Sorozatunkban
ezúttal a Pardubicei kerület egyik kisvárosába Chrudimba
látogatunk el. A városka területe a régészeti leletek
tanúbizonysága szerint már sok ezer évvel ezelőtt is lakott
volt, sőt az időszámításunk előtt 1200-900 évvel kifejezetten
sűrűn benépesültnek számított. A szlávok a VII.-VIII.
században telepedtek le itt, és a Chrudimka folyó felett már a
IX. században erődöt építettek. Ezzel a város a korai „Cseh
földek” egyik központjának számított. A város első írásos
nyoma 1055-ből származik, mikor is arról számol be egy híres
krónika, hogy itt Chrudimban hunyt el I. Břetislav. 1276-ban II.
Přemysl Ottokár királyi várossá nyilvánította Chrudimot, és
ez nagyban hozzájárult a további fejlődéséhez. Innentől kezdve
a város és a környező birtokok a mindenkori uralkodó feleségének
hozományához tartoztak. Ez a szokásjog egészen a Habsburg
monarchia felbomlásáig fennállt.
 |
| 1620 |
A huszita háborúk során a katolikus német lakosság elhagyta a várost, és Chrudim mondhatni csaknem színtiszta cseh településsé változott. Mivel a helybeliek aktívan részt vettek a csehek teljes vereségével végződő Habsburg ellenes felkelésben ezért a XVII. századtól kezdve a település fejlődése megtorpant, és fokozatosan a jelentőségét vesztette. A protestáns hívőket elűzték, a település erőteljes rekatolicizáción esett át. A fenti képünkön egy 1620-ban készített rajzot láthatunk, amelyen jól látható a főtemplom és a várost körülvevő, tornyokkal védett fal és a folyó hozzánk közelebb eső partján, a falakkal védett óvároson kívül álló Sv. Kateřina (Szent Katalin) templom.
 |
| 1820 |
Ahogyan
az a középkorban gyakorta előfordult a várost gyakorta érték
különféle természeti és egyéb katasztrófák. Tüzek gyúltak,
éhínségek és járványok tizedelték meg a lakosságot. 1850-ben
egy óriás tűzvész tarolta le a város két körzetét, és
emellett a XIX. században két nagyobb árvíz is pusztított. Az
iparosításnak köszönhetően Chrudim korábbi csendes,
provinciális városképe fokozatosan átalakult, de szerencsére
megmaradt a település csodás főtere. Ezt a teret ma Resselovonak
hívják, így emlékezve meg a város egyik nagy szülöttéről
Josef Resselről, akinek a hajó propeller felfedezését
köszönhetjük. A városka története során számos híres cseh
művész, köztük Bedřich Smetana, Antonín Dvořák zeneszerzők,
Alfons Mucha festő élt itt, vagy alakított ki Chrudimmal
bensőséges kapcsolatot. A város 1820-as állapotát tükröző
rajzon az immáron duplatornyú nagy templom mellett még
megfigyelhető a fal, előtte a folyóval, és a Sv. Kateřinával.
 |
| 1850-es évek |
A
következő, valamikor a XIX. század 50-es éveiben készült
felvételen a főtéren álló nagy templom, nevén nevezve a Szűz
Mária-templom látható a maitól merőben eltérő formájú
tornyaival. Szemből nézve a bal oldali torony hajdanán a Fekete-,
a jobb oldali pedig a Trubačka nevet kapta. A templomot, amely egy
korábbi kápolna helyén épült, az évszázadok alatt számos
csapás érte. Hol egy villámcsapás rombolta le egyik vagy másik
tornyát, hol egy szélvihar rongálta meg az épület tetejét.
Valamennyi alkalommal újjáépítették más és más stílusban.
1850-ben egy újabb villámcsapás rombolta le ezúttal a
Fekete-tornyot. Ezt követően mindkét tornyot visszabontották és
egy alacsony piramis formájú tetőt tettek rá, ahogyan az a képen
is látszik. A templomtól balra álló épületeket a következő
évszázad során elbontják.
 |
| 1905 |
Pár
évvel később azonban a templom elnyerte a ma is látható végső
alakját a két magasba szökkenő torony tetővel. Az 1905-ben
készített képen az impozáns templom előtt jól látszik a díszes
Szentháromság, avagy Pestis oszlop, amelyet még a XVIII. század
elején emeltek a világjárvány túlélői. A kép bal oldalán a
hírneves barokk építész Jan Blažej Santini-Aichel által
1720-ban épített Régi Városháza épülete figyelhető meg. A
csodás óratoronnyal a ház 1806-ban történő leégését követő
helyreállítás, átépítés során 1836-ban egészítették ki az
épületet.
 |
| 1911 |
Az
1911-es fotón a tér ellenkező irányból, a templom felől
látható. Bal kéz felé a díszoszlop, jobbra pedig a Városháza
látható. A tér szépen kövezett, a forgalmat egyetlen lovasszekér
jelenti.
 |
| 1923 |
Az
1923-as légifelvételen jól áttekinthető a tér egésze. Érdemes
majd egy jóval később készült légifotóval összevetni!
Látható, hogy a templom tulajdonképpen egy hosszúkás tér
közepén fekszik. Az épület mögött egy szép parkos rész
található, ahol Husz János szobra áll.
 |
| 1947 |
Több
mint 20 évet ugrunk az időben, de Chrudim főterének képe nem
sokat változott. Az 1947-ből származó fotón csupán a teret
övező házak előtti fasort alkotó fák lombozata lett dúsabb,
amúgy a közlekedési forgalom gyanánt a korábbi szekér helyét
egy gépjármű vette át. Itt még áll a templom bal oldalánál
látható épület, amely a későbbiekben lebontásra került.
 |
| Napjaink |
A
napjainkban készített és korábban beharangozott második
légifotón jól látható a tér, amely mellett bizony ma már
komoly közlekedési forgalom bonyolódik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése