Helfenburk (u Bavorova) vára

A dél-csehországi kerület (kraj) nyugati részén, alig 7 kilométerre Bavorov kicsiny városától egy 650 méter feletti magasságú erdő fedte csúcsokból álló hegység egyik kimagasló pontján fekszik Helfenburk vára. Pontos megnevezése Helfenburk u Bavorova, ezzel elkerülvén azt a csapdát, hogy netán összekeverjük az észak-csehországi Úštěk városához közeli névrokonával. A 680 méter magasan álló, a környék megfigyelésére, őrzésére kiváló adottságokkal rendelkező egykori várhoz ma kb. egy kilométer hosszú, közepesen meredek erdei út vezet fel, melynek leküzdése nem jelenthet senkinek sem akadályt.

Helfenburk u Bavorova

Helfenburk várának történelme 1355-ben vette kezdetét mikor is IV. Károly cseh király megadta az engedélyt a bavorovi birtokokat tulajdonló Rosenbergek (Rožmberk) számára, hogy a korábbi faerőd helyére egy új kővárat emelhessenek. Ez afféle hála kinyilvánítása volt a legnagyobb dél-csehországi uralkodó család szolgálataiért, melynek tagjai egyebek mellett elkísérték az uralkodót a Rómában lezajlott megkoronázási ünnepségére. A király emellett 1381-ben szabad királyi várossá nyilvánította Bavorovot is.

Helfenburk egykor így nézhetett ki

Az aktuális király és a Rosenbergek közötti jó viszony azonban hamarosan megromlott, de ez közvetlen kihatással nem volt Helfenburk vára sorsának alakulására. Ahogy telt múlt az idő a vár folyamatosan az aktuális Rosenberg családfő birtokában állt, akik ha időnként egy-egy hitelfelvétel erejéig zálogba is adták, de nem kívántak tőle megválni. Azonban a család adósságai miatt az 1400-as évek vége felé csak áruba kellett bocsátaniuk.

A megmaradt torony

Új tulajdonosai egy testvérpár lett, név szerint Čenovi Vlček Václav és Zikmund. Václav a királyi hadsereg egy tehetséges kapitánya volt, aki Magyarországon és Lengyelországban szerezett harci tapasztalatot, valamint jogos elismerést. Kiváló vezetőként és védelmi stratégaként volt ismeretes, ezért nem meglepő, hogy Helfenburk várát is inkább a védelemre rendezte be. 1473 és 1483 között három fallal vette körbe a várat, amelyekről a lövészek könnyedebben óvhatták meg a betolakodóktól. Azonban Václav mégsem érezhette túl otthonosan magát a várában, hiszen 1489-ben már meg is vált tőle.

Az egykori palota teteje

Ezt követően a vár előbb egy gróf kezébe került, majd a tulajdonjog visszatért a Rosenbergekhez. 1515 és 1518 között azonban már megint új tulajdonosa volt, Tourovi Jan Želízko személyében, aki ismeretlen okból elbocsátotta valamennyi szolgálóját, és egyedül élte életét a várban.

Várudvar

1551-ben Vilém, a Rosenberg család utolsó előtti tagja újból megvásárolta Helfenburkot, de csak addig használta, amíg be nem fejeződtek a jóval komfortosabb reneszánsz Kratochvíl kastély építési munkálatai. Helfenburk egész egyszerűen nem volt elég kényelmes tartózkodási hely, se szolga nem volt elég, de még pihenést szolgáló bútor sem. Vilém ezért úgy döntött, hogy a továbbiakban már nem foglalkozik a teljesen funkciótlan várral, amely így lakatlan és jobbára teljesen őrizetlen maradt.

Várkapu

Petr Vok, az utolsó Rosenberg családtag az adósságainak részleges rendezésre érdekében könnyű szívvel meg is vált a már használaton kívüli vártól. A Prachatice városának eladott Helfenburkot azonban a fehérhegyi ütközetet követően elkobozta a Habsburg uralkodó, s ezután több mint 200 éven keresztül teljesen lakatlanul állt. Utolsó magán tulajdonosa az Eggenbergek után a Schwarzenberg család lett, de ők sem vitték túlzásba a hasznosítását. 1922-ben az állam vette át a saját tulajdonába, majd az 1990-es évektől Bavorov városának vagyonát gazdagítja. Helfenburk vára mára számos rekonstrukciós munkálatokat követően a környék egyik kedvelt turisztikai látványossággá vált.

A torony és a palota

A vár egykori legdominánsabb alakzata a kerek torony volt, amely szerencsére a mai napig aránylag jó állapotban fennmaradt. Ha nem is ennyire épségben megőrződve, de ugyancsak szépen láthatók az egykori palota, a várfalak, a várárok és a másik kerek torony maradványai is.

Panoráma a vártoronyból

A Rosenberg (Rožmberk) család története V.: Petr Vok, az utolsó Rosenberg - I. rész

Dél-Csehország leghíresebb és a maga korának legnagyobb befolyású nemesi családjáról, a Rosenbergekről (csehül Rožmberk) szóló minisorozatunk befejező részének főszereplője egy igazi bohém bonviván. Korábban már több alkalommal emlegettük Petr Vok z Rožmberka-t, a Rosenberg gazdaságot csúcsra vivő Vilém öccsét, akinek személyisége és az élethez való hozzáállása merőben eltért a testvérétől. Petr Vok 1539. október 1-én született a család ősi központjában, a Český Krumlov várkastélyában. Az újszülött világra jövetele után mindössze két héttel hunyt el az édeasapja, így a csecsemőt - amint azt Vilémnél is írtuk - testvéreivel együtt előbb a nagybátyja, majd gondnokok vették gyámság alá.

A Rosenberg családfa, alján Petr Vokkal

A Rosenberg (Rožmberk) család története IV/2.: Vilém (Wilhelm)

Vilém 1565-ben úgy döntött, hogy függetlenedni kíván testvérétől Petr Voktól, ezért áttette székhelyét és az öccsére bízta a birtokok irányítását. Ő maga az uralkodó felhívására egy háromezer fős csapattal a Magyar Királyság területére vonult, hogy csatlakozzon a török elleni küzdelemhez. Ekkor került sor a híres szigetvári ostromra, ahol Zrínyi Miklós önfeláldozása révén a rendkívüli túlerőben felvonuló török csapatoknak sikerült olyan jelentős veszteséget okozni (emellett még maga Szulejmán szultán is meghalt), hogy azok inkább feladták a hadjáratukat. Mindeközben a konfliktuskerülő Habsburg Miksa (németül Maximilian) cseh-magyar király Győr mellett állomásozott nagy seregével. De pusztán csak várt. Nem kelt a szigetváriak megsegítéségére, és nem használta ki helyzeti előnyét a meggyengült török csapat üldözésében. Gyengekezűségét jól mutatja, hogy két évvel később, 1568-ban egy a törökök számára kedvező békeszerződést (Drinápolyi-) kötött.

Zrínyi kirohanása

A Rosenberg (Rožmberk) család története IV/1.: Vilém (Wilhelm)

Pár hónap szünet után egy két részes cikkel folytatjuk Dél-Csehország egykor volt legnagyobb nemesi családjának történetét. Ahogyan azt korában említettük III. Jošt, a Rosenberg (csehül Rožmberk) család fejének Rogendorfi Annával kötött házasságából hat gyermek született, így látszólag úgy tűnt, hogy a dinasztia fennmaradása hosszú távon biztosított. Nos, az igazságtól misem állt távolabb, de ne szaladjunk még ennyire előre.

A fiatal Vilém

A Rosenberg (Rožmberk) család története III.: II. Vok, IV. Péter és III. Jošt

Az 1472-ben elhunyt Jan (Johann) Rosenberg, akit fia II. Vok (Wok) követett. Vok apjához hasonlóan a Mátyás királyunkat, a cseh-morva ellenkirályt támogatta, de miután a magyar zsoldosok nem csak a cseh királyi területeken, hanem a Rosenberg birtokokon is intenzíven fosztogattak ezért a véleménye hamarosan megváltozott. Sőt 1478 januárjában Mátyás csapatai még el is fogták és a diósgyőri várbörtönbe szállították, ahonnan csak II. Ulászló cseh király és más gazdag nemesek hathatós beavatkozása révén engedték szabadon.

A Rosenberg családi címer

A Rosenberg (Rožmberk) család története II.: Vítektől a Fehér Asszonyig

Ahogyan azt a sorozatunk korábbi részében olvashattuk (ITT), a Vítkovci család legendás, „rózsás” birtokfelosztásánál a mai Rožmberk nad Vltavou környéki területek III. (ifjabb) Víteknek jutottak. 1250-ben eme Rosenberg (Rožmberk) ág aktuális vezetője, I. Wok alapította magát a kastélyt, valamint 1259-ben Vyšší Brod kolostorát is. 1302-ben a Vítkovciak krumlovi ága utód nélkül kihalt és a birtokokat a Rosenbergek örökölték meg. I. Jindřich (Heinrich) élt is a lehetőséggel, és a család központját az előnyösebb helyen fekvő Krummauba (mai Český Krumlov) tette át. Az elkövetkező három évszázad során Krumlov maradt a Rosenberg urak családi fészke. Jindřich kibővítette a várkastélyt, megépítette az első Szent Vitus-templomot, és neki köszönhető a történelmi belváros (Parkán) főterének a kialakítása.

A Rosenberg (Rožmberk) család címere

Landštejn vára

Gőzerővel közeledik a tavasz, amikor nem csupán az első virágok nyílnak de a télen többségükben zárva tartó csehországi várak, kastélyok ajtajai is újból kitárulnak előttünk. Ideje meglátogatnunk egy impozáns dél-csehországi várat – várromocskát, amely az ún. Cseh Kanada természeti park erdőkben gazdag területén áll az osztrák határtól alig pár kilométerre. Ez Landštejn, azaz német nevén Landstein vára.

Vár az erdők rejtekében

A Rosenberg (Rožmberk) család története I.: a Vítkovciak (Witigonenek)

Dél-Csehországban járva számos várban, kastélyban, templomban és más régi épületekben bukkanhatunk a jellegzetes ötszirmú rózsa motívumra, amiből rögtön tudhatjuk, hogy az egykori Rosenbergek (csehül Rožmberk) birtokán járunk. Ugyancsak erre, a cseh történelmet meghatározó családra emlékeznek minden évben Český Krumlov csodaszép városában is az ötágú szirom fesztivál megrendezésével. De vajon honnan érkezett ez a nemesi família és mi lett velük az idők folyamán? Lássuk hát a történetüket több részes cikkünkben, amelyet olvasóink rendhagyó módon most nem egymás után, hanem pár hetenként követhetnek majd nyomon.

A Vítkovci rózsák, köztük a Rosenberg

A třeboňi halastavakról, avagy hol élt egykor a karácsonyi ponty...

Villámsebes léptekkel közeledik a karácsony, bőszen készülődnek a halas kofák a főszezonra. Az ország különböző részén üzemelő halgazdaságokból vagy éppen külhoni halastavakból sorra érkeznek a nagyvárosokba az élő pontyokkal teli tartályok, amelyek uszonyos utasai a karácsonyi asztal hagyományos ennivaló „vendégei”. Ilyenkor gyakran még az is elkészíti a maga rántott halát, vagy halászlevét aki egyébként nem érez túl sok kedvet a halhús sütés-főzésére, fogyasztására. Ahogyan azt a 2012. évi karácsonyi cikkünkben is jeleztük, a közeli Csehországban szinte Šumava-i magaslatokba emelkedik az év végi halfogyasztás. De honnan veszik a csehek a sok halat? Nos ez a kérdés igazán könnyen megválaszolható mindazok számára, akik csak egyszer is nyitott szemmel végigutaztak Dél-Csehország tavakban bővelkedő vidékén.

Tavak Třeboň városa körül

Varázslatos Český Krumlov X. - Folyosók a fejünk felett

Aki csak egyszer is járt Český Krumlov óvárosában annak figyelmét nem kerülhette el a sziklatömbön magasodó (vár)kastély melletti hasadék és a fölötte átívelő több szintes híd. A város Latrán negyedében (ott ahol a vár is áll) járó turista egy-egy helyen ugyancsak felfigyelhet még további kisebb-nagyobb, magasban húzódó fedett folyosókra. De a látnivalók özönével szembesülő látogatók közül csak kevesek sejtik, hogy ezek a függőfolyosók, hidak és a köztük lévő épületek tetőterei, padlásai egy egymással csaknem végig összefüggő folyosórendszert rejtenek. Ez a folyosórendszer a várudvartól indul és sorban összeköti az egyes épületeket, egészen a csodálatos Moldva partjáig.

Varázslatos Český Krumlov IX. - Hotel Mlýn, az egykori vízimalom

Ahol egy folyó vize hömpölyög, vagy bővizű patak csordogál, ott csaknem biztos, hogy egykor vízimalom is működött. Erre az „óriási felfedezésre” természetesen nem csupán kicsiny hazánkban bukkanhatunk, ahol pl. a XIX. század közepén több mint 9100 db patak malmot írtak össze. Ugyanez igaz Csehországra vonatkozólag is, ahol a többek között a mai napig is áll és működik (persze csak turisztikai célból) egy XIV. században épített vízimalom. Az emberek már az ókor óta próbálták a víz erejét felhasználni a megtermelt gabona őrlésére, fa vagy éppen kövek fűrészelésére, darabolására. Ez nem volt másként egyik kedvenc cseh városunkban Český Krumlovban sem.

Varázslatos Český Krumlov VIII. - Az alkimista háza a Széles utcában - Široká 77.

Český Krumlov történelmi belvárosa az ide érkező turista számára az évszázadokon át fennmaradt középkori hangulat megtestesítője. A szűk utcácskákon járva, az ódon épületeket látva az a képzetünk támad, hogy itt minden állandó, nem változik semmi. Nem is tévedhetnénk ennél nagyobbat! Krumlov mindig is egy igen élő, folyton változó város volt és ezek a változások manapság talán még inkább felerősödtek. A város turisztikai célú hasznosítása az épületek változtatását hozta magával és ez nem csak a külső felújításokban, hanem az időnként drasztikus belső átalakításokban is jelentkezik. Egy korábban lakó funkciójú ház panzióvá, üzletté, bankfiókká stb. változtatása nyomán számtalan középkori belső épület elem tűnik el, így az elmúlt évtizedek során a krumlovi belváros házainak jelentős része alakult át.

Široká utca

Varázslatos Český Krumlov VI. - Regionális Múzeum – egykori Jezsuita papnevelde

Az előző Český Krumlov varázsairól szóló bejegyzésünkben részletesen beszéltünk az egyes városrészekről, és remélhetőleg már mindenki számára ismerősek azok az elsőre furcsa nevek, hogy Latrán, Parkán. Linecka. Ha esetleg nem, (vagy akár csak a tudás frissítése kedvéért) nosza rajta, gyorsan keressék meg, és fussák át az említett írásunkat, nézzenek rá a várostérképre!

Nos, mostani bejegyzésünk témájára, a Moldva (Vltava) folyó által ómega alakú hurokba szorított Parkán városrész, azaz a polgári belváros magasabban fekvő keleti bejáratánál, a meanderező folyó legkeskenyebb pontjánál, a Horní (Magas) utca 152. szám alatt találunk rá. Ne féljünk, sokkal nehezebb leírni az épület helyét, mint meglelni! Ugyanis a keresett objektumra a monumentális mérete miatt elég könnyedén rátalálhatunk, hiszen a város egyik legszembetűnőbb épülete, no persze csak a vár illetve torony, valamint a Szent Vitus templom után.

Keletről közelítve, rögtön a földnyelvre bevezető kis híd túloldalán, jobbra magasodik fölénk a mostani kiválasztottunk, a mai Regionális Múzeum, az egykori jezsuita papnevelde szépen felújított masszív épülete.

A sárga Múzeum hátsó frontja, a Moldva partról

Varázslatos Český Krumlov IV. - A Kereszt-hegyi kápolna és a gyönyörű várospanoráma

Rendszeres olvasóink kissé meghökkenve nézhetnek a bejegyzésünk címére. Mi ez az új sorozat? És hogy hogy már a negyedik rész? Egy kis magyarázat. Amióta a blogunkat készítjük tapasztaltuk, hogy Český Krumlov, a dél-cseh csodaváros iránt a legnagyobb honfitársaink érdeklődése. Hazudnánk ha azt mondanánk, hogy mindez váratlanul ért minket, hiszen jól ismerjük Krumlov varázsát, meglátogatása valamennyi csehországi körutazás elengedhetetlen programja, és a városban (ahogyan ezt egy korábbi bejegyzésünkben is említettük) gyakorta magyarok tömegével futhatunk össze.

Az érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttünk, hogy indítunk egy Krumlovval, az ottani temérdek érdekességgel, látványossággal foglalkozó sorozatot. Így akik már jártak ott, azok velünk együtt nosztalgiázhatnak, akik pedig még csak tervezik az utat, vagy a város újralátogatásán törik a fejüket további tippeket, és háttér információkat kaphatnak. Az eddigi Krumlovról szóló bejegyzéseinkből hármat (Szent Jodocus és a marionett, Krumlovi újdonságok, valamint A kétarcú egyke) gyorsan be is soroltunk ebbe az új sorozatba, így hipp-hopp máris a negyedik résznél tartunk. Az Eggenberg sörfőzdéről szóló cikk természetesen maradt a sörös sorozatban. Reméljük megbocsátják nekünk eme kegyes csalást az olvasóink.

Krumlovi sorozatunk címének nem véletlenül választottuk a Varázslatos Český Krumlov címet. Minden év április végén, május elején Varázslatos Krumlov (Kouzelný Krumlov) néven hagyományos ünnepségsorozat kerül megrendezésre ebben a valóban csodálatos városkában. Nosza akkor kezdjük, akarom mondani folytassuk sorozatunkat!

A Krumlovban járó honfitársaink közül sajnos csak nagyon kevesen szánják rá magukat, hogy ne csupán az Óvárost, és a Várat tekintsék meg, hanem a városkát övező hegy- és dombtetőkre is felbaktassanak. Pedig nem mindennapi panoráma vár az izomzatát és tüdejét nem sajnáló turistára. Az egyik ilyen magaslat a várban járó, vagy a toronyból körülnéző turista szemébe is rendszeresen ötlik, hiszen egy igazán impozáns kápolna található rajta.

Ott túl a dombtetőn áll a Kápolna

Csehországi sörfőzdék II. - Regent sörgyár - Třeboň

Sörfőzde sorozatunk újabb állomása Třeboň, a Regent sör városa, ahol a megannyi szépség mellett Csehország egyik legrégebbi sörfőzdéjét is megtekinthetjük. 

A sörgyárat, amint azt a Bohemia Regent sörös címkéi is hirdetik anno 1379-ben alapították, és működésében ekkoriban az Ágoston-rendi szerzetesek vettek részt tevékenyen. A környék már sokszor említett hírneves uralkodócsaládja a Rosenberg (a sörcímke vörös rózsája is utal rájuk) 1482-ben vette át és kezdte rögvest bővíteni a gyárat, a kastély melletti új pincék megépítésével. A család ekkoriban 19 sörgyárat birtokolt így a nevük még sokszor kerül más serfőzdék esetében is említésre.

Csehországi sörfőzdék I. - Eggenberg sörgyár – Česky Krumlov

Csehországról nehéz úgy blogot írni, hogy ne írjunk valamilyen formában a finom nemzeti italukról, a pivo-ról, azaz a sörről. Mivel számos remek sörre szakosodott honlap, blog található a neten, ahol lelkes és nálunk jóval hozzáértőbb sörisszák írják le remek kritikáikat a kipróbált nedűkről, így mi ezen a téren nem kívánunk velük vetekedni.

Ezért most induló sorozatunkban célunk inkább az egyes csehországi sörfőzdék történetének, múltjának és jelenének rövid bemutatása. Bizton állíthatjuk, hogy ezen többnyire építészeti, kultúrtörténeti szempontból is értékes gyárak külső vagy akár belső megtekintése akár az alkoholtól irtózó emberek számára is élményt jelenthet. És ha a sörgyárak meglátogatása közben „véletlenül” megszeretik a varázslatos cseh seritalt…nos ezért nem vállaljuk a felelősséget!

Pillantás a bechyně-i kastélyra

Csehországot járva az évek során számtalan szemet gyönyörködtető városkára, falura bukkantunk, és néhányba szinte azonnal bele is szerelmesedtünk. Az egyik kedvenc településünk Bechyně, ez a dél-cseh városka, amely Tábortól mintegy 20 km-re, délnyugati irányban fekszik, az alapkőzetbe mélyen bevágódó Lužnice folyó partján. A mintegy 5600 lakosú településről több nevezetessége miatt is lehetne írni. Beszámolhatnánk akár a fürdőiről, a kolostoráról, vasúttörténeti érdekességeiről, kerámia iparáról, zenei rendezvényeiről vagy éppen a híres Bechyně-i Szivárványról (vajon ki találja ki, hogy ez mi is lehet?), de mindezekről majd egy későbbi önálló bejegyzésünkben szólunk. Most „csupán” fő látványosságának, az ősi kastélynak szenteljük figyelmünket.

Pillantás a Lužnice partjáról

Varázslatos Český Krumlov I. - Szent Jodocus és a marionett...

Česky Krumlovban, ebben a varázslatos szépségű délcseh városkában járva évente fotók milliói készülnek a várról, a vártoronyról, a szebbnél szebb épületekről, a kanyargós Moldváról. Fényképek sokaságán örökítik meg a vár alján, a híd közelében álló piros cserép tetejű, szürke épületet is, melynek szürke-fehér tornya ugyancsak a városkép meghatározó része. Az egyszeri turista a torony láttán persze rögtön egy templomra gondol, de hiába is szeretne itt misén részt venni. A látszat ma már csal, de néhány száz évvel ezelőtt még nagyon is igaza lett volna az idelátogatónak.

Szent Jodocus-templom

Krumlov Latrán kerülete 6-os számát viselő épület valaha valóban templom szerepét töltötte be. 1334-ben Peter (Petr) I. von Rosenberg, akit vallásossága miatt Szerzetes Péternek is neveztek, a Rosenberg kórház bővítéseként, annak részeként megépített egy kis kápolnát templomot.

Leány-kő (Dívčí Kámen)

Csehország déli vidékén, České Budějovice és Český Krumlov között a Moldva folyó partján állt valaha egy vár. Ott ahol a kis Křemžský patak átadja a vizét nagyobb testvérének egy magas szikla tetején láthatóak az egykori vár, Dívčí Kámen, magyarul Leány-kő romjai.