Hogyan ünneplik Csehországban a Karácsonyt?

Netmagazinunk fennállása óta már a harmadik karácsonyi cikkünket írjuk, és minden évben izgalmas feladat kitalálni, hogy mivel örvendeztessük meg Olvasóinkat az ünnepen. Az első évben a karácsonyi ünnepi asztal étkeiről adtunk betekintést, a második évben elsősorban a hagyományokról számoltunk be. Idén arra gondoltunk, hogy egy kicsit betekintünk abba, hogyan is ünnepelnek a cseh emberek az év legszebb időszakában.

Karácsonyi vásár Zlínben

„Az én Csehországom” fotópályázat - eredményhirdetés!

A karácsonyi előkészületek okozta időhiány és némi technikai probléma miatt egy pár nappal ugyan megkésve, de végre eredményt hirdetünk, azaz ünnepélyesen kihirdetjük, hogy ki is nyerte Az én Csehországom című fotópályázatunk díjait! Előzetesen meg kell jegyeznünk, hogy korántsem volt könnyű a Michal Černy, a budapesti Cseh Centrum igazgatója vezette zsűri dolga. Érkeztek be „amatőrebb” és professzionálisabb képek, voltak köztük klasszikus, mondhatni „ezt le kell fotózni” felvételek, voltak sörcentrikus pályaművek, különös tekintettel a „sör és én” kombinációkra. A zsűri a szíve szerint minden pályázót jutalmazott volna, hiszen már önmagában a képek elküldése is mutatta, hogy milyen sokan vannak, akik járják és szeretik Csehországot, Prágát és a cseh vidéket, ami már önmagában is dicséretet, díjat érdemelne. De a végén mégis meg kellett hoznia a szigorú és szubjektív döntését, amiért szabadon lehet dicsérni vagy éppen szidni (de csak egy kicsit!). Ne húzzuk tovább az időt, következzenek a nyertesek! A Pivotéka Magyarország által felajánlott DUDÁK díszdobozos sörválogatás nyertese nem más, mint Lakatos Ervin Český Krumlovban készített felvétele, amit mi csak a Háztetők névvel illettük meg:

A cseh(es) sörözőkről dióhéjban

Számos fórumon hangzottak már el arról szubjektív ítéletek, hogy mely magyarországi cseh sört csapoló vendéglátóipari egységek a „legcsehesebbek”, legautentikusabbak. A vélemények rendesen eltérnek egymástól, hiszen valakinek az egyszerűbb pince jellegű sörözők jönnek be, másoknak a cseh fotókkal, feliratokkal, dísztárgyakkal stb. ékesített dizájnú éttermek, kocsmák a szimpatikusabbak, de még sorolhatnánk a köztes változatokat is. Van aki a csapolási módszerben látja a lényegi különbséget, más a sörválaszték alapján véli csehesnek a helyet. Mindenkinek a maga ízlése szerint. Mégis a cseh söröző, mint sok évszázados önálló fogalom mögött nem a külcsín, és nem is feltétlenül csak az árult sör cseh mivolta áll, ennél azért jóval összetettebb a történet.

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.

A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh és magyar módra - II. rész: A szőrtelenítéstől a tányérig

Rövid szünet után folytatjuk a cseh és magyar disznóvágási szokások, lépések ismertetését, haladván a jól megérdemelt finomságok felé. A cikkünk első része azzal végződött, hogy „áldozati” disznónk, ugyan nem éppen nyugalmas körülmények között, de eltávozott az állatmennyországba, viszont szerencsére itt hagyta nekünk a testét, amivel bizony még sok tennivalónk akad addig, amíg megtölthetjük a bendőnket.

