Alfons Mucha neve közismert a művészet iránt érdeklődők körében, sőt a jellegzetes szecessziós nőábrázolását még azok is ismerősnek és elragadónak
találhatják, akiket maga a grafika-festészet hidegen hagy. A világhírű cseh
művész születésének (1860. július 24.) valamint halálának (1939. július 14.)
évfordulóját is a napokban ünnepeltük, ünnepeljük ám mostantól egy újabb vele
kapcsolatos esemény kötődik ehhez a nyári hónaphoz. Idén július végétől ugyanis
a délmorva Moravský Krumlov kastélyában tekinthető meg Mucha grandiózus fő műve
a Szláv eposz (Slovánska epopej).
 |
A Szláv eposz bemutatása
|
Alfons Mucha ugyan elsősorban a plakátjairól, könyv
illusztrációiról, bélyegeiről, naptárairól reklámgrafikáiról vált ismertté, ám
sokoldalúsága kiterjedt bútorok, ékszerek, szőnyegek, üvegablakok, vagy akár komplett
boltok tervezésére is. Sőt mindezek mellett előszeretettel foglalkozott
festészettel is, s a műveit gyakorta ciklusokba szervezte. Az 1900-as évek
elején kapcsolatba került Charles Richard Crane amerikai milliárdos
üzletemberrel, mecénással, aki többek között támogatta a későbbi első
csehszlovák elnök, Tomáš Garrigue Masaryk politikai tevékenységét, lobbizását.
Crane örökségét később beárnyékolták antiszemita megnyilvánulásai, ám sokáig segítette
a pánszlávizmust, azaz a szláv eredetű népek társadalmi, kulturális és
politikai egységének megteremtését célzó mozgalmat is. Ennek keretében megbízta
Alfons Muchát egy nem kevesebb, mint 20 nagyméretű festményből álló alkotás, a
szlávok történelmét bemutató Szláv eposz megfestésével.
 |
Egy jellegzetes Mucha mű |
A Szláv eposz húsz festménye közül a legkisebb is meghaladja
a 16 négyzetmétert, azaz mérete elérte a 4x4 métert, de némelyik műve nem
kevesebb, mint 6x8 méteresre „sikerült”. Mucha a húsz alkotása közül
tizenkettőt triptichonokba szervezte. Ezen „hármasoltárok” közül az egyik a
szláv őslegendákat, a másik a középkori szláv fejedelmekkel kapcsolatos
történeteket, a harmadik a szláv hitvilágot míg a negyedik a cseh történet
dicső napjait ábrázolta. A további nyolc alkotás közül az első csoport a szláv
népek békeszeretetét, tudásvágyát, a másik csoport az ellenük támadó
ellenséggel vívott küzdelmeket, míg a harmadik a szlávok egységét jeleníti meg.
 |
A 20 hatalmas festmény egyike
|
A húsz mű együttesen egy felettébb grandiózus kiállítást
alkot, mely kezdetben bejárta az USA számos nagy városát. Főként a festmények
tükrözte patetikus pánszlávista gondolatvilága miatt azonban a művek
fogadtatása akkortájt meglehetősen vegyesre sikeredett. Talán ennek
köszönhetően a mecénás nem kívánt tovább rendelkezni a festmények felett, így a
teljes anyagot felajánlotta Prága városának. Mucha egyedüli feltétele vagy
jogilag nézve inkább csak vágya egy önálló galéria megépítése volt a művei
számára, ám erre azóta még nem került sor.
 |
Alfons Mucha |
|
|
|
A Szláv eposzt a hatvanas évekig raktárban őrizték, majd
Mucha szülőhelye, Ivančice városa közeli Moravský Krumlov kastélyában
állították ki majd negyven éven át. Az utóbbi évtizedekben a műveket vagy
külön, vagy csoportosítva számos helyen kiállították, sőt Japánban és Kínában
is jártak, de most végre ismét együtt, újból a „morvakrumlovi” kastélyban
láthatók. Sietnünk azért nem muszáj, hiszen a tervek szerint legalább öt éven
át tartózkodnak majd itt, várhatóan egészen addig, amíg a cseh főváros csaknem
száz év elteltével felépíti a Mucha által egykor vágyott galériát. Amikor Mucha
unokája 2016-ban megpróbálta a cseh államtól visszaszerezni a festményciklust,
a beadványát pont az említett galéria hiányára alapozta. Kérelmét azonban a
prágai bíróság 2017-ben elutasította, mondván, hogy a Crane által kifizetett
festmények soha nem képezték Mucha tulajdonát.
 |
Szigetvár védelme
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése