Akkor és most 21. - Lidice

Akkor és most sorozatunk mostani része egy kicsit rendhagyónak nevezhető. Egy teljes településről írunk, amely egyszer volt, majd nem volt, hiszen esztelen módon lakosaival együtt alig több mint 72 évvel ezelőtt elpusztították, de hamarosan újból feléledt hamvaiból. A cikkünkben most elsősorban nem a sokak által jól ismert végzetes történelmi eseményre és a település lakosainak sorsára koncentrálunk, csupán azt mutatjuk be, hogy miként is változott meg az itteni tájkép a világ ezen őrült korszakában.

Liditz a XIX. század közepén

A Prágától alig 20 kilométerre fekvő kis falucska, Lidice nevét először 1300 körül említették. Az egykori templomát az évszázadok során több alkalommal is lerombolták, de mindannyiszor újjáépítették (utoljára barokk stílusban). A falu iskolájáról már 1713-ban írtak, feljegyezvén, hogy anno 127 tanulója volt, és az iskolát az országban is egyedülálló módon egy sajátos, kezdetleges központi fűtéssel tartották melegen. Az első képünkön is egy a XIX. század közepén készített térképet láthatunk, amelyen régi, német nevén Liditz-ként szerepel.

Lidice a múlt század fordulóján

A második képen a faluközpontot láthatjuk, a dombtetőn a szép templomával. A település a XX. század elejére lakosságában tovább gyarapodott. Az akkortájt mintegy 500 fős falu lakosai főként a közeli Kladno városába jártak dolgozni, és közülük sokan a fellendülés korát élő szénbányászattal foglalkoztak. A munkás-bányász családokkal teli falu élete viszonylag csendes kerékvágásban haladt tovább, és még a II. világháború kezdete, az ország német fennhatóság alá kerülése sem jelezte előre a szinte elképzelhetetlenül tragikus véget.

1938

Az 1938-ban készített légi fotón jól látszik Lidice egésze. A képen északkelet-délnyugat irányban, a valóságban inkább északi-déli tájolású főút keresztezi a Lidicei-patakot, és a főtér közelében áll, pontosabban csak állt a templom, amelyet kívülről és belülről az alábbi korabeli képeslapon tekinthetünk meg:

Az egykori lidicei templom

A német megszállás során a munkások-bányászok lakta Kladno környékéről ugyan sokan részt vettek az antifasiszta ellenállásban, de maga a Lidice települése nem számított e tekintetben sem kiugró példának. 1941-ben a cseh-morvaföldi növekvő németellenes tevékenység megfékezésére SS Obergruppenführer Reinhard Heydrichet küldték, aki gyors ütemben és kíméletlenül nekifogott feladata elvégzésének. Rövid idő alatt több mint 5000 vélt vagy valós ellenállót fogatott el, kínoztatott meg és börtönözött be. Egyértelmű volt a cél, minél hamarabb lelkileg megtörni a cseh lakosokat és kialakítani a félelem légkörét a megszállt területeken. Kegyetlenkedéseire válaszul a londoni emigrációban élő cseh kormány egy ejtőernyős különítményt küldött a német hóhér meggyilkolására. 1942. március 27-én sikeres merényletet követtek el Heydrich ellen, nem is sejtve, hogy ezzel aláírták Lidice halálos ítéletét. A fasiszta bosszúvágynak, megtorlásnak ugyanis a Gestapo hamarosan megtalálta a célpontját, méghozzá Lidice és lakosai személyében. 1942. június 10-én a falu 15 év feletti férfilakosságát kivégezték, a nőket munkatáborba szállították, a gyerekek túlnyomó többségét pedig koncentrációs táborban elgázosították. A gyerekek közül tizenheten élték túl a II. világháborút. Megjegyeznénk, hogy a lidicei tragédiához vezető és azt követő történet természetesen jóval összetettebb, de ahogyan azt már említettük most cikkünkben nem erre fókuszálunk.

Lidice helye 1946-ban

Hiszen nem csupán a lakosokat végezték ki, hanem az egész települést is megsemmisítették. 1943-ra a XVIII. században épített barokk templomot, a XIX. századi iskolaépületet, a temetőt, és valamennyi épületet elpusztítottak, felégettek-felrobbantottak, a teljes falut szó szerint a földdel egyenlővé téve. A német precizitás eredménye a fenti 1946-ban készített légi felvételen is jól látszik.

A már félig lerombolt település

Az 1942-ben készített fotón jól látszanak a romok között álldogáló német SS tisztek. Hamarosan itt már semmi sem maradt, még a területre sem volt szabad belépni.

Lidice a rombolás előtt és után

A következő fényképfelvételen pedig felül látható a település 1942 előtti, majd azt követő állapotában, azaz a hűlt helye. 

A lidicei emlékmű

A háború után a csehszlovák kormány gyorsan döntött arról, hogy a kataklizmát túlélő nők számára újjáépíti Lidicét, de nem a régi a helyre, hanem a korábbi határában található új területre. Hatalmas nemzetközi és belföldi támogatással, önkéntesek segítségével 1948-ban tették le a ma is látható házak alapjait. Templomot ugyan nem építettek (ez a kommunista érában igen szokatlan lett volna), de egy mintegy 150 házból álló modern falut varázsoltak a semmiből. A régi Lidice helyén emlékművet emeltek az itt nyugvó lidicei férfiak közös sírja felett, számos további szobrot állítottak, többek között az elhunyt gyermekek emlékére, valamint az újfaluban egy az ófalu múltját és tragédiáját bemutató múzeumot is emeltek.

Az új Lidice, mellette a régi helye

A mostanában készített műholdfotón jól látható az új Lidice, a településről jobbra az emlékmű felé vezető fasoros útpár. Az emlékműtől délre fekvő ma fás, füves területen állt egykor a régi falu.

A mai Lidice

Az utolsó légifelvételen ismételten az új Lidice látható, a régi falu helyének szomszédságában.