A Moldva folyó déli
irányból érkezvén a mai festői szépségű Prága területére,
veszít az eséséből, lecsökken az energiája és az addig magával
szállított hordalék egy részét lerakja, zátonyokat, illetve
szigeteket hozva létre. Ez a folyamat játszódott le az elmúlt
évezredek során és zajlik napjainkban is. A szigetek egy része
lassan „hozzáforrhat” a folyópartokhoz, másokat az ember (pl.
kavicsbányászat) szüntet meg, de a természeti erők
megállíthatatlanok, újabb és újabb szigetek keletkeznek, vagy
éppen a meglévők növekszenek. És vannak olyan szigetek is,
amelyeket folyószabályozási vagy más okból maga az ember hoz
létre.
 |
Prága - Moldva - szigetek
|
Egy város egyedi látványosságai, mondhatni
különlegességei közé tartoznak a szigetei, amelyek egykor
sokszor jelentős történelmi események színhelyeiként
szolgáltak, máskor „csupán” a városlakók pihenését,
szórakozását biztosító térszínek. A most induló mini
sorozatunkban a cseh főváros egykor volt, illetve ma is meglévő
szigeteit mutatjuk be, képek és térképek segítségével. A szigeteket folyásirányban, tehát Prága
esetében délről észak felé vesszük sorba, előbb a meglévőkkel,
majd külön a már nem láthatóakkal foglalkozva.
 |
| A kis névtelen |
Az első említésre méltó kis
sziget vagy inkább felszínre bukkanó „zátonycsík” a
Branický és a Barrandovský hidak között található. Ez a
mintegy 500 méter hosszú és alig 10 méter széles vékony
földsáv, ahogyan az sejthető nem természetes képződmény. A
Moldva sokáig csöndesen pakolgatta le hordalékát a mai Braník
kerülethez tartozó bal partjához, szép lassan vastagítva,
szélesítve azt.
 |
| 1909: a kis szigetnek még se híre, se hamva |
 |
| 1938: már nagyban zajlik az öböl kialakítása |
 |
| És mára itt maradt a kis csík |
Az jól látszik az 1909 és 1914 között készült
térkép részleten. A múlt század húszas éveiben azonban
nekiláttak a kavics-sóder kitermelésnek, amelynek köszönhetően
elsőként északról-dél felé haladva egy nagyobbacska öblöt
alakítottak ki. A II. Világháborút követően pedig át is vágták
az öböl déli részét, meghagyván az egykori partvonal
mementójaként a ma is látható kis névtelen szigetecskét, amely
csaknem puszta, kis mértékben befásítva.
 |
| A bal oldalt az Evezős, jobbra a Császár rétje |
Észak felé haladva még mielőtt
elérnénk Vyšehrad várhegyét, egymással párhuzamosan két
szigetet is találunk, az egyik a természet, a másik az ember
alkotása. Kezdjük az utóbbival, amely a Císařská louka,
avagy Császár rétje nevet viseli. Az 1,7 km hosszú sziget Prága
Smíchov
kerületéhez tartozik, egykoron a sziget és a tőle bal kézre
fekvő területek egy egybefüggő folyóparti részt alkottak,
amelyet Király rétjének neveztek. 1297-ben ezen a széles parti
sávon koronázták meg a legenda szerint II. Vencel királyt. A XIX.
századra a terület az egyre növekvő számú fővárosi lakosok
egyik kedvelt célpontja lett, társasági, sport (pl. lóverseny,
futball, evezés, kerékpár) eseményeket rendeztek. Érdekességként
megemlíthető, hogy a XX. század elejéig sokan aranymosással is
foglalkoztak a part mentén.
 |
| A Császár rétje (ekkor még tényleg csak rét), és a Schwarzenberg-sziget |
 |
| 1909: formálódik a Császár rétje sziget |
Az
1890-es árvizet követően azonban úgy döntöttek, hogy
folyószabályozási, árvízvédelmi célból átalakítják a folyó
medrét, és egy szigetet hoznak létre. 1899 és 1903 között neki
is láttak a tervnek, és a kitermelt földet, homokot, kavicsot a
Smíchovský, akkortájt Ferenc József császárnak hívott kikötő
építéséhez használják fel. Egy széles folyóágat alakítottak
ki, így egyben a mai sziget is létrejött. A hosszan elnyúló,
közepén kiszélesedő szigetre a déli részén épített hídon át
lehet bejutni, magán a területen pedig ma kis hajó kikötő,
kemping, focipálya található.
 |
| A Császár rétje és az Evezős-sziget ma |
A Császár rétje mellett, a Moldva
bal parthoz közelebb fekvő, jóval kisebb, természetes eredetű
sziget a Veslařský ostrov azaz
Evezős sziget. Ma
Prága Podolí kerületéhez tartozik. Első írásos említése
1420-ból származik, később a birtokosa után
Schwarzenberg-szigetnek
hívták egészen 1952-ig. Ez a csehországi nemesi család itt, a
Sumava-hegységből a folyón a fővárosba szállított fa árú
számára kis hajó kikötőt és raktárat építtetett. Mikor a
vizi szállítás jelentősége lecsökkent, a sziget lassan sport
központtá, kikötővé alakult át. Innen is ered a későbbi
elnevezése. Csónakházaknak, vízi sport (evezős, vitorlás, kenu)
létesítményeknek biztosított és biztosít a mai napig helyet. A sziget méretének növelése,
stabilizálása érdekében a déli részén egy uszályt
süllyesztettek el. A szárazfölddel egy kis beton híd köti össze.
Az északi részén található az eredetileg 1882-ben alapított,
majd később egy kisebb szünet után újraindított vízmű telep,
amely a főváros egy részének ivóvízellátását biztosítja.
 |
| Az Evezős-sziget a partról |
A
sorozatunk következő részében haladunk tovább, és a Jezsuita-,
a Gyermek-, a Lövész- és a Szláv-szigetekkel folytatjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése