Dél-Morvaország
egyik kicsiny, de annál impozánsabb tájvédelmi területe a
mindösszesen 83 négyzetkilométer kiterjedésű Pálava (CHKO). Az
első védettségét még 1976-ban szerezte, amely 1986-ban Bioszféra
Rezervátum címmel is bővült. A Pálava központi magját a
Pavlovské vrchy nevezetű mészkő hegység vagy inkább csak
dombvidék alkotja. Északi határa a Dyje folyó mesterségesen
felduzzasztott vize, délről hozzávetőlegesen a Včelínek-patak
határolja. Nyugatról a dombvidék alján észak-déli irányba
húzódó 52. számú főút, míg keletről a Bulhary és Sedlec
településeket összekötő út jelenti a lehatárolást. A
tájvédelmi terület legmagasabb pontja az 550 méter magas
Děvín-csúcs, a legalacsonyabb része a Dyje-folyónál található,
egész pontosan Nové Mlýny-nél (163 m).
 |
| A Pálava áttekintő térképe |
A
Pálava Csehország legszárazabb és legmelegebb területe. Az
országban egyedülálló klimatikus adottságoknak köszönhetően
egyedi növénytársulások lelhetők fel itt. A Pavlovské vrchy
gazdag a kevéssé zavart állapotban fennmaradt erdőssztyepp
élőhelyek tekintetében, de ugyanakkor számos történelmi
település emlékei is fellelhetőek. Így mind természeti, mind
kulturális szempontból kifejezetten értékes táj. A magasabb
térszíneken melegkedvelő tölgyesek, mészkedvelő sziklagyepek és
lejtősztyeppek találhatók. A Dyje folyó mentén ártéri erdő
keveredik nedves rétekkel és a vízi társulásokkal. A Slanisko
település melletti Nesyt-tó pedig a halofita, azaz a magasabb
sókoncentrációt igényelő növények kedvelt élőhelye.
 |
| Panoráma |
A
Pálava további részeit az ember már többnyire birtokba vette, de
szerencsére itt is elsősorban csak lágyabb természetű
mezőgazdasági művelés zajlik. Az éghajlat ideális a
szőlőtermesztéshez, ezért leginkább szőlőterületekkel és
régi szép borpincékkel találkozhatunk. A Pálava nevesebb
települései közé tartozik a csodás fekvésű Mikulov, gyönyörű
kastélyával, régi zsidónegyedével, illetve a Szent Dombbal
(Svatý kopeček) vagy éppen a régészeti szempontból kiemelt
jelentőségű Dolní Věstonice faluja. Itt találták a régmúlt
kutatói a több mint 25 ezer évvel ezelőtt készített híres
Dolní Věstonice-i Vénuszt, ezt a közismert kis szobrocskát,
melynek becsült értéke (persze ha a cseh állam valaha el akarná
adni) meghaladja a 40 millió dollárt.
 |
| Szőlő és vár |
Visszatérve
a térség növényvilágára, álljon itt néhány ritkaságra
példa. A Děvín száraz lejtőin él az apró nőszirom (Iris
pumila) számos példánya, máshol egy ritka homokhúr-féle az
Arenaria Grandiflora egyedeire bukkanhatunk, de a Pálava területén
felfedezhetjük a Helicotrichon desertorumot (zabfű-féle) valamint
a magyar zsályát (Salvia aethiopis) is.
 |
| Magyar zsálya |
A
Pálava területe állatvilágban is gazdag. A gerinctelen faunában
számos az ország területén csak itt élő, vagy először itt
talált faj egyedei találhatók. Számunkra talál meglepően
hangzik, de Csehországban szinte egyedül itt lakozik a nagy
szarvasbogár, illetve a nagy hőscincér. A pillangók közül itt
gyakori a kardoslepke és a fecskefarkú lepke is. A gerincesek közül
említésre méltó a denevér fajok sokasága, a balkáni fakopáncs,
a sordély és a karvalyposzáta tömegesebb jelenléte. A nagyvadak
közül a leggyakoribb a gímszarvas és az európai dámvad,
valamint a muflon.
 |
| Pillantás a felduzzasztott Dyje felé |
A
Pavlovské vrchy nyugati gerincén számos egykor volt vár
többé-kevésbé fennmaradt maradványai láthatóak. A Pavlov
feletti sziklabércen áll a Děvičky nevet viselő váracska romja.
A 483 méter magas Obora hegy oldalában építettek egykor egy kis
erődöt, de ebből már szinte semmi sem maradt fenn. Klentnice
település felett viszont még ma is őrködik a Sirotčí hrádek
megmaradt tornya, várrészlete. És persze csodálatos
gyöngyszemként már messziről megcsodálható az említett
mikulovi kastély.
 |
| Mikulovi városkép |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése