2021. február 19., péntek

Prága, a nagy túlélő

Prágában járva rögtön feltűnik, hogy Budapesthez képest mennyivel teljesebb állapotban maradtak fenn a különféle műemlékek, régi lakóházak, terek, maga az óvárosi környezet. Mindez nem csoda, hiszen a XX. század világháborúi Csehországban néhány kiemelt helyszínt kivéve közel sem okoztak annyi rombolást, mint a légicsapások, bombázások sújtotta európai nagyvárosokban, ipari területeken. Ez kivált igaz az 1944–45 telén embertelenül sokáig felesleges ellenállásra kényszerített s mindeközben rommá változtatott fővárosunkra. Ám hosszú történelme során Fortuna istennő Prágát sem támogatta mindig, a várost bizony az idők folyamán számtalan csapás sújtotta. Ezek közül idézünk fel röviden néhányat.

Egy a Prágát sújtó tűzesetek közül

Kezdjük a sort a kora középkor „kedvelt sportágával”, a város-ostromokkal. A feltehetőleg a IX. században alapított cseh fővárost a XIII. század közepéig, - megfelelő védművek hiányában - legalább tíz alkalommal foglalták el sikeresen az éppen támadó hadak. I. Henrik, Ottó császár, Boleszláv lengyel király csak néhány név a Prágát feldúló csapatokat küldő idegen uralkodók közül. A XIII. században az országszerte pusztító járvány Prága lakosainak jelentős részét, mintegy húszezer embert vitt át a túlvilágra, de emellett majd minden évtizedben folyt kellő mennyiségű vér a cseh főváros utcáin. IV. Károly uralkodása alatt valóságos aranykort élt meg a város, de halálát követően ismét kisebb nagyobb csetepaték, háborúskodások hoztak siralmat Prága lakosaira. 

A középkor, a járványok virágkora

1347-ben a nagy európai pestisjárvány sújtott le, amely 1348 és 1350 között a cseh-morva földek lakosságát sem kímélte. Ezt követően Prágát a legközelebbi nagyobb csapás a Husz János prédikátor mártírhalálát követően kirobbant háborúban érte, mikor a szemben álló hadak egyik fő prédája természetesen a főváros lett. 1420 a husziták elfoglalták Prágát, majd sikeresen megvédték a cseh trónra lépni kívánó Zsigmond seregeitől. A harcoknak köszönhetően így a XV. század első évtizedeiben a lakosság jelentős részén túl a korabeli műemlékek többsége is a pusztítás martalékává vált. 

1541, az egyik tűzvész

1541-ben a háborút követően lassan magához térő várost, annak is főként a Kisoldal (Malá Strana) nevezetű részét tűzvész pusztította, átterjedve egészen a várra. Ennek során középületek és templomok is rommá váltak. Az 1618-ban kitört harmincéves háború során Prágát három alkalommal is elfoglalták. A fehérhegyi ütközet után rögtön a katolikus, császári hadsereg vonult be a városba. 1632-ben Valdštejn (Wallenstein) csapatai masíroztak be, majd 1648-ban a svéd csapatok pusztították el egy részét, de a komolyabb összecsapások a vesztfáliai béke megkötésének hírére elmaradtak. A harmincéves háború ugyanakkor nem csupán az épületekben és a lakosságban okozott kárt, hanem a város szellemi életében is, hiszen a háborúskodások miatt számos tudós, művész és a protestáns cseh nemesi családok is elhagyta a Prágát és az országot.

1648, a svéd csapatok pusztítása

1679-80, a döghalál, a pestisjárvány évei Prága életében. Egyes források szerint ezekben években mintegy 32 ezer ember pusztult el a betegségben. Eme különösen elátkozott XVII. század végén, egész pontosan 1689-ben a prágai zsidóváros vált a tűz áldozatává. De sajnos a XVIII. század sem hozott sok örömet, mikor is az 1713-14-ben pusztító utolsó bubópestis járványt követően az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban az osztrák és a velük szemben álló porosz, francia, bajor csapatok vívták harcukat a Habsburg uralom alatt lévő Cseh földön. Persze a külföldi csapatok „kötelező programjának” része volt a Prága birtoklásáért vagy kifosztásáért folytatott ádáz küzdelem is. Az addigra már komoly várfalakkal, tornyokkal, bástyákkal körbevett várost így három alkalommal is megostromolták. Az 1757-ben a 21 napon át tartó ostrom során nem kevesebb, mint 880 házat gyújtottak fel, s a királyi vár mellett templomok sokasága sérült meg. A híradások szerint több mint 23 ezer bomba robbant fel, a puskákból 28 ezer golyó repült ki, 548 kartács repült az utcákat rommá, hamuvá változtatva.

1648

A XIX. század a kolera évszázada lett. 1832-ben jelent meg először a kor „pestise”, majd ezt követően szinte minden évtizedben felütötte a fejét, ha nem is mindig tragikus mértékben. (Az utolsó nagy járvány, mely Prága lakosságának életét is veszélyeztette 1872-73-ban pusztított. Ám a megannyi csapást követően 1848-ra mégis egy újból prosperáló több, mint 115 ezer ember által lakott várost láthatott az odalátogató. A nagyvárosban ekkortájt 255 utca, 59 piactér, 55 katolikus templom vagy kápolna, két protestáns imaház, tíz zsinagóga, számos torony, 12 kaszárnyaépület, 274 gyár-műhely, az egyetem mellett három gimnázium, számos iskola, különféle egyesület, kórház, tébolyda, nyomda, színház, múzeum és megannyi más állt. Ezzel a bőséggel fel sem vehette a versenyt a korabeli Buda-Pest. 1848-ban a tavaszi forradalmak során tört ki egy pár hónapig tartó lázadás Prágában, de nagyobb pusztítást nem okozott.

Prága véletlen bombázásának egyik áldozata: az Emmauszi kolostor épülete

A XIX. század végére Prága már félmilliós nagyváros lett és a német lakosság aránya fokozatosan csökkent a cseh nemzetiségűek javára. Az első világháború közvetlenül nem érintette az akkor még Ausztriához (Osztrák-Magyar Monarchia), majd a háborút követően az első Csehszlovák Köztársaság fővárosává váló Prágát. Így nem csoda, hogy lakosainak száma 1922-ben a hozzácsatolt elővárosokkal együtt elérte a 850 ezret. A II. világháború során német megszállás alatt álló várost csak egy alkalommal, 1945. február 14-én, és akkor is csak tévedésből érte légicsapás, ám a zsidó lakosságát deportálták és az ellenállásban résztvevő cseh lakosok egy részét is meggyilkolták. Az azóta eltelt 75 év már többnyire békében telt, melynek során az időnkénti árvizek mellett csak a kommunista építészek, vezetők, majd a bársonyos forradalmat követően a profitot túlzottan előtérbe helyező politikusok megalomán, és sokszor átgondolatlan döntései hoztak romlást a főváros régi épületeire. Akárcsak Budapest esetében. Összességében a története során sok szenvedést kiálló cseh főváros egy műemlékekben, csodás, sokféle korból származó épületekben gazdag és napjainkban is fejlődő, szépülő, modernizálódó város maradt mind a helyi lakosok, mind a magunkfajta „Prága szerelmesek” legnagyobb örömére.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése