A dél-csehországi határ mellett,
Ausztria szomszédságában, a Šumava-hegység
egyik magaslatán áll egy váracska, pontosabban várromocska,
Vítkův Hrádek, azaz Vítek (németül Wittingshausen) kis vára. A
méreteiben valóban nem túl nagy, de annál szebb helyen fekvő
építmény a nevét egykori építtetőjéről, a Witigonen dél-cseh
arisztokrata családhoz tartozó Načeradecből (avagy Krumlovból)
származó Vítekről kaphatta. A Witingonen család egyes
leszármazottai alapították többek között a híres Rosenberg
családot is, akik 1302-ben örökölték meg a Krumlovi várat és a
környező településeket.
 |
Vítkův Hrádek
|
A kis várat valamikor a XIII. század
középső évtizedeiben építhették az egykor volt kis falucska,
Szent Tamás feletti 1032 méter magas hegytetőn. A faluból mára
szinte csak a temploma maradt fenn. A gránit szikla alapra emelt
várhoz a XVI. században új falakat, kaput és bástyát is
építettek, de egykori teljes kiterjedése, mérete, részei nem
pontosan ismertek. Ennek fő oka, hogy mára a várból csupán a
romos falak és a központi lakótorony maradványai maradtak fenn,
melynek tetejéről (egy falépcsős állványon lehet feljutni)
csodálatos panoráma nyílik a Lipnói-tóra és a környező erdős
hegyvidékre.
 |
| Kilátás a Lipnói-tóra és a Šumava-hegységre |
Magának a várnak a XIII. századtól
kezdve elsősorban a védelem, a környező birtokok felügyelete
volt a legfontosabb feladata. A Witingonen család fokról fokra
gyarapodott, ezzel együtt nőtt a befolyásuk és az általuk
birtokolt területek nagysága is. A mai határ mind a cseh, mind az
osztrák oldalán szert tettek földekre, városokra. Ahogyan már
említettük a XIV. század elején a Witingoneneket a Rosenbergek
váltották fel. 1394-ben IV. Vencel királyt, aki éppen nem volt
túl jó viszonyban a cseh nemesekkel az Ausztriába való
kitoloncolása közben többek között itt, ebben a váracskában
tartották fogva.
 |
| Az egykori Szent Tamás település megmaradt temploma |
A huszita háborúk során Reinprecht
von Walsee tulajdonába került a vár és a környező birtokok, de
ő 1464-ben visszaadta a Rosenbergeknek. A XVII. század elején az
osztrák császár elleni felkelés idején egészen annak leveréséig
cseh nemesek kezében volt a vár, de 1621-től már mint osztrák
laktanya működött tovább. Egy évvel később újból a
Rosenbergekre szállt át a váracska, majd 1714-től a többi
birtokhoz hasonlóan a Schwartzenberg családé lett.
 |
| Úton a vár felé |
Az Osztrák Császárság részeként a
vár már nem töltött be határvédő szerepet, így kezdték
elhanyagolni, és a XVIII. század közepére teljesen
elnéptelenedett. Ugyan 1815-ben még kisebb építéseket újra
végrehajtottak az építményen, sőt 1869-ben egy komolyabb
rekonstrukción is átesett, de a valóságban ekkor már semmilyen
szerepet nem töltött be. Érdekességként megemlíthetjük, hogy
Adalbert Stifter, a híres helyi író Vítek című regényét a
Vítkův Hrádek ihlette meg.
 |
| Várfalrészlet |
 |
| Torony részlet |
A második világháborút követően a
teljes határvidék, beleértve a várat és a kis Szent Tamás
falvát lezárt, határterület lett, ahová a polgári lakosság nem
léphetett be. Egészen 1990-ig a Csehszlovák Hadsereg kezelésében
állt, akik azért a határ őrzésének céljából használták,
sőt még acél megfigyelő tornyot is építettek ide. Az elmúlt 25
évben a várromot egy civil műemlékvédő társaság gondozza, és
fejleszti. Újból megnyitották a nagyközönség előtt, akik innen
a magasból gyönyörködhetnek a fantasztikus panorámában.
 |
| Festői panoráma |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése