Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Broumovsko

A Csehország, nem csak Prága netmagazinunkat régebben követők már olvashattak az Adršpašsko-teplické skály-ról, azaz az Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidékről. Most a csehországi természet-, tájvédelmi területek bemutatása során visszatérünk erre a csodás vidékre.

Broumovsko

Csehország észak-keleti sarkában Lengyelországgal három oldalról határolva található az 1991-ben alapított Broumovsko Tájvédelmi Körzet (CHKO). A 410 négyzetkilométer kiterjedésű terület két fő egysége a már említett, egy nagyobb tömböt alkotó Adršpach-i – teplicei homokkő sziklavidék, valamint a hosszan elnyúló Broumovi falak. Ezen a vidéken az emberi tevékenységek és a természeti környezet több száz éves harmonikus viszonyban éltek egymással. A kevésbé romboló emberi beavatkozásnak köszönhetően a táj itt még inkább megőrizte szépségét és ökológiai értékeit.

Csodás sziklaoszlopok

A két átlag 550-786 méter tengerszint feletti magasságú homokköves terület a 80-90 millió évvel (késő-kréta kor) ezelőtt lerakódott tengeri üledék kiemelkedése, majd szél-, és víz/jég által történő pusztulása révén keletkezett. Az idők során a természeti erők rendkívül gazdag formavilágot hoztak létre, a magasba szökkenő sziklaoszlopok – melyek közül a legnagyobbak magassága eléri a 100 métert - valóságos labirintusát. A sziklabirodalom hűvös alján alpi vegetáció alakult ki, míg sziklatetőkön, kisebb fennsíkokon gazdag mohavilággal, fekete- és vörös áfonyával színesített fenyvesek – mint az eredeti erdőtársulás reliktumai - állnak.

A teplicei barlang jégoszlopai

A már említett két nagyobb homokkő birodalom mellett néhány önálló természeti emlék is megcsodálható. Közülük az egyik a Teplická jeskyně, egy közel 2 km hosszú barlangrendszer. A területen található gyakorta cseppköveket (jellemzően felfelé növekvő sztalagmitok) is rejtő barlangok összesen 12 különböző denevérfajnak biztosítanak életteret.

 

Egy kis sziklacsoda

A homokkövek, mint természetes víztározók hatékonyan hozzájárulnak nem csupán a térség „fővárosának” Broumovnak, hanem egész észak-kelet Csehország vízellátásához. A termékeny talaj hiánya miatt a sziklavidék flórája nem nevezhető túlságosan gazdagnak, de a szép havasalji rózsa, a turbánliliom, az erdei holdviola vagy akár a hüvelyes gyapjúsás szép példányait is megpillanthatjuk.

Fiatal ragadozók a broumovi sziklákon

Az állatvilág tekintetében sincs szégyellni valója a vidéknek. A sziklák között megbúvó hüllőkben-kétéltűekben gazdag kis tavak vize felett szitakötők repkednek. Különleges értéket jelent a Bathyphantes simillimus nevet viselő pókfajta, amely egy jégkorszaki reliktumfaj. A sziklák között és felett pedig gyakorta pillanthatunk meg csodás ragadozó madarakat, jellemzően vándorsólymot és karvalyt. Összesen több mint 70 madárfaj példányai fészkelnek a két nagyobb homokkő vidék rejtekében. A két említett nagy sziklabirodalmon túl további kisebb homokkő sziklások az Ostaš, valamint a Kočičí skály.

A népi építészet egy szép példája

Természetesen a Broumovko nem csupán természeti, hanem a népi építészeti, népművészeti értékekkel is bír. Közülük kiemelendők a sok száz évvel Thüringiából érkező német telepesek által meghonosított ún. Frank Majorházak, amelyek a Broumov környéki falvakban gyakorta felfedezhetők. És persze ha már a környéken járunk ne hagyjuk ki a broumovi kolostor meglátogatását sem!