 

Disznó epilálás kopóval

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh módra - I. rész: Hagyomány, előkészületek és ölés

Itt van a tél, lassacskán megérkeznek a fagy pont alatti hőfokok, ideje foglalkoznunk egy olyan eseménnyel, mit eseménnyel, egyenesen ünneppel, ami hajdanán minden faluban, kis városban élő ember számára természetes volt, ahol csak disznók röfögtek az ólakban. Bizony ez nem más, mint a jó öreg disznóvágás, amellyel előszeretettel lehet sokkolni a finnyás külföldieket, sőt az efféle hagyományos véres „öldöklést” még életében nem látott városlakókat is. Ugyan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a disznóvágás egy kizárólagos hungarikum, de mint sok más esetben is, most is csalódnunk kell. Bizony a négylábú röffencseket nem csupán nálunk, hanem Európa számos országában, Spanyolországtól Bulgáriáig, Görögországtól Olaszországig ölik le és dolgozzák fel otthoni körülmények között. És természetesen ez nincs másként Csehországban sem, ahol a disznóvágás vagy ahogyan ők hívják, a zabijačka (a cseh zabít szó az ölést jelenti) ugyancsak a vidéki kultúra, hagyomány része mind a mai napig. Nézzük meg, hogy miben hasonlít, és mennyiben tér el a cseh disznóvágás a Magyarországon megszokottól.

Disznóvágás, nem csak Prágás segédlettel

AZ ÉN CSEHORSZÁGOM - KARÁCSONYI FOTÓVERSENY!!!!!

Közeledik a karácsony, a sokak számára fárasztó év vége felé ideje egy kicsit játszani, versengeni, ezért szeretnénk kedves olvasóinkat arra ösztönözni, hogy vegyenek részt első, de remélhetően nem utolsó vetélkedőnkben!!!

Vítkův Hrádek – Kicsiny vár a Lipnói-tó felett

A dél-csehországi határ mellett, Ausztria szomszédságában, a Šumava-hegység egyik magaslatán áll egy váracska, pontosabban várromocska, Vítkův Hrádek, azaz Vítek (németül Wittingshausen) kis vára. A méreteiben valóban nem túl nagy, de annál szebb helyen fekvő építmény a nevét egykori építtetőjéről, a Witigonen dél-cseh arisztokrata családhoz tartozó Načeradecből (avagy Krumlovból) származó Vítekről kaphatta. A Witingonen család egyes leszármazottai alapították többek között a híres Rosenberg családot is, akik 1302-ben örökölték meg a Krumlovi várat és a környező településeket.

Vítkův Hrádek

Idézet és pár kép XXIII. - Oldřich Daněk: Megölték a királyt

Oldřich Daněk a II. Világháborút követő cseh irodalom – filmművészet – színházi élet egyik prominens alakja. 1945-től a prágai Színművészeti Akadémia színház tagozatán folytatott tanulmányokat, miközben szülővárosában, Ostravában a Petra Beruce Színházban színészkedett. Tanulmányai befejezése után színházi igazgatónak nevezték ki Hradec Královéban, majd 1954-től a libereci helyi színházat vezette. 1957-ben kezdett el dolgozni mint filmforgatókönyv/szöveg író a Barrandov Filmstúdióban, majd számos film rendezésével bízták meg. Mindezek mellett több mint egy tucat drámát írt, de munkássága részeként még egy pár prózai művet is alkotott. Ezen, többnyire történelmi témájú alkotásai közül kiragadnánk a „király trilógiát”, amelyek egyes részei az 1970-es évek elején jelentek meg magyar fordításban.

Oldřich Daněk

Cseh kisüzemi sörfőzdék 6. – Kelet-Csehországi (Pardubicei) kerület

Sorozatunk következő részében egy újabb csehországi kerület, elsősorban az 1874 óta megrendezésre kerülő lovas akadályversenyéről híres-hírhedt Pardubice városa és térsége kisüzemi sörfőzdéinek világába vezetjük be olvasóinkat. A kerület - összehasonlításban a többi csehországi „rokonaival” – sörfőzdével aránylag kevésbé megáldott, hiszen itt „csak” 11 db sörkészítő műhely üzemel. Közülük három nevezhető nagyobb sörgyárnak, az 1871-ben alapított pardubicei Pernštejn, az 1913 óta üzemelő hlinskoi Rychtář, és az eredetileg 1517-ben beindított Poličkai Városi Sörfőzde.

Medlešice

Varázslatos Český Krumlov XXII. - Na ostrově 86. - Fegyvertár a Moldva partján

Český Krumlovnak a Moldva folyó által omega alakba préselt óvárosi részébe, a Parkánba négy hídon át lehet bejutni. Közülük a legfiatalabb gyaloghíd a kastély csodálatos több szintes Köpönyeg hídjának (Cloak Bridge) lábaitól vezet a belváros északi részébe. Amint átbaktatunk a nyaranta a Moldván evezőket megleső turistáktól terhelt függőhídon bal kéz felé egy nagyobbacska piramis szeletre emlékeztető épületre csodálkozhatunk rá, amely jelenleg a városka szinte egyetlen haléttermeként üzemel.

A híd, lábánál az egykori fegyvertár

Akkor és most 25. - Köztársaság tér / Náměstí Republiky – Prága

Prága örök, de folyton változik. Ezt a kissé klisé jellegű megállapítást igazolja a cseh főváros Köztársaság tere, a Náměstí Republiky is, melynek múltjával és jelenével foglalkozik Akkor és most sorozatunk legújabb cikke. A tér az Óváros és az Újváros határán jött létre, és számos épülete jelentős szerepet töltött be a cseh nemzet történelmében.

A prágai Köztársaság tér

Irodalmi díjak 2014 // bűnözési tendenciák // sportolás // maratont futó matuzsálem // munkanélküliség // szegénységi adatok // Bársonyos forradalom // Kis Vakond és a panda

• Az Idézet és pár kép című minisorozatunk legutóbbi részében Patrik Ouředníket és egy alkotását mutattuk be. Cikkükből kimaradt, hogy a Franciaországban élő cseh művész éppen a napjainkban, pontosabban október 23-án vette át a Cseh Kulturális Minisztériumtól az Irodalomért elnevezésű állami díjat. Elsősorban fordítói munkásságát ismerve el ugyancsak kitüntetésben részesült Jiří Pechar, akinek többek között Freud, Lévi-Strauss, Proust műveinek cseh nyelvre való átültetését köszönhetjük. Mindezek mellett további jelentős irodalmi hírként feltétlen meg kell említeni, hogy az Európai Unió idén is Irodalmi Díjat adományozott feltörekvő vagy pályakezdő íróknak. A díjazottak között 2014-ben szerepelt Jan Němec is, akinek a František Drtikol híres cseh fotográfus életéről írt könyve (A fény története) nyerte el az ítészek tetszését.

• 

  Jan Němec
  

A száz legnagyobb cseh

2005-ben egy korábbi BBC-s TV műsor cseh változatában, a Největší Čechben lehetőség nyílt az emberek számára, hogy megválasszák a 100 legnagyobb - legnépszerűbb cseh alakot. Ugyan a műsor műfajából, lebonyolításából adódóan a lista és a helyezések nem százszázalékosan nevezhetők objektívnek, hiszen a szavazatokat nagyban befolyásolták az adott kor aktuális hírei, történései mégis egyfajta képet adnak arról, hogy kik is azok a cseh személyiségek, akikre a cseh közvélemény a legbüszkébb, akikkel leginkább tud azonosulni. Természetesen nem szeretnénk mind a száz személyt felsorolni, de szemezgessünk egy kicsit a listáról.

 

IV. Károly

Štramberki fülek, avagy a becsület és a győzelem süteménye

Csehország Morva-Sziléziai kerületében, a lengyel határtól mindössze 50 km távolságra található Štramberk városa. Ez a nagyon eredeti, szépséges kis hegyi városka a Beszkidek lábainál terül el. Kicsi kis ékszerdoboz, amely már az ősidők óta lakott terület volt, ahol az utcákon sétálva olyan érzésünk támad, mintha a történelembe csöppentünk volna vissza. Találkozhatunk itt 18-19. századi népi stílusú valach faházakkal, barokk épületekkel, a városka hegyén álló 13. századbeli várral, amelynek 40 m magas tornyából az egész vidéket jól belátni. Sorolnánk még szívesen az itteni látnivalókat és az egyéb gazdag program lehetőségeket, de cikkünk témája jelenleg nem maga Štramberk városa, hanem a hozzá igen szorosan kötődő híres-neves édességnek, a Štramberki füleknek, cseh nevén a “Štramberské uši“-nak a bemutatása.

Štramberki fülek

Csehország természet-, tájvédelmi területei XI. - Fehér-Kárpátok

Az Ausztriától egészen Szerbiáig húzódó Kárpátok észak-nyugati külső vonulatának számos tagja fekszik Csehországban, elsősorban a Szlovákiával határos területeken. Az egyik ilyen nagyobb részegység a Morva-Szlovák határhegység, amelynek központi magja a Fehér-Kárpátok nevet viseli. 1980-ban itt került kijelölésre a Fehér-Kárpátok Tájvédelmi terület, amelynek szlovákiai része már egy évvel korábban természeti védettséghez jutott. A különböző élőhelyek sokaságával büszkélkedő védett terület cseh része 715 négyzetkilométer kiterjedésű és 1996 óta egyben Bioszféra Rezervátum is.

Fehér-Kárpátok

A leghíresebb cseh felfedezők, utazók Afrikában - II. rész

Az előző cikkünkben megismerkedtünk a leghíresebb cseh kutatóval, Emil Holubbal, de lássuk a többi Afrikát kutató nevezetesebb cseh utazót is. A XX. század első évtizedeiben előbb Dr. Pavel Šebesta járta be az Egyenlítő vidékét, a kongói esőerdők vidékét, majd 1927-ben Pilát és Jiří Baum zoológus folytatta az egzotikus kontinens bejárását.

Richard Storch és Bedřich Machulka

A leghíresebb cseh felfedezők, utazók Afrikában - I. rész

Gyermekkorom egyik meghatározó élménye közé tartozott a földrajzi felfedezésekről, különösen a titokzatos Afrikáról szóló könyvek olvasása. Faltam a Kittenberger Kálmán kalandjairól, gróf Széchenyi Zsigmond vadászatairól, a Teleki Sámuel vezette expedíció izgalmas történéseiről és persze a Madagaszkár királyának, Benyovszky Móric gróf életéről szóló könyveket, írásokat.

Az afrikai kontinens térképe 1584-ben

Hogyan nem találkoztam Bohumil Hraballal....

A minap meghívást kaptunk Bakos István barátunktól alias II. Gyulától, a Hrabal Asztaltársaság elnökétől, amelyben felkért minket arra, hogy az első őszi-téli ülés keretében meséljünk a Csehország nem csak Prága magazinról, céljainkról, működésünkről. Mivel úgy éreztem, hogy egy mezei kis beszámoló önmagában talán nem lenne túlságosan szórakoztató, ezért Bohumil Hrabal és az Asztaltársaság iránti tiszteletem jeléül, felolvasási célzattal egy kis szösszenetet firkáltam össze. Az írásom alapjául Sinkó Péter 1981-ben alkotott, majd Agárdi Gábor színművész által előadott nagy sikerű műve a „Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával” szolgált. És most lássuk a medvét, akarom mondani a kis irományt, hátha valakinek elnyeri a tetszését.

Bohumil Hrabal

Idézet és pár kép XXII. - Patrik Ouředník: A huszonnégyes év

Az 1968-as Prágai tavaszt követő „normalizációs” időszakban, a cseh(szlovák) reform mozgalmak leverésétől, a kommunizmus újbóli megerősödésétől kezdve egészen az 1989-es bársonyos forradalomig számos cseh író, költő döntött úgy, hogy elmenekül Csehszlovákiából és emigránsként más országokban keresi a boldogulást. A nyugatra távozott írók között volt Milan Kundera, Josef Škvorecký, Arnošt Lustig mellett Patrik Ouředník is.

