1916. szeptember 23-án, a mai Havlíčkův Brod, akkortájt többségében németek lakta Německý Brod nevezetű város közelében fekvő piciny falucskában, Svatý Křížen, azaz Szentkereszten látta meg a napvilágot Karel Kuttelwascher. A német származású úriember szülei Bajorországból költöztek az Osztrák-Magyar Monarchiából időközben Csehszlovákia részévé vált településre. Családja korábban generációkon át sörfőzéssel foglalkozott, de Karel szülei (Josef és Kristina) új hazájukban már nem folytatták tovább eme családi hagyományt. Apja a vasútnál dolgozott, mint jegyellenőr, míg édesanyja a gyarapodó családot nevelte. A megszületett hat testvér között Karel a harmadik legidősebb lett. Tanulmányait 17 évesen hagyta abba, mikor Kladnóba költözve egy malomban kapott adminisztratív állást.
 |
| Karel Kuttelwascher |
Ám ez a nyugodt állapot nem tartott sokáig, mivel az ifjú sokkal izgalmasabb feladatokra vágyott. A szülei kezdeti ellenállását nagy nehezen legyűrve mindössze 18 évesen csatlakozott a Csehszlovák Légierőhöz. A több éves vadászpilóta kiképzést követően épp a II. világháború hajnala előtt, 1938-ban a Hradec Královénél állomásozó vadászrepülő ezredhez vezényelték át. Ugyanebben az évben a müncheni egyezmény keretében a nagyhatalmak feláldozták Csehszlovákiát, amely így a náci Németország irányítása alá került. A németek 1939-ben fel is számolták a csehszlovák légierőt, tagjait arra bíztatván, hogy csatlakozzanak a német Luftwafféhoz, ám ezt az utat csak kevesen választották.
 |
| A híres gépmadár |
Karel, akárcsak a korábbi pilóták csaknem fele maga is úgy döntött, hogy inkább nyugatabbra veszi az irányt és más ország légierejében a megszálló németek ellen kíván küzdeni. Persze már a hazából kivezető út sem volt túl egyszerű, Karelnek és társainak a szenes vagontól a teherhajóig mindent igénybe kellett venniük, hogy elérhessenek Franciaországba, ahová 1939 július végén sikeresen meg is érkeztek. A II. világháború kitörése ekkor még váratott magára, a törékeny béke időszakában pedig az idegen országból érkező katonákat a franciák csak az idegenlégióban tudták foglalkoztatni, a saját haderőben ez még nem volt engedélyezett. Ám ez a helyzet igen gyorsan, mindössze egy hónap elteltével megváltozott és Karelt, társaival együtt Algériából ismét Franciaországba helyezték át. Ekkor már hivatalosan csatlakoztak a francia légierőhöz. A cseh pilóta első katonai bevetése azonban még közel egy évig, a német megszállás kezdetéig váratott magára. A sajnálatos rövid ideig tartó és sikertelen ellenállás során Karel ekkor lőtte le első ellenfeleit, két bizonyítottan és egy feltételezetten általa eltalált gépet, mely sikereikért pálmalevéllel és ezüst csillaggal ékesített Croix de Guerre-t, azaz hadikeresztet érdemelt ki.
 |
| Karel és a légisiker jelzések |
Franciaország kapitulált és a cseh pilóták számára nem maradt más lehetőség, mint eljutni az egyetlen, komoly légierővel, harci potenciállal rendelkező országba: Nagy Britanniába. 1940 augusztusában Kuttelwascher már őrmesteri rangban csatlakozott a Brit Királyi Légierőhöz (Royal Air Force – RAF), azon belül is a Csehszlovák haderőhöz. A második világháború során közel 2500 csehszlovák férfi és nő szolgált a brit légierő kötelékében, persze csak kevesen pilótaként. Az angliai csata már elkezdődött és a szigetországnak minden repülni tudó katonára szüksége lett. 1941 áprilisában lőtte le az első Me-109-es német vadászgépet, melyet két további követett.
 |
| Hawker Hurriccane |
A sikereknek köszönhetően Karel a ranglétrán is lépdelt előre, egyre magasabb rangfokozatig jutva el. Ekkortájt többségében a Hawker Hurricane együléses vadászgépen repült, mely a britek fő vadászrepülőgép típusa volt. A gépére a lelőtt ellenséges vadászokat jelző kis horogkeresztes emblémák mellett a Night Reaper, azaz éjszakai kaszás feliratot festették, ezzel is jelezve, hogy számos éjszakai bevetésen vett részt sikerrel. Három hónapnyi éjszakai küldetés során összesen tizenöt ellenséges gépet lőtt le, és ennek köszönhetően a sajtó már Cseh Éjszakai Sólyomnak (Czech Night Hawk) kezdte el nevezni. 1942 júliusában egy másik gépre, egy Havilland Mosquitora tették át, ám ezzel a gépmadárral már nem tudta a korábbi sikereit folytatni. Ezt követően Karel Kuttelwascher közvetlen harci cselekményekben nem vett részt, de egyrészt tanította a pilóta növendékeket, másrészt az Egyesült Államok és Kanada területén élő csehszlovák közösségekből igyekezett a Csehszlovák Légierőbe utánpótlást toborozni. Még 1942-ben megnősült, egy angol hölgyet vett el feleségül, akitől a háború végéig három gyermeke született.
 |
| Karel és felesége |
A háború befejezését követően családjával haza, Csehszlovákiába költözött, ahol a légierő kiképzőtisztje lett. Felesége azonban nehezen alkalmazkodott a megváltozott környezethez és visszatért Londonba, évekkel később el is váltak. Karelnek sem tetszett a kommunista hatalomváltás, így a leszerelést követően visszatért Angliába, ahol utasszállító repülőkön repült, előbb első tisztként, majd 1956-tól kapitányként. 1959-ben mindössze 42 éves korában hunyt el szívrohamban. A csendes, alapjába véve visszahúzódó cseh a brit légierő egyik legsikeresebb vadászpilótájává nőtte ki magát egy olyan korban, mikor még az éjszakai pilótákat a radar sem segítette. Prágában nevét egy utca, a 9. kerületben található Kuttelwascherova viseli, életét Roger Darlington a Night Hawk című könyvében örökítette meg, 2006-ban pedig filmet is forgattak az éjszakai sólyomról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése