Prága egykori szennyvíztisztító telepe – „ipari kastély”

Prága 6. kerületében a Bubenečben egész évben látogatható egy izgalmas és gyönyörűen felújított ipari műemlék, a régi Szennyvíztisztító telep épülete. A William Lindley Heerlein angol építész által tervezett épület 1901 és 1906 között épült fel, és 1967-ig volt használatban.

Prága, a nagy túlélő

Prágában járva rögtön feltűnik, hogy Budapesthez képest mennyivel teljesebb állapotban maradtak fenn a különféle műemlékek, régi lakóházak, terek, maga az óvárosi környezet. Mindez nem csoda, hiszen a XX. század világháborúi Csehországban néhány kiemelt helyszínt kivéve közel sem okoztak annyi rombolást, mint a légicsapások, bombázások sújtotta európai nagyvárosokban, ipari területeken. Ez kivált igaz az 1944–45 telén embertelenül sokáig felesleges ellenállásra kényszerített s mindeközben rommá változtatott fővárosunkra. Ám hosszú történelme során Fortuna istennő Prágát sem támogatta mindig, a várost bizony az idők folyamán számtalan csapás sújtotta. Ezek közül idézünk fel röviden néhányat.

Egy a Prágát sújtó tűzesetek közül

Nagykerekű velocipédfutam Prágában

Minden év november elején egy egészen különleges futamot rendeznek meg a prágai Letna parkban. A verseny résztvevőinek nem csupán a XIX. század végi stílusú öltözete meglepő, hanem az eszköz is, mellyel egymással vetélkednek. Ez a velocipéd, annak is a klasszikus, nagy első és pici hátsó kerekű változata.

Velocipédek a csodálatos Prágában

Hogyan viselkedjünk úgy, mint a prágaiak?!

Itt a szinte váratlanul hosszúra nyúló, négy naposra duzzadó húsvéti hétvége, illetve a hétkezdet előtt minden bizonnyal sok honfitársunk döntötte el, hogy a magyar leányok – asszonyok locsolása helyett inkább Prágában öntözi meg a kiszáradt torkát. Irány a cseh főváros, ahol a külföldi turista tömeg részeként vadászhatjuk le a már ismert vagy éppen még ismeretlen kulturális, építészeti csodákat és persze nem mellesleg Prága söröző ezreinek egyikét-másikát. De ha már egyszer Prágában járunk miért ne akarjunk úgy viselkedni, mint a prágaiak? Miért ne akarjunk a gyakorta kisebbségbe szoruló helyiek közé sorolódni s nem kitűnni a külföldiségünkkel, turistásságunkkal? Tereza Vítková, egy tősgyökeres prágai tanácsaiból válogatva álljon itt egy kis segédlet, hogy miként is viselkedjünk úgy, mint a prágaiak!

Prágai pillanatképek

A varázslatos Prága a megannyi építészeti remekművével, műemlékeivel, csodás épületeivel, szobraival, tereivel a fotózni vágyók számára kifogyhatatlan mennyiségű témát nyújt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy naponta százezrével készülnek fénykép felvételek a Hradzsinról, az Óvárosról, a Lőportoronyról, a Vencel-térről, az Orlojról, a Zsidó-negyedről, és még napestig sorolhatnánk, hogy mi mindenről. A felvételek túlnyomó többségén persze maga a nevezetes épület, vagy más műalkotás áll vagy úgy önmagában, de akár egy manapság közkedvelt önfotó, közismert nevén selfie háttereként is.

Egy kis simogatás

Zarándokút Prágából Hájekbe

Aki megfordult már Prágában a Strahovi kolostor csodás Szűz Mária mennybemenetele-templománál, illetve a Loretánál, az talán nem is sejtette, hogy egyben egy régi zarándokút kezdő állomásánál áll. Egy olyan zarándokútnál, amelynek 20 megállóját egykoron egyforma kialakítású, magas kőstáció, s egyben képfülke jelezte. Ez a Poutní cesta Hájek, azaz a Hájek zarándokút, amely a közép-csehországi kerületben fennmaradt három egykori barokk zarándokútvonal közül a legfiatalabb, de a stációk méreteit tekintve a legimpozánsabb.

A fehérhegyi stáció

Prága szigetei V.: A Keresztesek, az Állathajszák és a Császár

A csodálatos Prága szigeteiről szóló sorozatunk előző részében a Kampán jártunk, most pedig a cseh főváros maradék három szigetének ismertetésére kerítünk sort. Közülük az első, a Keresztesek (Křižovnický) névre hallgató ma már egy szinte teljesen észrevehetetlen sziget. A Károly-híd elejénél kezdődik, ahol az Óvárosi hídtorony áll, és innen húzódik rövid szakaszon észak felé. Ahhoz, hogy ténylegesen egy szigetnek képzelhessük el, kell egy kis segítség, így először repüljünk vissza az időben és nézzük meg egy 1769-ből származó térképen.

A Keresztesek szigete a Károly-hídnál

Prága szigetei III: A Lövész-sziget

A Prága szigeteiről szóló sorozatunkban a Moldva folyását követve elérkezünk a Střelecký ostrov, avagy Lövész-szigethez. A szigetre mindkét partról be lehet jutni, hiszen keresztül vezet rajta a pompás Légió híd. A nagyjából 2,5 hektáros, parkos terület, kb. 750 méter hosszan terül el a folyó középső részén.

A Modva közepén a Lövész-sziget

Prága szigetei II.: A Jezsuita, a Gyermekek és a Szláv

Folytatjuk korábban megkezdett sorozatunkat a csodás Prága szigeteiről, és szép lassan haladunk észak felé, követve a Moldva sodrását. Áthaladva az Alois Jirásek neves cseh íróról elnevezett híd, a Jiráskův most alatt, hamarosan nem is egy szigethez, hanem egy mondhatni négy tagból álló, valóságos szigetcsoporthoz érünk. 

Balra a Jezsuita-sziget a Víztoronnyal, jobbra a Gyermekek szigete déli csücske

Prága szigetei I.: A Császár rétje, az Evezős és a kis névtelen

A Moldva folyó déli irányból érkezvén a mai festői szépségű Prága területére, veszít az eséséből, lecsökken az energiája és az addig magával szállított hordalék egy részét lerakja, zátonyokat, illetve szigeteket hozva létre. Ez a folyamat játszódott le az elmúlt évezredek során és zajlik napjainkban is. A szigetek egy része lassan „hozzáforrhat” a folyópartokhoz, másokat az ember (pl. kavicsbányászat) szüntet meg, de a természeti erők megállíthatatlanok, újabb és újabb szigetek keletkeznek, vagy éppen a meglévők növekszenek. És vannak olyan szigetek is, amelyeket folyószabályozási vagy más okból maga az ember hoz létre. 

Prága - Moldva - szigetek

Akkor és most 28. - Prága – Bepillantás a Fortepan archívumába, mai képpárokkal

Az archív fényképek szerelmesei előtt nem ismeretlen a www.fortepan.hu oldal, azaz Fortepan on-line fotóarchívum, ahol csaknem 50 ezer, különféle adományozók által felajánlott, majd önkéntesek munkája révén bedigitalizálásra és bemutatásra került felvétel található. Természetesen a fényképek túlnyomó többségét Magyarországon fotózták, de az adatbázisban a számtalan külföldi mellett, sok száz Csehországban készült képet is megtalálhatunk. Az Akkor és most sorozatunk jelen részében a Fortepan képei segítségével Prágába látogatunk, ahol bemutatjuk egy-egy műemlék egykori és mai látványát. Emellett mindenkit biztatunk arra, hogy látogasson el a Fortepan honlapjára és böngészgessen a sok-sok remek felvétel között!

Wallenstein- (Valdštejn) palota - 1908, Foto: Fortepan / Schoch Frigyes

A Prágai kocsmakalauz térképen – Kész az 1.0-ás verzió!

A tavalyi év folyamán ígéretet tettünk arra, hogy Hagymásy András kocsmográfus alapművéhez, a Prágai kocsmakalauzhoz elkészítünk egy Google Maps alapú kis térképi segédletet. Sajnos az eredetileg megálmodott év végi határidő túlzottan is optimistának bizonyult, de most, pár nappal a Csehország nem csak Prága netmagazinunk harmadik szülinapja előtt végre kész lett ez a számunkra és véleményünk szerint a cseh főváros sörözőit járó honfitársaink ezrei számára hasznos kis támogatás.

Prágai kocsmák a Kocsmakalauz alapján

Prága egykor volt templomai – kápolnái

A cseh főváros évezredes történelme során folytonosan változott. A békés, prosperáló időszakokban folyamatosan fejlődött, terjeszkedett, a háborúk során pedig stagnált, vagy éppen területileg némileg összehúzódott. Az idők folyamán újabb és újabb épületek „nőttek ki” a földből, gyakorta egy korábbi építmény helyén. Jóllehet a keresztény szakrális emlékek természetesen időtállóbbak, mégis számos templom tűnt el az egyes korszakokban. Ma Csehországban hozzávetőlegesen 8500 templom található (7500 római katolikus), majd 10%-uk szinte vagy ténylegesen, teljesen használaton kívül áll. A különböző állagú kápolnák, kőfülkék, keresztek száma pedig sok tízezerre tehető. A minap az interneten böngészve a zhola.com oldalon bukkantam egy érdekes térképre, amely Prága egykori nem kevesebb, mint 137 templomát, kápolnáját pontosabban azok hűlt helyét tünteti fel. Ugyan az elsőre meghökkentően magas szám mögött persze sok esetben kevéssé ellenálló anyagból épült egykori kis templomocskák, kápolnák is állnak, mégis sok közülük valódi, impozáns remekmű volt.