Patrik Ouředník

Cseh kisüzemi sörfőzdék 5. – Vysočina kerület

A „klasszikus Bohemiát” Morvaországgal mintegy összekapcsoló Vysočina kerület, az ún. Magasföld a természeti szépségek és az UNESCO világörökségi helyszínek mellett a söreiről is méltán híres. A regionális szintű sörfőzdéi közé tartozik a humpoleci Bernard, a jihlavai Ježek, a pelhřimovi Poutník, a havlíčkův brodi Rebel és az azonos nevű városban székelő Chotěboř. Aki egy kicsit is elmélyült a cseh sörök világában, az bizony már ennek a névsornak a láttán is elismerően csettint, pedig a java még csak most következik.

Velorex, Velorex te csodás....

A minap elkapott a romantika és mielőtt kigyógyultam volna belőle előkerestem megboldogult gyermekkorom kedvenc magyar zeneszámait. Köztük jóleső mosollyal néztem meg újból és újból Waszlavik Gazember László örökbecsű opuszát a Made in East Európát. Aki nem emlékszik erre a műre és a szenzációs videóklipre, az nyomban keresse fel valamelyik népszerű videómegosztót és énekelje együtt velünk az alábbi frenetikus szöveget:

„Hier ist mein auto, ez az én autóm, brrr brrr
oké is challanger, mégis jobb ez az ajtó, ó je
tricikli i'm riding, neu es ist ein turbó, ó je
natural material, made in east európa, ó je”

Velorex a bőregér

Varázslatos Český Krumlov XXI. - Középkori zarándokok nyomában Český Krumlov környékén

A „Varázslatos Český Krumlov” sorozatunk egy korábbi cikke végén, amely a Český Krumlovtól 4 km távolságra levő Kájov településről és annak fantasztikus egyházi történetéről szólt, arra biztattuk olvasóinkat, hogy érdemes felkeresni azt a kis zarándokutat, amely a krumlovi kastélykert sarkától indul, és a kájovi Nagyboldogasszony-templomnál ér véget.

A kájovi Nagyboldogasszony-templom

Akkor és most 24. - Kolín - főtér

Kolín városa Prágától mintegy 60 kilométerre fekszik keleti irányban, a jóval ismertebb Kutná Hora közvetlen közelében, a szelíden kanyargó Elba folyó partján. A több mint harmincezer lelket számoló városka legnevezetesebb látnivalója a csodás Szent Bertalan-katedrális, és az egykori zsidó negyed épületei, de ugyancsak impozáns látványt nyújt a település egykori központi magva, a ma Karlovo azaz Károly nevet viselő főtér. Erről a terecskéről, annak változásáról szól az Akkor és most sorozatunk legújabb része.

Kolín főtere

A prágai Károly híd és elődeinek története

Az elmúlt „ünnepi” hosszú hétvége kiváló alkalmat nyújtott honfitársaink sokaságának, hogy felkeressék Csehország szépséges fővárosát, bejárva annak belvárosát, megtekintve a fontosabb látványosságokat, vagy éppen meglátogatva a nevesebb és kevésbé ismertebb sörforrásait. Ahogyan az szokott lenni, az utcákat járó majd valamennyi turista átkelt a prágai hidak egyikén, felkeresve a szemközti „pesti” oldalt (Óváros, Újváros, Vyšehrad stb.) vagy éppen a „budait” (Kisoldal, Vár stb.). A lágyan hömpölygő Moldva folyót átszelő prágai hidak közül természetesen most is a legszebb, legrégebbi, legpatinásabb vonzotta leginkább az embereket. Ez nem csoda, hiszen aki Prágában jár annak szinte kötelező áthaladnia a Károly hídon, mely nélkül szinte már elképzelhetetlen lenne maga a város is. Mostani cikkünkben ezen csodás emberi alkotás és elődeinek történetével foglalkozunk.

A csodás Károly-híd

Itt az őszi gombaszezon – gasztronómiai kalandozás a cseh konyhában III. - tökös-gombás leves és gombás rétes savanyú káposztával

Gombákról szóló cikksorozatunk utolsó részében szeretnénk meglepni olvasóinkat két, általunk is kipróbált recepttel, amelyek Csehországból érkeztek hozzánk. Az ajánlott ételeket a legjobb lenne erdei gombákból elkészíteni, de ezeket itthon elég nehéz beszerezni, így mi is maradtunk a fehér és a barna csiperkénél. Nálunk mindkettő fogásnak nagy sikere volt, és az elkészítésük sem okozott nehézségeket. Egyszerű és nagyszerű ételek, érdemes velük az otthoni választékot színesíteni.

Őszi tökös-gombás leves

A cseh sör napja / cseh bortermés / telefonhasználati szokások / politizáló hölgyek / 10%-os ÁFA / elhunyt Rudolf Čechura / félresikerült kandi kamera

2014.10.21.

• Ahogyan az évről évre történik, idén szeptember 28-án is megemlékeztek Csehországban az államalapító fejedelem, Szent Vencel haláláról, megünnepelve a cseh állam alapítását. A tavalyi év óta az állami ünnep napjához egy másik fontos esemény is kapcsolódott, ugyanis immáron másodszor tartották meg ekkor, pontosabban szeptember 27-én, szombaton a Cseh Sör napját. Az előző évhez képest idén még nagyobb számban csatlakoztak sörözők, éttermek, sörfőzdék a nemzeti ital megünneplésének új hagyományához. Több mint 4000 vendéglátóhely és több tucatnyi sörfőzde várta meglepetésekkel, különlegességekkel a vendégeket ezen a szép napon.

  

  A Cseh Sör napja
  

Prágai kocsmakalauz térképen – állapotjelentés

Nem túlzás azt állítani, hogy évente sok ezer honfitársunk keresi fel Csehország varázslatos fővárosát, Prágát. És aki Prágában jár, az a megannyi kulturális látnivaló megtekintése mellett bizony-bizony megszomjazik, és ilyenkor mi mással is oltaná szomját, mint finom cseh sörrel. A tradicionális cseh kocsmák hangulatát kereső sörisszák egyik alaptámasza a Hagymásy András "kocsmográfus" által írt Prágai Kocsmakalauz című alapmű. Ez a remek kalauz szinte minden szempontból segítséget nyújt a kedvünkhöz leginkább való prágai söröző megtalálásához, vagy madarász szakszóval élve twitcheléséhez, azaz felkutatásához, megfigyeléséhez, leteszteléséhez.

Csehország természet-, tájvédelmi területei X. - Poodří

Az Olomouc városától keletre fekvő kis hegyvidéken eredő Odera ugyan Csehország egyik kisebb folyójának számít, mégis a cseh-sziléziai vidék meghatározó vízfolyása, amely nagyban hozzájárult a terület fejlődéséhez, Ostrava és környéke társadalmi-gazdasági jelentőségének megteremtéséhez. 

Poodří

Rabštejn nad Střelou: a legkisebb cseh város

Nyugat-Csehországban, Plzeňtől északra, a csöndes, nyugodt Rakovníki hegyvidéken található az ország és talán egész Európa legkisebb lélekszámú városa Rabštejn nad Střelou. A település ma közigazgatásilag ugyan a közeli Manětínhez tartozik, mégis mondhatni megmaradt önálló „entitásnak”. Ugyanis nem lehet, nem is szabad egy olyan településről pusztán csak egy másik jelenleg nagyobb város részeként beszélni, ahol minden szegletből az egykor dicső múlt maradványai pillantanak ránk, ahol várrom, kastély, kolostor és fenséges templom egyaránt megtalálható, büszkén hirdetvén a régi szép időket.

Kolostor - templom - kastély a hegyek között