A priessnitzi vízkúra és a magyarok

Ahogyan azt az előző bejegyzésünkben ígértük még egy kis ideig elidőzünk Jeseník-fürdőn (régi nevén Gräfenberg), Priessnitz doktor hidroterápiás birodalmában. Először is nézzük meg, hogy miből is állt a priznici vízkúra, mi is történt az ideérkezett beteggel.

Jeseník-fürdői panoráma

Lázas beteg? Van megoldás: Priznic kúra, Priessnitz módra

Gyermekkorom igen emlékezetes, ha nem is legszebb emlékei közé tartozik, amikor egy-egy heves influenza járvány, vagy mandula gyulladás során a lázam úgy döntött, hogy az egekbe szökik, és könnyed 41 fokot, vagy még annál is többet produkál. Ilyenkor vetette be édesanyám az aduászt, a lázcsillapítás netovábbját, a priznicet, azaz a langyos vizes lepedőbe bugyolálást. Enyhébb változatában csupán a csuklók, bokák ecetes vizes ruhába tekerésére került sor. Azóta jó pár évtized eltelt, de amikor a mostani bejegyzéshez körülnéztem a neten, egy kicsit meglepett, hogy még mindig igen sok gyógyászati oldalon javasolják a hűtőborogatás használatát.

De vajon ki tudja, hogy miből is ered maga a priznic szó, és ki is találta ki ezt az eljárást? Nos, a választ mint sok más esetben is Csehországban találjuk. Olomouctól mintegy 90 km-re északra a Hrubý Jeseník hegység északi oldalán található Jeseník települése. Ennek a kis morva-sziléziai városkának a szomszédságában, a mintegy 600 méteres hegyszirten találhatjuk Lázně Jeseník alias Jeseník-fürdő városrészt, amely ma ugyan egy óriási gyógy-komplexum, de egykor csupán egy kis falu volt. A nagy változáshoz mindössze egy ember kellett. 1799-ben, ebben az eredetileg Gräfenbergnek nevezett faluban született Vincenz (Vincenc) Priessnitz.