Kolín
városa Prágától mintegy 60 kilométerre fekszik keleti irányban,
a jóval ismertebb Kutná Hora közvetlen közelében, a szelíden
kanyargó Elba folyó partján. A több mint harmincezer lelket
számoló városka legnevezetesebb látnivalója a csodás Szent
Bertalan-katedrális, és az egykori zsidó negyed épületei, de
ugyancsak impozáns látványt nyújt a település egykori központi
magva, a ma Karlovo azaz Károly nevet viselő főtér. Erről a
terecskéről, annak változásáról szól az Akkor és most
sorozatunk legújabb része.
 |
| Kolín főtere |
Kolín
környékén már a kőkorban is laktak emberek, a termékeny Elba
ideális környezetet biztosított a letelepülők és itt boldogulni
próbálók számára. Ugyan az ősök a mai templom hegyet a 10.
században már bizton benépesítették, ám az első valódi
dokumentum Kolín (korabeli nevén Colonia) létezéséről “csak”
a XIII. századból (1261) maradt fenn. Jóllehet a város kalandos
története, szerepe a cseh történelemben is megér egy misét, de
most nem tévelyedhetünk el, pusztán a főterére koncentrálunk,
ahol számos ház őrízte meg a XIII-XIV. századi gótikus
épületrészét, magvát, homlokzatuk pedig a barokk, a klasszicista
és a historizáló építészeti stílusokat tükrözik.
 |
| 1757 |
Az
1757-ből, a porosz csapatok vereségével végződő híres kolíni
csatáról fennmaradt városrajzunkon jól látszik a kőfalakkal, és
ma már igen nehezen elképzelhetően vizes árokkal körülvett
egykori városmag. Nem kizárt, hogy a vizesárok csupán művészi
túlzás volt. A városmag közepén található a főtér, a jobb
alsó sarkában a ma már erősen lepusztult állapotában álló
kastély, a bal felső részén pedig a Szent Bertalan-katedrális
alaprajza látható.
 |
| 1887 |
Következő
képünk 1887-ből származik és a kolíni főtér északi oldalán
álló házakat, valamint az Elba túlpartján álló, a XV. századól
fennmaradt Zálabská bašta-t, a tornyot mutatja, amely feltehetőleg
az Elba folyón való átkelést volt hivatott biztosítani. Magán a
téren bal kéz felé a legmagasabb épület természetesen a
Városháza, amely ekkortájt meglepően díszítetlennek
mutatkozott. De ez a “csúf “ állapot nem sokáig tartott, két
év múlva már csodás sgraffitók díszítették a homlokzatát. A
Városházán kívül jelenleg összesen 22 egyéb ház szegélyezi a
teret, néhányat közülük röviden be is mutatunk.
 |
| 1907 |
Folytassuk
képnézegetésünket egy 1907-ből származó képeslappal, amelynek
előterében a főtér ma is látható két központi eleme a
szökőkút és a Mária oszlop látható. A zöld színű kút
mögött már a csodásan felújított, és ennek kapcsán
fantasztikus díszítő motívumokkal, rajzokkal, sgraffitókkal
ellátott Városháza épülete látható. Ekkortájt már
összekapcsolták a jobbra mellette álló, a XX. század elejéig
önálló másik épülettel. A Városházától bal kéz felé eső
sárga ház (a Szarvashoz) volt egykor a középkori helyi sörfőzde,
majd később kereskedők tulajdonában állt. A Városháza bal
kézre eső közvetlen szomszédját lebontották, ma egy modern
épület helyettesíti.
 |
| 1910 |
Az
1910-ben készült képeslapon a tér átellenben lévő sarka látható,
a háttérben a Szent Bertalan-katedrális monumentális épületével.
A jobb oldali kis utca sarkán áll a Chvorovský-ház, balra tőle
pedig a nevét a homlokzatán is mutató gótikus “Arany alma”
ház. A bal kéz felé látható fehér épületet a múlt század
húszas éveiben lebontották, és egy “új” bank épületet
húztak fel a helyére. Érdekességként megemlíthető, hogy
homlokzatát a prágai Sztálin giga szoborcsoportot megalkotó és
ebbe bele is haló Otakar Svec készítette.
 |
| 1918 |
1918-as
fényképünkön egy új elem látható. 1913-14-ben František Bílek
kőfaragó mester, Jan Dobrník szobrász instrukciói mentén
elkészítette Husz János, mondhatni elég meglepő és igen nagy
méretű szobrát, amit Kolín főterén helyeztek el. A hatóságok
ugyanakkor a nemzeti érzelmek túlzott előretörése miatt az
avatási ceremóniát megtiltották. A méretes alkotás egészen
1941-ig állt itt, amíg a megszálló németek helyi vezetője el
nem távolíttatta. A szobor szerencsére fennmaradt és
megtekinthető, hol máshol, mint a közeli Husz János téren.
 |
| 1932 |
Az
1932-ben készült fotónkon a főtér jól mutatja, hogy bizony itt
is gyakorta nagy vásári élet zajlott. A vásárosok standjai és a
vásárlók a tér minden szegletét birtokba vették. Balra a már
említett új bank épület figyelhető meg.
 |
| 1940 |
1940-es
képeslapunkon újból a tér Városháza felőli oldala látható,
előtérben a gépjárművek “garmadával”. A kép közepén
feltűnik a nagy cseh cipőgyáros, Bat'a helyi üzlete, amelyet
sajnos egy gyönyörű gótikus épület helyére emeltek 1930 és 32
között. Emiatt a térnek szinte az egyetlen olyan épülete, amely
nem élvez műemléki védettséget.
 |
| 1954 |
A
II. világháborút a tér épületei szerencsésen átvészelték,
ahogyan ez az 1954-ben készített képen is láthatjuk. Végezettül
álljon itt néhány kép a napjaink kolíni főteréről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése