehát ezt a történetet, ha nem is a cseh földeken művelt sörfőzés évezredes történetének elején, de a második világháborút követő érában. A sör fogyasztása, és maga a sörgyártás a kommunista időszakban is fontos szerepet töltött be a cseh társadalomban és ezt a politikai vezetés, az akkori uralkodó állampárt is kihasználta. 1947 és 1989 között ugyan a sörfőzdék száma több mint 250-ről lecsökkent kevesebb mint a harmadára és azokat is az államosításuk után úgy tíz országos vállalatba tömörítették, ám 71 mégis túlélte ezt a központi irányításos időszakot. A bársonyos forradalmat, a cseh rendszerváltást követően ezeket részben privatizálták vagy visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, akik sok esetben nem is tudták, hogy milyen terhet vesznek a vállukra. Ugyanis a sörgyárak többsége elavult berendezéseivel, gazdaságtalan sörtermelésével nem biztosított a számukra könnyű profitot, sőt már a fenntartásuk is óriási költségekkel járt.

Uherský Brod mára bezárt sörgyára

Ennek felismerése, a kellő tőke vagy éppen csak a sörfőzés rögös útja iránti erős érdeklődés hiánya sok esetben vezetett a magán kézbe került sörgyárak továbbértékesítéséhez vagy rosszabb esetben leállításához. Ebben az első körben a 2000-es évek elejéig 18 sörgyár került bezárásra, ezzel a korábbi regionális, jelentős sörkulturális hatásterülettel rendelkező sörforrások száma drasztikusan lecsökkent, és a folyamatnak még korántsem volt vége. A többnyire már egyszer privatizált, még jellemzően jobb állapotú, kapósabb sörgyárakra ugyanis lecsaptak a hatalmas anyagi háttérrel bíró külföldi sörmogulok, azok a nagy cégek, melyek mára szinte a világ valamennyi országában átvették a mennyiségi sörtermelést. Az elsők között volt a holland Heineken vállalat, mely Csehországban egyúttal az egyik legkegyetlenebb cégnek bizonyult. Az általa megvásárolt sörgyárak közül ugyanis nem kevesebb mint ötöt zárt be. Megtartott ugyan maximum egy-két regionális sörmárkát, de onnantól kezdve már más sörgyáraiban főzte le. Az ötből négy 2009 és 2011 között lett az áldozata ennek a minden bizonnyal anyagi szempontból védhető, de a cseh sörgyártás évszázados múltja, a lokális jelentőségük szempontjából tragikus döntéseknek bizonyult.

Bezárási hullámok (saját diagram)

A többségében a XIX. század második felében, a láger sörökre való átállás során alapított sörgyárak mellett ugyancsak bezárásra, majd jó pár évvel később értékesítésre került az 1573-ban alapított Kutná Hora-i Sörgyár is. Ma egyik részében kisüzemi sörfőzde üzemel. De nemcsak a Heineken viszonyult kizárólag gazdasági alapon a tradicionális, regionális sörgyárakhoz. Rossz példájukat követte a kanadai-amerikai Molson Coors, majd egy addig cseh kézben levő sörgyár csoportosulás kínai kézbe történő értékesítését követően a Lobkowitz-csoport tulajdonosi köre is. Míg az előbbi bezárta a prágai Braník és a pardubicei sörgyárakat, addig az utóbbi sorra egymás után állította le a termelést a Vysoký chlumec-i, az Uherský brod-i valamint a Klášter sörgyárakban. És a folyamat korántsem biztos, hogy ezzel véget ért. Érdemes még megemlíteni a žateci sörgyárat is, ahol az ipari termelést az akkori tulajdonosa a Carlsberg állította le. A sörgyárat kis kapacitású, kisüzemivé alakították át, majd eladták egy cseh befektetőnek. A dán cég később žateci név alatt kezdett el sört készíteni a lengyelországi gyárában.

Az elmúlt 25 évben bezárt sörgyárak élettartama (saját diagram)

Az említett két hullámon túl persze volt, amikor az élet úgy hozta, hogy a tulajdonos halála, a tulajdonos cég csődje vagy más okból bezárt néhány sörgyár és félő, hogy a jövőben a globális sörgyárak, mint „elefántok” küzdelmében még további „kisegér” áldozatokra is számíthatunk. A teljes képhez azt is meg kell említeni, hogy az egyre rosszabb külső körülmények miatt számos 10-20 éve még prosperáló sörgyár termelése esett vissza kisüzemi szintre (évi tízezer hektoliter alá) (pl. broumovi), vagy éppen működését (remélhetően csak) ideiglenesen felfüggesztették (Herold). De ezek mellett több, korábbi kisüzemi erősödött fel ipari szintre (pl. Clock, Koňíček, Únětický). Így összességében ma mintegy 40 ipari termelésű sörgyár működik az országban és 34-35 szűnt meg az elmúlt két és fél évtizedben. Természetesen nem szabad megfeledkezni a sörfőzde-forradalomban született félezer kisüzemi sörforrásról, ám ezek össztermelése nem jelent számottevő súlyt az egyre kevesebb nagy sörgyár összprodukciója mellett.

Egy kiváló sör, a legutolsó áldozatok egyike

Ebben a cikkben ugyan korántsem próbálhatunk meg egy valóban teljes képet felfesteni, ám még így is válaszolhatunk a címben szereplő kérdésre. A cseh sörgyárak az elmúlt évtizedekben legalábbis számban erősen lehanyatlottak, és az áldozatok mindegyike egy korábbi regionális méretű (egy-egy kisebb-nagyobb város vonzáskörzetében értékesítő) főzde volt. A megmaradtak közül a kisebbek erősen küzdenek a fennmaradásért, elsősorban a nagyokkal vívott árversenyek elvesztése miatt. Emellett félő, hogy a külföldi tulajdonosok újabb bezárásokról döntenek. Mindezeknek köszönhetően a sörgyárak számának csökkenése folytatódhat, és a megfizethető sörválaszték csökkenését az immáron már inkább stagnáló számú kisüzemi sörfőzdék nem pótolhatják. És hogy a cseh sörgyártás a minőségében is hanyatlott volna? Sajnos ezzel kapcsolatban is erős aggályok alakultak ki az elmúlt másfél évtizedben, ám azért vannak nagyon bíztató tendenciák is. De ezt már döntse el mindenki maga miután elfogyasztott jó pár cseh sört!

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2026

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2026-ban mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Cseh ciklokrossz sikerek a világbajnokságokon

A napokban ért véget a 2026. évi ciklokrossz (cyclo-cross), vagy más néven terepkerékpár világbajnokság Hollandiában. A magyar részvétel miatt a magyar köztévé által is (legalábbis részben) közvetített versenyeken szurkolhattunk számos fiatal hazánkfiának, lányának, köztük az országúti versenyen „csaknem” olimpiai bronzérmes Vas Kata Blankának. Amellett, hogy idén Blanka remek negyedik helyen végzett, a többi kategóriában induló magyar kerékpáros is mind a legjobb 20 között ért a célba, ami több, mint remek eredmény. A világbajnokság számos meglepetéssel, illetve rekorddal is szolgált. Ilyen volt a holland fenomén Mathieu van der Poel immáron abszolút rekordot jelentő nyolcadik bajnoki aranyának elképesztően magabiztos megszerzése, vagy éppen a hölgyeknél Lucinda Brand újbóli győzedelmeskedése. Az éremtáblázatot nézve talán némi meglepetésre a harmadik helyet a cseh kerékpárosok foglalták el egy aranyéremmel és egy bronzzal, de ez csak azok számára lehet furcsa, akik eddig nem ismerték ezt a hollandok, belgák által dominált sportág múltját. Lássuk hát, hogy miként is szerepeltek a csehek az 1950 óta minden évben megrendezett eddigi világbajnokságokon.

Miloš Fišera

Az első cseh névre a legjobbak között bizony sokat, egészen 1968-ig kellett várni. Ekkor egy bizonyos Břetislav Souček került be az amatőr verseny legjobb 10 versenyzője közé, majd egy évvel később már a 7. helyen végzett. 1971-ben a hazájában 6-szoros bronzérmes Jiří Murdych folytatta a sort egy 8-ik hellyel, majd egy évvel később immáron Csehszlovákia, egész pontosan Prága biztosított helyszínt az első cseh rendezésű ciklokrossz világbajnokságnak. A hazai rendezés mellett az amatőrök között már három cseh is bekerült a legjobb 10 közé, sőt Miloš Fišera ezüstérmet is szerzett. Ő a következő évben is a legjobbak között végzett, majd 1974-ben Vojtěch Červínek lépett fel és 1976-ban már mindketten a legjobb 10 között szerepeltek. Červínek 1977-ben bronzérmet is szerzett.

Rokonok: Radomír Šimůnek és Miloš Fišera

1979-ben egy új kategória, a junior is szerepelt már az ekkor Olaszországban megrendezett VB-n. A legjobb fiatalok között pedig rögtön a negyedik helyet szerezte meg egy bizonyos Radomír Šimůnek, aki ezt követően örökre beírta magát a legsikeresebb cseh terepkerékpárosok névsorába. 1980-ban győzedelmeskedett a juniorok között, míg egy évvel később a rutinos Fišera (nem mellesleg Radomír nagybátyja) nyerte meg az amatőr férfiak viadalát. Ebben az évben Miloslav Kvasnička a junioroknál lett a második helyezett. 1982-ben a cseh(szlovák) cyclo-cross kiváló bajnoki eredményeket ért el. Az amatőröknél mind az arany, mind az ezüstérem cseh kézbe került (Fišera és Šimůnek), továbbá Radován Fořt a junioroknál is bronzérmet harcolt ki magának. Az elkövetkező években a cseh sikerek szépen szaporodtak.

Radomír Šimůnek,

Radomír Šimůnek összesen kétszer (1983 és 84) nyerte meg a felnőtt amatőr VB-t, majd a bársonyos forradalmat követően 1991-ben kilépve az amatőrök közül győzött a profik között is. A szinte mindig laza, mosolygós srác pályafutása azonban egy rossz döntése miatt derékba tört. 1992-ben közlekedési balesetet okozott, mely három ember halálához vezetett. A bíróság ezért ugyan 18 hónap börtönre ítélte, ám 4 hónap után Václav Havel elnöki kegyelemben részesítette. Habár ezt követően több-kevesebb sikerrel folytatta kerékpáros pályafutását még 10 teljes éven át, ám többé már nem került a világ legjobbjai közé. A tragédiát követően a bánatát sajnálatosan alkoholba fojtotta és leginkább csak az ugyancsak kerékpárossá vált fia „tartotta” életben. 2010-ben, 48 éves korában, súlyos májbetegségben hunyt el.

Karel Camrda

 
Šimůneken kívül a 90-es évek elején a világbajnokságokon egymás után értek el kiváló eredményeket, helyezéseket az alábbi cseh kerékpárosok a felnőttek valamint a feltörekvő juniorok között: Radován Fořt, Pavel Elsnic, Ondřej Lukeš, Jiři Pospišil, Václav Metlička, Jan Faltýnek, Karel Camrda (1988-ban bajnok!), Miloslav Kvasnička, Vojtěch Bachleda, Kamil Ausbrucher, Jaromír Friede, Aleš Mudroch, David Süssemilch, Pavel Prošek, Zdeněk Mlynář, David Tický, Petr Dlask, Martin Ocasek, Tomas Trunschka, Pavel Bartos, Emil Hekele, David Kasek. Persze a nevek többsége még a csehek számára sem feltétlenül jelentenek sokat, ám azt jól mutatják, hogy mennyire volt fontos és sikeres Csehországban a kerékpársport ezen válfaja is.

Zdeněk Stýbar

2000-től már a hölgyeknek is rendeztek világbajnoki futamot, de a cseh gyengébb nem bicajosai még egy jó ideig nem szerepeltek a legjobbak között. 2001-ben Csehország már az éremtáblázat második helyéig jutott a megnyert 1 arannyal (Martin Bína a junioroknál), 3 ezüsttel és 2 bronzzal. 2003-ban feltűnt egy újabb név, amely az elkövetkező évtizedekben meghatározta a cseh ciklokrossz kerékpársportot és egyúttal az országúti versenyeken is beírta magát a kerékpássport történetébe. Ő pedig nem más volt, mint Zdeněk Stýbar. 2005-ben ő nyerte meg az U23-as világbajnokságot, mögötte pedig az ifjabb Radomír Šimůnek futott be. 2006-ban megvédte a bajnoki címét, majd 2008-ban immár a felnőtt elit kategóriában ért el második helyezést. Érdekes megemlíteni, hogy a férfi juniorok között ekkor egy bizonyos Peter Sagan végzett, a leghíresebb és legsikeresebb szlovák országúti kerékpáros. 2010-ben egy előző évi újabb ezüstöt követően Stýbar végre elérte a csúcsot megnyerve a VB-t. 2011-ben és 2014-ben ezt a csodás eredményt megismételte, így vált háromszoros világbajnokká.

Kristýna Zemanová 

2017-ben immáron a cseh női „krosszosok” is jeleskedni kezdtek, mikor Kateřina Nash egy bronzérmet szerzett. Ám a 2020-as évek legeleje viszont, legalábbis VB érmek szintjén nem a cseh kerékpárosokról szólt. Ezt a rossz sorozatot 2023-ban csak Kristýna Zemanová törte meg egy harmadik helyezéssel, amelyet egy évvel később ezüstéremmel fejelt meg. Ebben az évben szintén érmes lett Kryštof Bažant is a juniorok között. Az elmúlt években egy pici visszaesést lehetett felfedezni, főként a férfi kerékpárosok vonatkozásában, ám idén újra bíztató jeleket mutatott a cseh utánpótlás. A junior nők versenyét ugyanis egy 17 éves tehetség, Barbora Bukovská nyerte és Lucie Grohová személyében a bronzérmet is egy cseh hölgy érdemelte ki. A már említett Kristýna Zemanová pedig a női elitben éppen csak kicsúszott a legjobb tízből. Összességében, a nevek és eredmények tengerét látva, olvasva könnyen beláthatjuk, hogy Csehországban a kerékpározás eme válfaja továbbra is nagy népszerűségnek örvend és várhatóan a jövőbben is jelentős sikereket érnek el a cseh drótszamarak megnyergelői.

