Hosszú-hosszú ideje járjuk
mind a magyar, mind a cseh vidéket, és gyakorta akadunk olyan
kisebb-nagyobb térségekre, amelyek meghökkentően gazdagok szemet
gyönyörködtető értékekben. A megannyi természeti, illetve
ember alkotta kincsekben bővelkedő tájak láttán leesik az
állunk, és nem értjük, hogy miért is nem tudtunk róluk
korábban, miért nem szerepelnek a bel- vagy külföldi turisták
úticéljai között. Ilyenek jellemzően a határvidékek, amelyek
főként a múlt század határmódosító politikai döntéseinek
köszönhetően a perifériára szorultak, elesve ezzel a fejlődés
lehetőségétől. De léteznek olyan országon belüli térségek
is, amelyek két nagyváros között mintegy félúton szintén
kiesnek a figyelem középpontjából, és egy “belső
határvidéket” alkotnak.
 |
| Prácheňsko, 1776-ban |
Csehország egyik ilyen
régiója a Nyugat-Csehország centruma Plzeň, és
a Dél-Csehország meghatározó nagy városa České Budějovice
között található terület, az egykori Prácheňsko.
A
Csehország, nem csak Prága virtuális hasábjain egy most induló
új, speciális sorozatunkban e vidék szépségeinek bemutatásával
próbálunk kedvet csinálni a Csehországot célul választó
turistáknak a csodás Prácheňsko meglátogatásához, de
legalábbis jobb megismeréséhez. Higgyék el nekünk, megéri!
 |
| Písek |
Mindenekelőtt azonban
tisztázzuk le, hogy mi is ez a práhenyszkonak ejthető terület,
mit tudunk a történelmi múltjáról és jelenéről. Nos, a
Prácheňsko, vagy mondhatni a Provincia Prachinensis egyike volt az
egykori Cseh Királyság történelmi körzeteinek, mondhatni ősi
vármegyéinek. Nevét valaha a mai Horažďovice
városka közelében álló
Prácheň váráról kapta, melynek urai már ezer évvel ezelőtt
irányították, felügyelték az Otava folyó völgyében, vízgyűjtő
területén élő embereket, a térség gazdasági-társadami életét.
A terület gazdag volt természet adta kincsekben, fában,
mezőgazdasági művelésre alkalmas földekben, nyersanyagokban és
ami akkortájt a legfontosabb volt, aranyban. Nem csoda, hogy a
térség igen hamar benépesült és fejlődésnek indult.
 |
| A cseh régiók a XVIII-XIX. században, köztük a Prácheňsko |
Magát
a Prácheňsko, mint közigazgatási térség nevet a XIII. században
kezdték el használni, először főként a már említett vár
körüli vidékre. Később azonban Prácheňsko névvel illették a
délkeletről a Šumava-hegység rengetegétől (Železná
Ruda, Velhartice,
Sušice,
Kaperské Hory, Vimperk, Horní Planá térsége), északon a
Rožmitál - Březnice
– Mirovice – Orlík és Kostelec nad Vltavout magába foglaló
területig húzódó vidéket, délnyugaton pedig a Prachatice,
Netolice nagyobb városok körzetét lefedő vidéket, egészen
elnyúlva České Budějovicéig.
 |
| A Šumava-hegység vidéke |
A
XV. - XVI. századig olyannyira gazdagnak számított ez a térség,
hogy fejlettségben jóval felülmúlta még České Budějovice és
Plzeň városát is. A huszita harcok, majd a harmincéves háború
azonban rendkívüli módon visszavetette a Prácheňsko gazdasági
életét, ehhez társult az aranykészletek kimerülése is. Így a
XVII. és a XIX. század között már egy jóval szerényebb
állapotú, egyre inkább marginalizálódó területről
beszélhetünk, amely fokozatosan elveszítette a “harcot” az
iparosodás során egyre inkább megerősödő említett két
nagyvárossal és annak vonzáskörzetével szemben.
 |
| Valahol Protivín környékén |
Azonban
a térség jobbára megőrízte a maga identitását, kultúráját,
az itt élő emberek büszkén vállalták fel, hogy ők a
Prácheňskóban élnek. A terület lakossága ugyanakkor
évszázadokon át etnikai szempontból meglehetősen diverz volt.
Elsősorban a magasabban fekvő erdős területeken németek éltek,
az ország központja felé közelebb eső részeken pedig a cseh
lakosok voltak többségben. A második világháborúig jelentős
volt a zsidó és a cigány lakosság száma is, tovább színesítvén
a Prácheňsko amúgy is gazdag kulturális – társadalmi életét.
Ekkor azonban előbb a zsidó lakosságot hurcolták el, majd a
szudétanémeteket telepítették ki, ami újabb komoly csapást
jelentett a térségnek. Jelenleg közel kétszázezren - negyed
millióan laknak a régióban, jellemzően kis városokban és
falvakban.
 |
| Strakonice |
Az
egykori Prácheňsko területe ma elsősorban kulturális és
történelmi régióként van jelen, és jelenleg Csehország három
kerületében foglal helyet. A legnagyobb része a Dél-Csehországi
kerülethez tartozik, egy kisebb hányada esik a Nyugat-Csehországi
kerületre és néhány települése ma a Közép-Csehországi
kerületben található. Ma szigorúan értelmezve Strakonice, Písek,
Vodňany és
Blatná nagyobb városok vonzáskörzetei alkotják a térséget, de
ez kiegészül a már említett Šumava-hegységbeli városokkal,
falvakkal, Horažďovice körzetével
és még sorolhatnánk. Mi a magunk részéről a tágabb
meghatározású Prácheňskot
részesítjük előnyben, és erről a területről mutatunk be a
jövőben csodás településeket, épületeket, természeti csodákat
és megannyi más szépséget, érdekességet. Reméljük, hogy mások
is megszeretik velünk együtt Csehország eme kevésbé frekventált,
de annál több titkot, csodát rejtő vidékét.
 |
| Az időnként vad, máskor szelíd Otava |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése