2019. szeptember 24., kedd

Brno nevezetességei I.: A fallosz

Most induló sorozatunkban a szívünkhöz oly közel álló, ám a külföldi turisták által méltatlanul hanyagolt cseh, pontosabban morva nagyváros, az egykor főként csak a füstös gyárkéményeiről, zajos ipartelepeiről híres Brno (németül Brünn) főbb nevezetességeit mutatjuk be, de csak úgy dióhéjban. Ha valaki részletesebb információkra vágyik úgyis felkeresi eme látványosságokat, és helyben további ismeretanyagot kaphat róluk.

A csillagászati óra

Az első látványosság amit bemutatni kívánunk, talán némiképp megbotránkoztató módon nem a város erődje, nem a sok csodás templom közül az egyik, nem a vásárváros, nem a természeti látványosságok, parkok egyike, még csak nem is a Városháza, a Thugendat villa, egy szép tér vagy egy csodásan megmaradt épület, hanem a fekete „fallosz”. Nem, ne gondolja senki, hogy a Csehország nem csak Prága írói, szerkesztői az amúgy magyarok és csehek sokasága által nagyban művelt pornó iparág felé próbálnak kikacsintani, a név egy 2010-ben Brno városának főterén emelt köztéri csillagászati órát takar, már ha valaki ezt a valamit óraként felismeri.
Az alkotók
Már 9 év telt 2010 óta, mikor a brnói városvezetés az Oldřich Rujbr és Petr Kameník művészek által megalkotott Brněnsky (brünni) Orloj felállítása mellett döntött, de a helyieket azóta is megosztja a lassan városjelképpé avanzsálódott köztéri műalkotás. Vannak akik kifejezetten utálják az amúgy valóban egy hatalmas falloszra, vagy jobb esetben rakétára, óriás kúpra emlékeztető, zimbabwei gránitból készült órát, ám mások már akár fél 11-től várakoznak előtte, hogy 11 óra beköszöntével „delet” köszöntsön. Nem, nincs semmi probléma, nem is írtuk félre, és Önök sem olvasták rosszul. Brnóban 11 órakor van dél, és ez a furcsa időszámítás egészen 1645-ig vezethető vissza. Ebben az évben a Csehországot a harmincéves háború során többször is végigdúló svéd csapatok Brno városát is be kívánták venni. 

Brno ostroma (1645)
Az ostrom elhúzódott, a forrásaikból és erejükből kifogyó védők, szám szerint alig több, mint 1500 katona, már rendesen imádkozott, hogy legyen már vége a harcnak, de a várost feladni természetesen nem akarták. A legenda szerint az ostromló csapatok (28 ezer katona) vezére, egy bizonyos Torstenson tábornok tehetetlenségében és türelmetlenségében azt az ígéretet tette a városnak, hogy ha az adott napon délig nem tudja elfoglalni Brnót akkor véget vet az ostromnak, és a csapataival odébbáll. A jó brünniek persze nem csakhogy kapva kaptak az ígéreten, de még egy kis fortéllyal tovább is növelték az esélyeiket. Eme csel keretében ugyanis nem 12 órakor, hanem már egy órával korábban, 11 órakor szólaltatták meg a mai Péter és Pál katedrális delet jelző harangjait, így hamarabb véget vetve a csatározásoknak.

Így működik az óra
Eme okos húzásra azóta is úgy emlékeznek a helyiek, hogy 12 helyett 11 órakor ünneplik a delet. Az ominózus „fallosz” is 11-kor jelez, mégpedig izgalmas módon. Az óra belsejében a tetejéről egy a város piros-fehér zászlaját magába foglaló üveggolyó (a béke és biztonság szimbóluma) esik le, melyet ha szerencsénk van, az alkotáson lévő számos kis nyílás egyikén benyúlva akár el is kaphatunk. 



Az óra csúcsa és egy ünnepi golyó
Persze döntse el ki-ki maga, hogy eme napi egyszeri látványosság megéri-e a várakozást. Amúgy abban biztosak lehetünk, hogy a falloszról, mint óráról megállapítani a pontos időt nem kis feladat, sokunknak szinte reménytelen, de legalábbis rettenetesen túlbonyolított. Ám ahogyan azt már említettük ez a sok apró, felfedezésre érdemes működési trükköt rejtő és felettébb feltűnő műalkotás immáron Brno egyik meghatározó jelképévé vált és várhatóan az is marad.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése