A huszita háborúk alatt a felkelő csapatok sikertelenül ostromolták meg, ezért inkább a környező falvakat, városokat, templomokat rombolták le. 1468-ban Mátyás királyunk egyik serege vette ostrom alá, és ha elfoglalni nem is tudták, de az akkori vár kétharmadát sikeresen lerombolták. 1490-re újjáépítették a várat, immáron jócskán megerősítve.
| A vár makettje |
A harmincéves háború alatt a svéd csapatok vették ostrom alá, de az akkori tulajdonos, Hanuš Zikmund z Petřvaldu igen jelentős összeget fizetett az ellenség parancsnokának, csak hogy ne tegyék tönkre a várat. 1644-től ugyanis a Petřvaldok lettek a vár új urai, akik barokkosításba kezdtek, de meghagyták, sőt megerősítették az első udvart, bástyával és kaputoronnyal kiegészítve, az esetleges török támadás elleni védekezés részeként.
1945-ben a Beneš dekrétumok kihirdetésével a buchlovi vár az állam tulajdonába került és maradt a mai napig is. Azóta a felújítási munkálatok folyamatosan zajlanak.
Egy legenda szerint 1581-ben Jan Vlčeket, az akkori úr személyes inasát orvvadászatban való részvételéért halálra ítélték. A bíróság előtt újra és újra ünnepélyesen megesküdött az ártatlanságára és arra kérte a bírákat, engedjék meg neki, hogy egy kis hársfát gyökereivel felfelé, koronájával a földbe fordítva ültessen el. Azt mondta: ha az így elültetett fa tavaszra kihajt, az bizonyítja majd az ártatlanságát. A bírák teljesítették a kívánságát, és tavasszal valóban zöld levelek jelentek meg a kis hársfa gyökerein, így Vlčeket szabadon engedték.





















.jpg)




















