Libosad: Kroměříž „virágos kertje”

Kroměříž egyike Csehország kulturális-építészeti értékekben kiemelkedően bővelkedő városainak. Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy egykor az Olomoucban székelő püspökök, érsekek kedvenc pihenőhelye lett, akik bizony a minél kellemesebb relaxációjuk, kényelműek érdekében áldoztak is, nem keveset. Sokan tudják, hogy az itt található Érseki Kastély és annak csodaszép parkja szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, de jóval kevesebben sejtik, hogy mindez kiegészül egy másik varázslatos kerttel. Ez az úgy nevezett Virágos kert (Květná zahrada), amely a maga nemében egyedülálló a világon. Az eredeti nevén Libosadnak hívott szépség a XVII. századi európai kertépítészet mesterműve. A II. Karel Lichtenstein – Castelkorn püspök megrendelésére Filiberto Lucchese, majd annak halála után Giovanni Pietro Tencalla kertépítészek tervei alapján 1665 és 1675 között építtetett kert (az akkortájt még álló városfalakon túl) egyfajta sajátos ötvözete a reneszánsz olasz és a barokk-klasszicista francia testvéreinek. A XIX. században Anton Arche, majd a XX. században Pavel Janák ugyan kisebb-nagyobb módosításokat végzett el, de mindezek nem sértették meg a kert eredetiségét.

Bejárat a Virágos kertbe

A kert fogalma ebben az esetben nem korlátozódik csak magára a szépen formált növényzetre, a művészien kialakított labirintusra, a mértanilag megformált fákra, hanem magába foglalja az itt található számos csodás épületet, építményt is. A 300x450 méteres (16 ha) kertet magas kőfal veszi körül, a bejárás az észak-keleti irányból egy méretes épület komplexumon keresztül lehetséges. A bejáratnál egy kis kiállításon megismerkedhetünk a kert múltjával, történetével, majd ezt követően rögtön az ún. Holland kertbe jutunk. A Virágos kert ezen része elsősorban tavasszal jelenti a legnagyobb látványosságot, hiszen talán a névből is kiderül, hogy itt bizony a tulipánoké a főszerep. A szorgos kertészek nem kevesebb mint 20 ezer hagymás növényt (a tulipán mellett pl. jácint) nevelgetnek.

Virágok és pálmafák

A terület egy másik részét Narancs kertnek hívják. A név itt is rögtön leleplezi azt, hogy ide egykor citrus fasort - narancs fasort ültettek, amelyek azonban az időnkénti zord teleknek köszönhetően nem maradtak fenn. Ma ládába ültetett citrusokat helyeztek ki, amelyeket a hűvös időjárás eljövetelekor melegebb helyre visznek át. Egy, pontosabban két újabb érdekes látvány az ún. Pisztrángos tó kettőse. A második világháborút követően romos állapotba került mellvédes, mesterséges medencékben ugyan soha nem éltek az állóvizet nem igazán favorizáló pisztrángok, csak kis pontyok, de ez nem kell, hogy túlzottan megzavarjon minket. Ma is él benne egy pár telepített halacska.

Az újjáépülő Madárház

További része a kertnek az ún. Madárház, amely egy kicsi, 10 ablakos építmény egy kis mesterséges szigeten. A korábban igen ramaty állapotban lévő ház felújítása folyamatban van, vagy talán mára már el is készültek vele. Ugyancsak most építették újjá az ún. Nyulak Dombját, amely tulajdonképpen egy pici mesterséges magaslat egy kisebb elzárt rész közepén. A domb tetején a szerencsésen fennmaradt Diana, a vadászat istennőjének szobra áll.

A Rotunda

A kert központi építménye a Rotunda, amely 1666 – 1668 között épült. A nyolcszög alaprajzú épület központi csarnokát egy hatalmas kupola fedi, amelynek a középpontjában egy Foucault-inga leng, mutatván a Föld forgását, a Coriolis-erő működését. Az ingát František Nábělek cseh fizikus és csillagász, a kroměříži főiskola professzora 1908-ban telepítette. A rotunda rendkívül gazdagon díszített, az oldal fülkékben faunok és szatírok szobrai lesnek a gyanútlan látogatókra, az épület központi részében pedig az évszakokat ábrázoló allegorikus szobrokban lehet gyönyörködni. Valamennyi szobor Michael Mandík nevét dicséri. A kupola stukkói közötti falakat és a fülkéket összekötő folyosók mennyezeti részét Giovanni Giacomo Tencalla freskói díszítik, amelyek 8 mitológiai jelenetet ábrázolnak Ovidius Metamorfózisa nyomán.

A Rotunda kupolája

Az Inga

A másik, az előbbinél is impozánsabb építmény egyben a kert észak-nyugati „kerítését” is jelenti. A 244 méter hosszú Kolonád, melynek árkádsora alatt 44 görög és római mitológia ihlette szobor látható. A méreteiben és kinézetében is csodás alkotás tetejéről pedig szinte a kertre néző varázslatos panorámában gyönyörködhetünk. Mindezek mellett a Virágos kertben ezen kívül még két történelmi üvegházat is láthatunk, amelyek egyikében különféle programok, konferenciák megtartására is lehetőség nyílik. Az említett építményeken kívül számos további művészeti remekműben, szökőkutakban, szobrokban is szép élményekkel gazdagítja a látogatót.

Kolonád

A kert a Kolonád tetejéről

A kert egész évben látogatható, és a helyben élők számára akár hetente is érdemes betérni, hiszen egyrészt nincs is jobb kikapcsolódás mint egy kicsit megpihenni ebben a csodás hangulatú kertben, másrészt pedig az éves belépést biztosító bérletért alig több mint 2600 Ft értékű koronát kell kiadni.