Kozel kastélya, avagy kecske a dombtetőn

A középkor többnyire magas sziklaoromra épített, de mindenesetre vaskos kőfalakkal, vizesárkokkal, barbakánokkal védett várépítési szokása a lőfegyverek fejlődésének köszönhetően a XVII. századtól kezdve fokozatosan lehanyatlott. Az uralkodók, főurak és más nemesi birtokosok a védekezés helyett egyre inkább olyan lakok, vadászkastélyok építését kezdték preferálni, ahol teljes kényelemben tölthették el idejüket. A Pilzen városától alig egy kőhajításnyira álló Kozel kastélya is egyike ezeknek az alapvetően kényelmi célból megépített helyeknek, egy épületegyüttes, ahol minden adott a pihenéshez, feltöltődéshez.

A kastély bejárati szárnya

A kastélyt az Úslava folyó feletti kis dombon eredetileg vadászkastélynak építették a XVIII. század második felében, egész pontosan 1784 és 1789 között. A birtok tulajdonosa és a kastély megrendelője Jan Vojtěch Černín – korának neves vadásza, II. József császár udvarának tagja - volt, aki az épületnek németül nemes egyszerűséggel a Waldschloss vagy Jagdschloss azaz a Vadászház nevet adta. Az ekkortájt még a karrierje kezdetén álló uraság Václav Haberditzet bízta meg az épület tervezésével, és megépítésével. A prágai építész a kor híres francia filozófusa, Jean Jacques Rousseau tanításait követte, és a gyakorlatban alkalmazta a „vissza a természethez” jelszót.

Kápolna
Maga a kastély mérhetetlen egyszerűséget tükröző, négyzet alaprajzú, a belső udvart a négy szárny veszi körbe. Három szárny földszintes, az egyik tetőtere beépített, míg a bejárati szárnyat egy kisebb torony díszít. A kastély körül szimmetrikusan helyezkednek el a különféle kiegészítő épületek: a kápolna, a lóistállók, a színház épület, a lovaglóterem, valamint a személyzeti lakrészek, pl. a híres Lakájház. Annyira leegyszerűsített a kastély épület neo-klasszicista stílusa, hogy sokan azok közül akik először járnak itt összekeverik az impozánsabb kísérő épületekkel. Ez utóbbiakat Ignac Jan Nepomuk Palliarda egy Prágában dolgozó olasz építész tervei alapján építették. Azonban a kastély belseje, a szobák már bőven kárpótolják a pompára áhítozó turistákat, de erről egy kicsit később szólunk.


Fő az egyszerűség
Jan Vojtěch Černín halála után, örökös hiányában a birtok a Valdštejn családra szállt át. A nemesi família egyik neves tagja volt Albert, akiről már sok más cikkünkben is szóltunk, de ki kell még emelnünk Arnošt Valdštejn-Vartenberket személyét is, aki 1859-ben egy vasművet alapított Pilzen közelében. A kastély azonban csak egy bő évtizedig volt a kezükben, mert ezt követően eladták a csaknem az egész világ számára is ismerősen csengő nevű vállalkozónak, egy bizonyos Emil Škoda gépészmérnöknek. Talán nem kell különösebben elmagyaráznunk, hogy ki is lehetett Škoda úr. A kastélyt a II. világháborút követően elkobozták, és jelenleg is állami tulajdonban áll.

A kastély belső udvara
A kastély belseje hűen tükrözi a XVIII-XIX. századi vadászkastélyok hangulatát. A vendég-, és hálószobákon kívül megtalálható itt könyvtárszoba, dohány szalon, biliárd terem, ebédlő, minden ami a kellemes itt tartózkodáshoz szükségeltetik. Ma is díszes tapéták, eredeti bútorzatok, kerámia kályhák, klasszikus virágmotívumú vázák kápráztatják el a kíváncsi látogatókat. Valamennyi vendégszobának más-más hangú csengője volt, így a személyzet mindig tudta, hogy hol is van rájuk szükség. A Kék szoba volt a kastély úrnőjéé, ahol egy pazar velencei tükröt és egy Conrad Graf által készített fortepianot (a zongora elődje) is megcsodálhatunk. A kísérő épületek közül a Lakájház, ahogyan egykor, úgy ma is a személyzet elszállásolását látja el. A szobáiban található kályhákat régen kívülről lehetett fűteni, ma már elektromos fűtést használnak.

A Lakájlak hátsó oldala
Jóllehet maga a kastély és a többi szép épület is turisták ezreit vonzza, mégis sokan nem miattuk, hanem a körülöttük elterülő kastélykert miatt keresik fel a helyet. A 30 hektáron elterülő csodás kertet František Xavier Franc kertépítő, régész, fotóművész tervezte és alakította ki, csaknem 6000 db, a világ minden tájáról összegyűjtött fa segítségével. A gyönyörű fák és más növények (pl. pompás tulipánok és rózsák) együttesen minden évszakban más és más látványt varázsolnak elénk. A felettébb pihentető, fantasztikus képet a közeli halastó és a tüneményes táj teszi teljessé.

Parkrészlet, háttérben a tóval
A kastélyban gyakorta rendeznek különféle programokat (művészei kiállítások, koncertek), amelyek közül idén kiemelkedik a június 12. és 14. között megrendezésre kerülő Musica Sacra nemzetközi kórus fesztivál és verseny.

Pompás kis szoba
Egy fontos dolgot azonban még nem árultunk el Kozel kastélyával kapcsolatban, mégpedig a mai nevének eredetét. Nos a kozel szó - ahogyan azt a cseh sörmárka kedvelői minden bizonnyal tudják - csehül kecskét jelent. Úgy tartják, hogy a szlávok egy pogány rituálé részeként a tavaszi napéjegyenlőség alkalmával egy kecskét áldoztak fel a mai kastélynak helyet adó dombtetőn a jobb termés érdekében. Így került a szegény kecske a domb tetejére, és így kapta a nevét Kozel kastélya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése