Csehország
nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet
viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre
található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok
vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem
során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól,
de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben
nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern
korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.
A
területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet
lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl.
Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen
lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny
melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság
által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a
gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt
kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a
terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan
fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában
Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es
részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét,
szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi
státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást
követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el
kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt
természeti környezetet.
 |
| A Cseh-erdő |
A
Cseh-erdő lényegében 65 km hosszan húzódik a déli Česká
Kubice városkától egészen Broumovig. Ez utóbbi nem
összekeverendő a méretében lényegesen nagyobb észak-kelet
csehországi azonos nevű várossal. Maga a tájvédelmi terület két
különálló egységre (északabbi egyharmad és délebbi kétharmad)
oszlik, amelyet a D5-ös autópálya nyomvonalának is helyet adó
Kateřinská-medence választ el egymástól. A Cseh-erdőben
összesen 16 kisebb helyi természeti terület és 5 természeti
emlék található. Az előbbiek közül megemlíthetjük a
Broumovská bučinát, ahol csodás hegyi és szubmontán bükkösök
elegyében gyönyörködhetünk. A legnagyobb egybefüggő, 327 ha
kiterjedésű bükkös pedig az 1042 méter magas Čerchov hegyen
található. A hegycsúcson álló kilátóból (Kurzova věž)
csodás erdős panoráma tárul elénk.
 |
| Kurzova věž |
 |
| Kilátó tornyok a határon |
A
Cseh-erdőben a további, zömében egykor katonai, megfigyelési
célból épített kilátó mellett számos kisebb várrom is
felkereshető. Ilyen többek között az egykori Starý Herštejn
vagy éppen Šelmberk várának maradványai. Sajnos mindkettőnél
már erős fantáziára van szükség, hogy elképzeljük milyenek is
lehettek egykoron. De a Cseh-erdő ma már elsősorban a természetről
szól, és ne itt keressük az építészeti remekműveket. A terület
81%-a erdővel borított (a túlnyomó többsége állami tulajdonban
áll), a fennmaradó 19%-on elsősorban kisebb-nagyobb rétek,
gyepterületek, tőzegmocsarak, különféle izgalmas alakú sziklás
részek találhatók. A terület legnagyobb botanikai értékei maguk
a bükkösök, mondhatni helyenként ősbükkösök. Az izgalmasabb
flóra elemekre elsősorban a vizenyősebb területeken bukkanhatunk,
köztük a mocsári molyűzővel, a különleges rovarevő
kereklevelű harmatfűvel, illetve az erdei holdviolával.
Érdekességként megemlíthető, hogy az egykori települések
„hűlt” helyén időnként igen értékes növényvilág él.
Hogy miért is? Nos, a valaha itt álló épületek lerombolt falából
mész került a földbe, és ez alapvetően megváltoztatta egy-egy
kis terület talajviszonyait (a Cseh erdő alapkőzetei a mészmentes
gránit, illetve kristályos kőzetek), kedvezőbbé téve számtalan
növény számára a megtelepedést, túlélést.
 |
| Kormos légykapó |
A zárt erdők dominanciája miatt a Cseh-erdő állatvilág
szempontjából nem túlságosan változatos terület, mégis a
relatív érintetlenség miatt számos reliktum állatfaj (elsősorban
bogarak) él meg itt. A vidék pillangófajai közül kiragadnánk a
csodás kis színjátszólepkét, a nagy nyárfalepkét és a T-betűs
pávaszemet. Igen gazdagnak nevezhető a terület csiga faunája,
hiszen az ország csiga fajainak több mint egyharmadát
megtalálhatjuk itt. A kisebb patakokban botos kölönte, menyhal,
fürge cselle éldegél, és ha nem is nagy számban, de számos igen
ritka hüllő számára is a Cseh-erdő a lakóhely (pl. lábatlan
gyík, elevenszülő gyík, keresztes vipera). A madárvilága már
kifejezetten változatos és értékes. A természetes bükkösök
néhány jellemző faja (kék galamb, kormos légykapó) mellett
számtalan hegyvidéki életet kedvelő tollas jószág talál itt
ideális lakóhelyet. A Cseh-erdő állatai közül még egyet
szeretnénk kiragadni, mégpedig a mára már jelentős nagyságú
állományra duzzadt európai hódot.
 |
| Kis színjátszólepke |
Aki
Csehország nyugati határvidékén jár, annak szívből javasoljuk
ennek a csodás erdős hegyvidéknek a felkeresését!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése