Cikkeinkben
gyakran írunk a cseh konyha remekeiről és válogatásaink során
igyekszünk minél eredetibb recepteket felkutatni, mivel a fő
célunk, hogy egy kis cseh életérzést varázsoljunk a
mindennapokba. Az igazi „staročeský”
vagyis régi cseh receptek keresgélése közben szinte minden
alkalommal felbukkan egy rejtélyes hölgy, Magdalena Dobromila
Rettigová neve, aki napjainkig hatással van a cseh konyhára,
jóllehet első szakácskönyve nem kevesebb mint majd 190 évvel
ezelőtt jelent meg. A neve az azóta eltelt hosszú idő ellenére
sem merült feledésbe.
Magdalena Dobromila
Rettigová |
A
híres hölgy szakácskönyve, a „Domácí
kuchařka“ vagyis az Otthoni szakácskönyv
már a maga idejében is bestselleré vált. Legutóbb 2004-ben adták
ki, így szinte sejthető, hogy alig fordulhat elő olyan háztartás
Csehországban, ahol ne akadna legalább egy példány belőle.
Elismertsége ma is olyan nagy, hogy tiszteletére minden év
májusában közel kéthetes gasztronómiai eseménysorozatot
szerveznek Litomyšl városában, ahol 1834-től a 60 éves korában
bekövetkezett haláláig élt. Ezen a fesztiválon a város és a
környékén levő éttermek versengenek egymással, továbbá egy
nemzetközi gasztronómiai megmérettetésre, iskolák és
háziasszonyok versenyére is sor kerül. Ezen
fesztiválon kívül az egész országban fel-felbukkannak a
Magdalena Rettigová munkásságának elismerése jegyében szervezett
időszakos kiállítások is.
De
nézzük meg alaposabban, hogy ki is volt valójában Magdalena
Dobromila Rettigová. Csupán egy hagyomány tisztelő szakácsnő,
aki finom ételeivel belopta magát az emberek szívébe vagy egy
sokkal jelentősebb személyiség?
1785.
január 31-én a Prágától nem messze található Všeradicében
Magdalena Artmannová néven született egy kislány a
középosztálybeli, német ajkú családban. Gyermekkora nem volt
vidámnak mondható, hiszen alig 7 éves volt amikor elhunyt az
édesapja. A család megélhetése ettől kezdve nem volt egyszerű.
Ráadásul az édesanyja egy végtelenül szigorú asszony volt, aki
Magdalénát játék helyett kemény munkára tanította. Egy
történet szerint az ötödik születésnapjára ajándékként
kötőtűket és gyapjú fonalat kapott, így babázás helyett a
kislány a harisnya kötés tanulásával, tehát „hasznosan”
töltötte az időt. Így ne csodálkozzunk azon, hogy a háztartási
tevékenységek valósággal a zsigereibe ivódtak.
A
felnövekvő Magdalénából tanult és művelt fiatal hölgy lett,
aki irodalmi vénáját versek, humoros írások és érzelmes
történetek írásában élte ki. Mindezt kezdetben német nyelven
tette, mivel csehül akkoriban még egyáltalán nem beszélt. 23
éves korában férjhez ment Jan
Alois Sudiprav Rettig ügyvédhez, aki a nemzeti megújhodás
írójaként is ismert, és férje motiválására tanulta meg a cseh
nyelvet. Magdaléna maga is a bekapcsolódott a nemzeti megújhodási
mozgalomba és legfőbb céljának a fiatal nők nevelését tűzte
ki. Amolyan korabeli feminista mozgalmat indított el a nők nagyobb
önállósága, az életben való jobb eligazodása érdekében.
Missziója során ötvözte irodalmi tudását a gyerekkorában
megélt élményekkel és ismeretekkel, több könyvet is
megjelentetett. Alapítványt hozott létre amelyben a polgári
családok lányait a hazafiasságon túl erkölcsi, érzelmi
nevelésben is részesítette, háztartási ismereteket és a családi
élet erősítésének módszereit tanította nekik. Mindeközben 11
(!) gyermeknek adott életet, akik közül sajnos csak három leánya
élte meg a felnőtt kort. Ebben az időszakban vette fel nevébe a
„Dobromila“ nevet, amelynek jelentése „szerető jóság“.
Domácí kuchařka |
No,
de szóljunk a gasztronómiában elért kimagasló sikereiről is.
Elsődleges elvei között az szerepelt, hogy a feleségek maguk
főzzenek a férjeiknek, hiszen azért az mégis más, mint amikor a
háztartási alkalmazottak teszik mindezt. Úgy vélte, hogy komoly
előnyt jelent a feleségeknek, ha az ebéd főzéséért ők maguk
aratják le a babérokat, persze csak akkor, ha finom fogásokat
sikerül készíteniük. Ennek érdekében született meg a már
említett cseh nyelvű szakácskönyve, az 1826-ban kiadott „Domácí
kuchařka“, amelyben a cseh és morva vidék ízletes húsos és
böjti ételreceptjein kívül sok a nőknek és anyáknak szóló
háztartási és életvezetési tanács is szerepel. Hosszú időn
keresztül ez a szakácskönyv volt az egyetlen cseh nyelven írott
szakácskönyv.
Rettigová Múzeum |
Magdalena
érdeme, hogy mind a városi, mind a falusi lakosság körében
általa formálódtak az étkezési szokások, bővült az
elkészíthető ételek köre. Mindezekkel nagyban meghatározta a
mai cseh konyha alapjait is. Ételei mondhatni eléggé kalória
dúsak voltak, de azért ügyelt az egyensúlyra is, így a húsételek
mellett főzelék receptek is szerepelnek a tárházában. Annak
ellenére, hogy Magdalena
Dobromila Rettigová receptjei közel 200 évvel ezelőtt születtek,
nagyszerűségüket jelzi, hogy kisebb módosítással a mai napig is
használhatóak. Konyhájának illusztrálására legközelebbi
gasztronómiai cikkünkben egyik saját receptjét szeretnénk
bemutatni.
Ö
volt Magdalena Dobromila Rettigová, aki egy új szemléletet
vezetett be a társadalomba, és sok gyakorlati tudással,
tapasztalattal segítette nőtársait. Magas elvárásai ugyan elég
nagy követelményeket állítottak azok elé a háziasszonyok elé,
akik mindenben megfogadták a tanácsait, de vélhetőleg követői
ebben is örömüket lelték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése