Nincs Csehország Škoda nélkül?! - II. rész: A Škoda történet 1900-tól

Folytatjuk a Škoda család, a Škoda vállalatcsoport történetével foglalkozó cikkünket. Emil Škoda halála után a cég részvénytársaságként működött. Fia, Škoda Károly (Karl von Škoda) örökölte a telepet, amely ekkor már 1100 tisztviselőt és 25 ezer munkást foglalkoztatott. Az új tulajdonosnak, aki modernizátor is volt egyben, leghíresebb találmánya a 30,5-ös mozsárágyú volt, amelyet a világháborúban többek között a belgiumi várostromnál és a gorlicei áttörésnél alkalmaztak a központi hatalmak. A 30,5-ös a korszak egyik legmodernebb és leghatékonyabb ostromfegyvere volt. Jelentősen hozzájárult a Monarchia katonai kezdeti sikereihez az első világháború során. Ekkortájt a Škoda volt a Monarchia legnagyobb hadiipari üzeme.

A híres, hírhedt 30,5-es.

Érdemeiért a császár még 1914-ben báróvá s három év múlva az urak háza tagjává nevezte ki. Škoda báró ugyanekkor részt vett a győri magyar ágyúgyár alapításában is. Az első világháborút követően az új Csehszlovák államban Károlyt rávették arra, hogy jóval az ára alatt adja el az államnak a gyárát (pontosabban a többségi részvényeit). Maga a lépést nem lehetett meglepetésnek tartani, hiszen az új országnak mind gazdasági, mind nemzetbiztonsági szempontból szüksége volt erre a nehézgépipari vállalatra. Škoda a kényszerű eladást követően visszavonult Bécsbe, majd 1929-ben, mindössze 51 évesen elhunyt. A vagyonát három gyermeke (Emil, Karl és Hedwig) örökölte, akik közül kettő gyorsan el is herdálta a rá jutó részt. A továbbiakban a családnak már nem volt köze a Škoda történetéhez. A Žinkovy kastély azonban egészen 1945-ig a család tulajdonában maradt. De térjünk vissza magához a Škoda gyárhoz.

Karl Škoda

A két világháború között a gyárban a Prága–Bécs–Párizs tengely mentén a francia Schneider-Creuzot vette át a részvénytöbbséget s több utódállamban, mindenekelőtt Romániában alapítottak a Škodának fiókokat. Ez a cég ma több átalakulást követően Schneider Electric néven ismert. Továbbra is a hadiipar volt a főprofil, de fontos lépést jelentett a személy-, tehergépkocsi, autóbusz gyártás elindulása is, melynek során a Škoda egyesült a már évtizedes tapasztalatokkal bíró Laurin&Klement céggel. Az autógyártás 1930-ban önállósodott és autóipari részvénytársasággá lett az autógyártási ágazat a Škoda konszernen belül.

Egy klasszikus Škoda

Ez a Škoda Autóipari Részvénytársaság a második világháborúban beolvadt a német Hermann-Göring cégcsoportba, de egyúttal a Škoda vállalatcsoport egésze a hadiipari termelés termelés központjává vált. 1946-ban az immáron kommunista Csehszlovákiában úgy döntöttek, hogy több részre osztják a Škoda vállalatcsoportot. Minden egyes rész külön termékkörrel foglalkozott, mint pl. autógyártás, vagonok, teherautók, erőmű berendezések stb. A Škoda 1978-tól konszernné vált, és Kelet-Európa egyik legnagyobb ipari konglomerátuma lett.

A Škoda művek 1945-ben

A rendszerváltást követően az autóipari részt gyorsan privatizálták és 1991 áprilisától a Volkswagen csoport részeként öregbíti tovább a Škoda nevet. A cégcsoport további részénél egy állami menedzsment vitte tovább az irányitást, újraszervezve a holdingot, majd az állam eladta a 49%-át egy rejtett tulajdonosi struktúrával rendelkező holland cégnek. 2010-ben teljes felvásárlást követően a holding eladta a szétdarabolt ipari részcégeket. A jelenlegi főbb Škoda utódok a Doosan Škoda Power (Dél‑Korea) (energetikai berendezések), a Škoda JS (nukleáris ipar), Škoda Transportation – közlekedési járművek (villamos, mozdony, metró), a Pilsen Steel, a TS Plzeň a.s., Czech Precision Forge a.s. stb. Az egykori Škoda birodalom ugyan már több részletben, de továbbra is jelen van és egyes területeken dominál a mai Csehországban. Erről még talán Emil Škoda sem álmodott legoptimistább napjain sem.