Kis csehországi alkoholizmus körkép (kórkép)

A napokban egy az iRozhlas virtuális hasábjain megjelent cikk részletesen foglalkozik az alkoholizmus csehországi helyzetével, annak súlyosságával, területi eloszlásával. Ebből az írásból szemezgetünk.)

Csehországban az egy főre jutó sörfogyasztás a világon a legnagyobb, ezt a közkeletű információt szinte mindenki jól ismeri. De csak ritkábban szoktunk belegondolni, hogy a sörben rejlő alkohol egyben a világ egyik legnépszerűbb, legaddiktívabb, mérgező és erősen rákkeltő ám mégis legális vegyülete. Azaz a jelentős sörfogyasztás az alkohol negatív hatásainak mértékére is utalhat. A sör ugyan a maga relatíve alacsonyabb alkoholtartalmával (legalábbis a legtöbbet fogyasztott lágerek esetében) még a kevésbé káros hatású alkoholok közé tartozik, de itt sem mindegy, hogy mennyit is iszunk belőle és milyen gyakorisággal. Ám az italok Csehországban sem állnak meg a söröknél. Az alkoholos italok nagy választékából tekintélyes mértékű a bor- és pezsgőfogyasztás és a különféle röviditalok iszogatása, amelyek már nem nélkülözik a nagyobb mennyiségű etanolt sem. Az elfogyasztott alkohol kétharmada a felnőtt csehek egyötöde körében koncentrálódik. A lakosság hét-nyolc százaléka, azaz 800-900 ezer ember iszik nagyon kockázatosan, amely kifejezetten jelentős. Egy fő mintegy 10 liter tiszta alkoholt fogyaszt évente, amely tekintetben a világ "élmezőnyébe" tartozik Csehország. 

Bal oldalról, jobb oldalra

Senki ne ijedjen meg, a Csehország, nem csak Prága honlapunk még véletlenül sem vált profilt és nem válik a politikai véleménynyilvánítás egyik eszközévé. A cikkünk címe mögött lapuló téma ugyan sokkal kevésbé indulatkeltő, mint a pártok fékevesztett kritizálása, de reményeink szerint ugyanúgy hordoz érdekességeket. Ugyanis napjainkban szinte magától értetődő, hogy Európa csaknem valamennyi országában, a mértékegységek terén is külön utas Egyesült Királyság, valamint Írország, Málta és Ciprus kivételével mindenhol a kocsi bal oldalán kell a sofőrnek az autójában a kormány mögött elhelyezkednie. De talán sokaknak meglepő lehet, hogy mind Magyarországon mind Csehországban még nagyon sokan élnek azok közül, akik emlékeznek arra az időszakra, amikor még a közutakon a bal oldali közlekedés volt az előírt és a járművek jobb oldalán volt kormány. Ám mindkét ország ameddig csak lehetett, ellenállt a gyökeres változásnak és a végén nem is csupán a szabad akarata miatt adta be a derekát. De lássuk is, hogy mi is történt.

Jobb vagy bal? Fotó: Škoda

A cseh földek története dióhéjban I. – A kezdetek

A történelem laikus kedvelői számára a cseh földek vagy talán pontosabban fogalmazva a cseh korona országainak története önmagában is rendkívül izgalmas. Ám ha lépésről lépésre feltárjuk a teljes képet némileg meglepve vehetjük észre, hogy az mennyire hasonlít Magyarország történelmére, milyen sok a hasonlóság, a párhuzamosság a két nemzet sorsának alakulásában. Rácsodálkozhatunk arra is, hogy a cseh-morva nemzet és a magyarság között milyen sok közvetlen találkozási pont volt a múltban, melyek többségéről talán nem is hallottunk még eddig. Ezek a találkozások ugyan időnként a kelleténél harciasabbra sikeredtek, de jobbára igen békésen zajlottak. A cseh történelemről szóló cikksorozatunkban lépésről lépésre szeretnénk egy történetet elmesélni, emellett ugyancsak szeretnénk egy-két kisebb sztereotípiát, tévhitet enyhíteni, felszámolni. Mivel lehetetlen feladat lenne valamennyi történelmi eseményről részletesen szólni, ezért egy-egy korszakból igyekeztünk kiragadni az érdekesebb vagy magyar szempontból izgalmasabb történéseket. Ám ez óhatatlanul is áldozatokkal járt így, ha úgy érzik, hogy pár akár fontosabbnak vélt történés kimaradt, esetleg éppen csak megemlítésre került, akkor az nem a véletlen, hanem a kényszer műve.

Előlről

A kadovi „aranyos” Szent Vencel-templom

Csehországban járva sokszor érdemes megállni egy picinyke településen is, amely egy-két gyönyörű helyi értéket rejt, vagy éppen pont ellenkezőleg villant fel az arra járóknak. Vegyük példaként Kadovot, ezt a dél-csehországi települést Blatná környékén, melynek temploma a napfényben gyönyörűen csillogó és hívogató aranyló templomtornyával állít meg minket. És ha már megálltunk, akkor egy picit sétálunk is a Szent Vencelre szentelt templom körül.

A tábori csokoládé és marcipán múzeum

A dél-csehországi Tábor városának történelmi központjában (Kotnovská 138) található egy hely, amely szó szerint megédesítheti ott tartózkodásunkat. Ebben a speciális múzeumban ugyanis megismerkedhetünk a csokoládé és a marcipán történetével és elterjedésével, az alapanyagok termesztésével, feldolgozásával, valamint a finom késztermékek elkészítésével, továbbá a cseh csokoládégyártás történetével.

Chudobín, a háromtemplomos minifalu

Csehországi utazásaink során imádunk letérni a főutakról, amelyek természetesen kiválóak a távolságok gyors megtételére, ám így sokszor csak elsuhanunk az igazi érdekességek, furcsaságok, ritka értékek mellett. Mi is így jártunk volna, ha az egyik, Lošticében, a kvargli szülővárosában tett látogatásunk után egyenesen Olomoucba rohantunk volna. De szerencsére nem így tettünk. Ugyanis Bílá Lhota kissé még lepusztult kastélya, és szép kertje megtekintését követően Litovel felé vettük az irányt. Ahogyan közeledtünk, jobbra egy Csehországban szokatlan templom képe bukkant fel a közelben. És ha már úgyis a „kalandozó magyarok üzemmódba” kapcsoltunk, miért ne néztük volna meg egy kicsit tüzetesebben az épületet és magát a települést. Mondhatnánk, hogy az épület eléggé unortodox kupolával és színes tornyokkal rendelkezik, de mint kiderült, pont ellenkezője az igaz. Ugyanis az ominózus vallási építmény a Kostel sv. Cyrila a Metoděje nevet viseli, azaz egy a Szent Cirill és Metód hittérítők után elkeresztelt ortodox templom. Mint megtudtuk, nem sokkal a második világháború előtt, 1934-35-ben emelték Andrej-Vsěvolod Kolomacký külső-belső tervei alapján.

Az ortodox,

Jošt / Jobst, a „morva király”

Tíz éve már, hogy Jaroslav Róna, a kiváló cseh szobrászművész rendhagyó lovasszobrát felállították Brno nevezetes Morva terén (Moravské náměstí). Ahogyan több cseh művésztől is megszokhattuk, úgy Róna is szabadon szárnyaló fantáziával alkotta meg a lovat és lovasát, az egyik kezében zászlós lándzsát, a másikban pajzsot tartó, középkori páncélt viselő alakot. A mű hőse persze lehetne akár a paci is, de itt most a főszereplő a vasruhába öltözött személy, aki nem más, mint Jošt, „morva Jobst”, Jodok (Jodók), németül Jobst von Mähren, vagy magyarosan Józsa. Most ismerkedjünk meg Jošt/Jobst történelmi alakjával, amivel kiérdemelte a szobrát a morva fővárosban.

Lovasszobor a Morva téren

Karel Absolon, a cseh régészet és barlangászat nagy alakja

65 évvel ezelőtt hunyt el Karel Absolon, a tudós, aki a 20. század elején rendkívül fontos szerepet elsősorban a morva földek régészeti múltjának és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében. Nevét nemigen hallhattuk itt Magyarországon és félő, hogy Csehországban is csak egyre kevesebbeknek rémlik a neve. Pedig emlékét érdemes megőrizni nem csak a helyiek, hanem a morva barlangok szerelmeseinek is.

Karel Absolon

A leggazdagabb csehek…9 évvel később

2016-ban írtunk egy cikket a Csehország, nem csak Prága oldalunkon a legtehetősebb csehekről. Azóta eltelt 9 év így gondoltuk talán érdekes lehet megnézni, hogy miként változott meg a helyzet. Kik kerültek ki a leggazdagabb csehek köréből és kik lettek az új „kőgazdagok”? A listához annak idején és most is az amerikai Forbes Magazinban megjelent adatokat vettük alapul, így ha pár millió dolláros tévedés lenne a cikkünkben a valósághoz képest arról nem mi tehetünk. De félre tréfa, lássuk az anyagiakban legkevésbé szűkölködő cseheket.

Renáta Kellnerová

A brnói vörös templom

Brünn (Brno) óvárosa a szakrális építmények valóságos paradicsoma. Bármerre is járunk a történelmi óvárosban lépten nyomon impozáns templomokra bukkanhatunk. A dombtetőre épült Szent Péter és Pál katedrális, a város egyik szimbóluma ugyan szó szerint kiemelkedik közülük. Ám rajta kívül összesen nyolc templom ékesíti csak a belvárost, s köztük számos bír kiemelkedő jelentőséggel. Az óvárosi „kilencek„ között akad egy, amely már a színével is kitűnik a többi közül. Ez az ún. „Vörös-templom”, hivatalos nevén a Jan Amos Comenius-templom.

1867

Cseh Filmkarnevál 2025: Az új évtized elkezdődött!

A kortárs cseh-szlovák filmművészet legizgalmasabb és legfrissebb alkotásaival jelentkező Cseh Filmkarnevál 2025. február 5 – 9. között várja újra nézőközönségét. A budapesti Cseh Centrum által hagyományosan februárban megrendezett cseh filmszemle immár tizenegyedik éve várja a nézőket megszokott helyszínén, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. 

Napajedla kastélya

Kelet-Morvaországban Zlín közelében, az Alsó- és Felső-Morva völgy határán fekszik Napajedla városa, mely érdemtelenül csak ritkán kerül a magyar turisták célpontjai közé. Az 55. számú, a települést az ipartelep kivételével teljesen elkerülő úton haladva maximum egy pillantást vetünk a Morva (Morava) folyó túlpartján, annak teraszain elhelyezkedő városkára. Ám a Szvatopluk híd közelében járva, a Fatra gyárral szemben így, menet közben is feltűnik egy nagyobbacska, impozáns épület, a városka kastélya.

Napajedla kastélya

Žizka, víz nélküli hídja

Dél-Csehország telis-tele van kisebb-nagyobb meglepetésekkel. Egy nyári kerékpártúránk során az egyik kellemes strakonicei campingből elindulva Horaždovice városa felé tartottunk. Előbb bicajainkkal áthaladtunk Katovicén (nem keverve össze a lengyelországi Katowice csöppet nagyobb városával) majd Dolní Pořiči felé közelítettünk. Egy grafitbányájáról is ismert helyi domb mellett elhaladva egy kicsi, átlagos vasbeton hidacskán átkeltünk a közelben az Otava folyóba torkolló keskeny Březovy patakon. Ám utunkat folytatván pár tíz méter múlva egy meglepően impozáns méretű, gyönyörű boltíves kőhídra bukkantunk. Híd víz nélkül, micsoda meglepetés! Miért is? És egyáltalán ki is építette ezt a patak nélküli építményt?

Žižka hídja

Ahoj! – Egy köszöntés története

Csehországban járva az udvariasság jegyében érdemes megtanulni az alapvető köszöntéseket. A dobre ráno / dobrý den / dobrý večer hármason, azaz a jó reggelt / jó napot / jó estét trión kívül még a dobrou noc (jó éjszakát) kifejezést is vegyük fel a repertoárunkba. Távozáskor pedig vagy a kissé nyelvtörő Na shledanou (Viszontlátásra) kifejezést használjuk vagy annak a rövidített nashle (naszhle) formáját. Ám ha már otthonosabbá válik számunkra a cseh föld és kezdünk összemelegedni, összebarátkozni a szállásadónkkal, szomszédunkkal, a sarki kocsmárossal akkor jöhet az addigra már oly sokat hallott köszöntés: Ahoj! Nem, természetesen nem tévedtünk el és nem hagytuk el a szárazföldet, nem szálltunk tengerre. Ez a hajós köszöntés az informális cseh SZIA! De honnan is ered az ahoj szó, és mikor is terjedt el Csehországban? Íme egy kis háttérinformáció.

Nyitott napok a cseh múzeumokban, kastélyokban!

Ugyan még csak július utolsó napjaiban járunk, de már időben szólunk, szeptember első napjaiban a megszokottnál is érdemesebb Csehországot felkeresnünk! Jöjjön egy kis programajánló.

2024. szeptember 7. és 15. között Csehországban rendezik meg a European Heritage Days, azaz a Kulturális Örökség Napjai programsorozatot. Ezen a különleges héten fokozott figyelem fordul a régészeti, építészeti, szakrális, művészeti vagy éppen a múszaki történeti értékekre illetve ezek nagyközönség előtti bemutatására. Az akcióban országszerte várhatóan mintegy 800 állami tulajdonú, kezelésű kastély, vár, templom, kolostor, múzeum, galéria, régészeti feltárás, színház, kert, régi épület, bánya, gyárépület, régi sörfőzde stb. vesz majd részt. És ami külön kedvezmény, hogy ezek jelentős része ezen a héten teljesen ingyen lesz látogatható. A résztvevők pontos listáját még később közlik, de várhatóan tele lesz izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínnel. A hét folyamán számos kisérőprogram is lebonyolításra kerül így akár koncerteken, egyedi kiállításokon, vásárokon is részt vehetünk. Időzítsük hát első vagy soron következő csehországi látogatáunkat erre a hétre és használjuk ki a Kulturális Örökség napjai programsorozata adta különleges élményeket. 

Miasszonyunk plébánia templom és harangtorony – Vimperk

 Vimperk városában a Szabadság (Svoboda) nevet viselő, nyugat felé emelkedő főtér alsó, keleti sarkán áll a Miasszonyunk-plébániatemplom és mellette a város egyik meghatározó látványeleme, a harangtorony.

A Chebi (regionális) Múzeum avagy hol áll Wallenstein lova?

Cheb (egykori német nevén nevezve Eger), Csehország egyik legrégebbi városa, amely fontos szerepet játszott az ország történelmében. A történelmi belváros középkori hangulata megragadó, a szűk utcákon sétálgatva és a hatalmas főterére kilépve a régmúlt idők gazdagságról tanúskodó szép épületekben gyönyörködhetünk.

Cseh filmkarnevál 2024

 A budapesti Cseh Centrum szervezésében 2024. február 21–25. között a mai cseh filmművészet  legjobb és legfrisebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál. A közkedvelt cseh filmszemle kerek évfordulót ünnepel: immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos februári időpontban és a megszokott helyszínen, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. A jegyelővétel február 7-én indul a Toldi moziban és a Toldi mozi weboldalán.

Žleby vára

A téli szunyókálását követően tavasszal újra megnyitja kapuit a Közép-Csehországi kerület keleti szélén fekvő Žleby városka tündéri vára, kastélya. Az eredetileg gótikus erődöt valamikor 1289 előtt alapította a Lichtenburk család. A huszita csapatok ugyan alaposan megrongálták, de a XV. század derekán szépen újjáépítették immáron reneszánsz és barokk stílusban.

Ki találja ki a helyes választ? – Csehes találós kérdések a múltból.

A napokban ismét böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárat és számos izgalmas Csehországgal kapcsolatos anyagra bukkantunk az 1800-as évek írott magyar sajtójában. Ezen írások között két találós kérdést, mondhatni fejtörőt is felleltünk, melyeket most megosztunk olvasóinkkal. A megfejtéseket nem akarjuk a cikken belül elárulni, ezért a korábbi, utopenecról szóló cikkünk legvégéhez illesztettük hozzá! 😊 Jó szórakozást kívánunk a rejtvények megoldásához!

Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

UNESCO Világörökségek és várományosok Csehországban 2024 (kibővítve!!!)

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé- szenvedéllyé változott.

Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?

Egy fej, egy logó, egy sörgyár: Viktor Cibich és a Březňák

Minden sörszerető ember egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy csodálatos a cseh sörök világa. A cseh sört nem csak önmagában szeretjük, de tiszteljük a sok-sok évszázados, sőt évezredes történelmét, kedveljük a hozzá fűződő legendákat, történeteket, a vele kapcsolatos irodalmi vagy filmművészeti alkotásokat és felnézünk a cseh sörfőzés, sörgyártás kiemelkedő szereplőire is. Ezen szereplők között szerepelnek olyan mesterek is, mint pl. Josef Groll vagy František Ondřej Poupě akik magát a sörfőzést forradalmasították, mások mint pl. Bohumil Hrabal, Jaroslav Hašek az irodalmi műveik révén hirdették a cseh sör dicsőségét. Ám vannak olyan alakok is, kiknek arcával Csehországban ugyan sűrűn találkozhatunk, de családiasan ismerős ábrázatukon kívül szinte semmit nem tudunk róluk. Ilyen figura, pontosabban egy férfifej tekint ránk az észak-csehországi Velké Březno városka sörgyárában készült Březňák nevezetű sörről. A bajszos-szakállas, enyhén szólva is kopaszodó úriember, aki bal kezében egy égő szivart tart és jobb kezével egy impozáns habos korsó sört emel a szájához mosolygó szemmel tekint napjaink egészségcentrikus világára. De mit is tudunk erről a sörlogóvá avanzsálódott egykor volt személyiségről?

Cseh közmondások a magyar sajtóban II.

Ígéretünkhöz híven folytatjuk a magyar sajtóban citált cseh vagy éppen annak hívott szólások, közmondások sorát, hiszen változatosságuk az előzetes várakozásunkat is felülmúlta. Elsőként 1953-ból idézünk, mikor is a sokatmondó „Tartós békéért és demokráciáért!” című lapban jelent meg Jan Drda a kezdetben meggyőződéses kommunista, majd a prágai tavasz leverése és a szovjet megszállás bírálatáért a pártból is kizárt cseh újságíró írása „A béke ellenségei nem nyughatnak” címmel. Ezen cikkében idézi az alábbi közmondást: „Ugyanabból a szájból fúj egyszerre hideget és meleget”. Egy másik kommunista lap (Új Csehszlovákia) ekkortájt az alábbi szólást teszi közzé: „Az igazság nem merül el a vízben és nem ég el a tűzben.“ 

„A tűz jó szolga, de gonosz úr!”