Prága egykor

Akkor és most 25. - Köztársaság tér / Náměstí Republiky – Prága

Prága örök, de folyton változik. Ezt a kissé klisé jellegű megállapítást igazolja a cseh főváros Köztársaság tere, a Náměstí Republiky is, melynek múltjával és jelenével foglalkozik Akkor és most sorozatunk legújabb cikke. A tér az Óváros és az Újváros határán jött létre, és számos épülete jelentős szerepet töltött be a cseh nemzet történelmében.

A prágai Köztársaság tér

A prágai Károly híd és elődeinek története

Az elmúlt „ünnepi” hosszú hétvége kiváló alkalmat nyújtott honfitársaink sokaságának, hogy felkeressék Csehország szépséges fővárosát, bejárva annak belvárosát, megtekintve a fontosabb látványosságokat, vagy éppen meglátogatva a nevesebb és kevésbé ismertebb sörforrásait. Ahogyan az szokott lenni, az utcákat járó majd valamennyi turista átkelt a prágai hidak egyikén, felkeresve a szemközti „pesti” oldalt (Óváros, Újváros, Vyšehrad stb.) vagy éppen a „budait” (Kisoldal, Vár stb.). A lágyan hömpölygő Moldva folyót átszelő prágai hidak közül természetesen most is a legszebb, legrégebbi, legpatinásabb vonzotta leginkább az embereket. Ez nem csoda, hiszen aki Prágában jár annak szinte kötelező áthaladnia a Károly hídon, mely nélkül szinte már elképzelhetetlen lenne maga a város is. Mostani cikkünkben ezen csodás emberi alkotás és elődeinek történetével foglalkozunk.

A csodás Károly-híd

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/2 – Prága

Ígéretünkhöz híven folytatjuk kalandozásunkat Prága sörfődéiben. Az előző részben főként a városközponthoz közeli nevesebb, híresebb helyeket kerestük fel, most főként a perifériát, a külső kerületeket, városrészeket vesszük sorba.

 

Klášterní pivovar Strahov

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/1 – Prága

Folytatjuk csehországi kis-, kézművesüzemi sörtúránkat, és ezúttal a cseh fővárosba, Prágába utazunk el. Aki járt már Csehországban, az szinte biztos, hogy járt már Prágában is, és megkóstolta egyik vagy másik kultikus serfőző üzem kocsmájában a finom nedűt. Szinte minden sörrajongó ismeri a bűvös U Fleků-t, a Pivovarský dům-ot, vagy éppen a Két macskát az U Dvou koček-et. De csak kevesen sejtik, hogy Prága külső és belső kerületeiben összesen 22 db kisebb-nagyobb sörfőzde működik, pontosabban jelenleg még „csak” 21 db, egy ugyanis még a megnyitása előtt áll. Ezek közül mindössze a Staropramen tartozik az igazi, ipari méretű sörgyárak közé (róla most nem szólunk), a többi a kisüzemi, helyenként tényleg kézműves minipivovar. Essünk is neki kis prágai sörfőzde körképünknek. Pontosabban az első részének, mivel a főzdék nagy száma miatt ezúttal két részben ismerkedünk meg a helyekkel.

Újrakeresztelt állomások azaz névváltoztatások a prágai metrón

Az elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte, a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei vették át.

A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai

2014 május 1-ével kezdődően közel két héten át lehetősége nyílik a közönségnek, hogy betekintsen a cseh főváros kommunista múltjának egy kis szeletébe. Aki felkeresi az egykori Sztálin-szoborcsoport/emlékmű helyét, és kivárja hosszú sorát, az bejuthat a hajdani monumentális alkotás alatt, az alapzatban fennmaradt termekbe. Értő idegenvezetés mellett pedig hasznos többlet információkhoz is juthat a cseh történelem eme nem túl dicsőséges időszakáról. De hol, merre is állt ez a szoborcsoport, amely az emberi értelmetlenség tipikus példája volt? És mit tudunk a történetéről, rövid „fennállásáról”? A kérdések megválaszolásához a fellelhető történeti források mellett Mariusz Szczygiet lengyel író Gottland című művét is felhasználtuk.

A világ legnagyobb Sztálin szobra

Akkor és most 18. – Béke tér (Náměstí Míru), Prága

Prága, a mai cseh főváros az európai nagyvárosokhoz hasonlóan a XIX. század második felétől gyors fejlődésnek indult. Részben a megváltozott igényeknek, részben a lakosságszám ütemes növekedésének köszönhetően szükségessé vált a régi belvárost körülvevő területek szakszerűen tervezett beépítése. A városfejlesztés egyik első célterülete a Vinohrady nevet viselő külterület volt, amelynek korábbi funkcióját a nevéből (Szőlőskert) is könnyedén kitalálhatjuk. Az Akkor és most cikksorozatunk jelen részében Vinohrady városrész központjának számító námestí Míru, azaz Béke tér területének átváltozását követjük nyomon.

A Béke tér környéke 1769-ben