A mesés Prácheňskóról dióhéjban

Hosszú-hosszú ideje járjuk mind a magyar, mind a cseh vidéket, és gyakorta akadunk olyan kisebb-nagyobb térségekre, amelyek meghökkentően gazdagok szemet gyönyörködtető értékekben. A megannyi természeti, illetve ember alkotta kincsekben bővelkedő tájak láttán leesik az állunk, és nem értjük, hogy miért is nem tudtunk róluk korábban, miért nem szerepelnek a bel- vagy külföldi turisták úticéljai között. Ilyenek jellemzően a határvidékek, amelyek főként a múlt század határmódosító politikai döntéseinek köszönhetően a perifériára szorultak, elesve ezzel a fejlődés lehetőségétől. De léteznek olyan országon belüli térségek is, amelyek két nagyváros között mintegy félúton szintén kiesnek a figyelem középpontjából, és egy “belső határvidéket” alkotnak.

Prácheňsko, 1776-ban

Kašperské Hory – Városka az Arany-ösvény mentén

A Šumava hegység közvetlen előterében, csodálatos természeti környezetben, 740 méterrel a tengerszint felett fekszik Kašperské Hory városa. Megalapításának és későbbi fejlődésének kulcsa, legfőbb mozgatórugója az arany volt, hiszen a környékbeli hegyek egykor gazdagok voltak a kitermelhető aranyérctartalmú kőzetekben, és ez az adottság kellőképpen értékessé tette a területet. Már a kelták is tudtak az Otava, Losenice illetve Zlatý Potok vízfolyások üledékéből kinyerhető arany rögöcskékről, de a föld alatti bányászat csak a Luxemburg dinasztia cseh trónra kerülését követően kezdődött el.

Kašperské Hory