Cseh közmondások a magyar sajtóban I.

A közélet szereplői, újságírók, politikusok, celebek előszeretettel éltek és élnek különféle nemzetek korábban rendszerint sosem hallott vagy kevésbé ismert szólásainak, közmondásainak idézésével. Legyen az egy kazah, orosz, olasz, arab vagy dakota régi népi bölcsesség, kiválóan alkalmazható egy-egy frappánsnak gondolt beszéd, írás színesebbé, plasztikusabbá tételekor. Használatuk felettébb hasznos lehet, hiszen ha találunk egy-egy a mondanivalónkhoz passzoló közmondást a véleményünk hatékonyabban célba juttatható. Az eladdig csak egyéni vélekedésünk hirtelen már nemcsak a mienk, nem egyetlen személyé lesz, hanem egy egész népé vagy akár az emberiségé. Az idézett nemzetek között természetesen a csehek sem maradhattak és maradhatnak ki, sőt meglepő módon nagy változatossággal bukkantak elő az elmúlt 160 év írott sajtójában. Most ezek közül idézünk párat az Arcanum Digitális Tudástár átböngészését követően.

Darovanému koni na zuby nehleď vagy ahogyan mi ismerjük: Szuvenír nyihuhu, nyekukucska protku! :)

Megújult a Tartalomjegyzék, könnyebb a cikkek keresése!

Már hosszú idő telt el mióta az utolsó cikkünk megjelent a már több, mint tíz évet megélt blogunkban és ennek meg voltak a maga okai. Eme okok között akadtak olyanok, amelyek a fránya munkával, a mindennapi megélhetéssel voltak kapcsolatban, adódtak magánjellegű akadályok is és bizony a technikai problémák sem kíméltek minket az elmúlt időben. Mondhatni igazi "háborús félévet" éltünk meg, amely azonban a legfontosabbat nem tudta megváltoztatni, háttérbe szorítani és ez nem más, mint a lelkesedésünk. A Csehország iránti érdeklődésünk, a cseh értékek, érdekességek, újdonságok bemutatását célzó törekvésünk egy pillanatra sem lankadt, csupán midezt egy ideig nem tudtuk új cikkben is rögzíteni. Ám szerencsére ennek az időszaknak is vége, és ha egy kicsit majd más formában is, de folytatjuk a Csehországot népszerűsítő, a cseh-magyar kapcsolatokat erősítő önkéntes missziónkat, bízva abban, hogy mind a régi, mind az új olvasóink értékelik próbálkozásainkat.

Ám minden látszólagos passzívitás ellenére az elmúlt időszakot nem teljesen töltöttük tétlenül, mégha új olvasnivalóval nem is szolgáltunk. Egy régen tervezett, felettébb aprólékos munkát igénylő, igazi szöszölős feladatot vittünk véghez és ez nem volt más, mint a tartalomjegyzék frissítése! Ne feledjük, hogy több, mint 630 cikk rendezése volt a feladat, melyeket nem csupán egy Teljes tartalomjegyzékben egyesítettük, de különféle fő témák szerint szelektáltuk is. Tehát mostantól ha pl. a cseh várakkal, templomokkal stb. kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor azok linkjét egy külön aloldalon is megtalálhatjuk. De ugyanilyen alodalt készítettünk a gasztronómiának (Eszem-iszom), a cseh söröknek-sörfőzdéknek, a cseh hírességeknek, a történelemnek, a természetnek, a cseh irodalomnak, térségeknek-városoknak stb. is. Így reméljük, hogy a címfelhővel és a szókeresővel együtt még könnyebbé válik egy-egy korábbi cikkünk fellelése. No ennyit most röviden, hamarosan már új cikkekkel jelentkezünk! 

200 éve született Johann Gregor Mendel II. – Mendel munkássága

Előző cikkünkben szóltunk Johann Gregor Mendel, a „genetika atyja” fiatalságának éveiről és a gazdag brünni (Brno) intellektuális táptalajról, amelyre az ifjú pap megérkezett. Mendel Cyril František Napp apát, a Szent Tamás apátság vezetője szárnyai alá került, így megkapta a kellő kezdő lökést a későbbi munkásságához. A kor átlagánál magasabb (168 cm) fiatalember a saját bevallása szerint amúgy sem érzett túl nagy ihletet a papi feladatok ellátására, így számára a tanítás és a tudomány jelentette az igazi utat. Egy ideig helyettes tanárként matematikát és görög nyelvet tanított Znojmóban, majd megpróbálta a tanári végzettséget megszerezni, de ez nem sikerült neki, így visszatért a brünni kolostorba. Később Bécsben is tanult egy ideig, ám a végén csak nem sikerült letennie a professzori vizsgát. 

Mendel 200