2018. december 5., szerda

Mit ajánl...az Opavai Szilézia kistérség?

Amint azt olvasóink tudják a Csehország nem csak Prága írói-szerkesztőiként, a BD Expo jóvoltából rendszeren részt veszünk a RegionTouron, Csehország egyik legnagyobb turisztikai fesztiválján és vásárán. Így volt ez idén januárban is, ahol ezúttal többeket kérdőív segítségével interjúvoltunk meg az általuk képviselt turisztikai térséggel kapcsolatban. Azt szerettük volna megtudni, hogy ők személy szerint mit is tartanak a közvetlen környezetükben a legfontosabb látnivalóknak, amit egy turistának fel kell keresnie, meg kell néznie. A soron következő cikkeikben a kérdőívre adott válaszok segítségével, képekkel és rövid szöveggel mutatjuk be Csehország négy kisebb térségét. A Mit ajánlanak... sorozat első részében Csehország keleti határához, az Opavai Szilézia kistérségbe látogatunk el. A térség főbb felkeresendő látnivalóit Matouš Vajda a helyi turisztikai iroda részidős munkatársa ajánlotta a számunkra.

Opavai Szilézia kistérség

A térség és látnivalói
Elhelyezkedése: Morvaországban, pontosabban Morva-Sziléziában Ostravától nyugatra, északnyugatra fekvő terület. Nyugaton Budišov nad Budišovkou, délen Vítkuv és Ostrava városai, nyugaton a cseh-lengyel határ, míg északon az Opava közelében fekvő Holasovice városa határolja. Központja: Opava
Mik a térség legfőbb természeti értékei: Opava folyó, Jeseník hegység előtere, kisebb hegycsúcsai

A legfontosabb műemlékek:

Hradec nad Moravici (fehér és vörös) kastélypárosa
Raduň kastélya
Kravaře kastélya
A Sziléziai Múzeum épülete (Opava)
Miasszonyunk Szűz Mária felemelkedése préposti templom (Opava)
A legfontosabb történelmi helyek:
Opava városa műemléki helyszínei, óvárosa, templomai, régi városháza épülete.
Az egykori csehszlovák határ őrzésére épített bunkerrendszer környékbeli tagjai Milostovicénél.

A legfontosabb kulturális emlékek, rendezvények:
Bezručova Opava, kulturális fesztivál (Opava)
A turista szezon megnyitása


Regionális gasztronómiai különlegességek:
A 2006-ban alapított Slezan kisüzemi sörfőzde (Leskovec – Kasárna) sörei
A sziléziai konyha remekei

A legfontosabb felkeresendő múzeumok:
Sziléziai Múzeum (Opava): Csehország harmadik legnagyobb, 1814-ben alapított múzeuma. Közel 2,4 millió kiállítási tárgyat tartalmaz. A Sziléziai Múzeum számos külső résszel is rendelkezik, köztük a legnevezetesebb a II. világháborús emlékhely (Hrabyně), amely 13 ezer elhunyt katonának és civilnek állít emléket.


Személyes kedvenc hely: az Opava és a Moravice folyók környéke

2018. november 27., kedd

Dr. Jaroslav Skála, a detox atyja

Csehország köztudottan a sörök hazája, a csehek világvezetők az egy főre jutó sörfogyasztásban, és az erősebb italok kortyolását sem vetik meg. Szépen fogy náluk a rumszerű tuzemák, a Fernet, a Becherovka, a különféle pálinka szerűségek (pl. slivovice), a mentalikőr vagy éppen a meggylikőr (griotka). Ezért nem csoda, hogy az elfogyasztott alkohol negatív hatásával, az alkoholizmus okozta egészségügyi és egyéb problémákkal is már jó ideje meg kell küzdenie a cseh társadalomnak. Nem volt ez másként a II. világháború utáni időszakban sem, sőt a kommunista rendszer egy-egy periódusában is több hamvába holt kísérletet tettek a nép alkoholfogyasztásának visszaszorítására. Ám az alkoholizmus elleni küzdelem találmányokhoz, új módszerek kitalálásához is vezetett, és a cseh „inventorok” sorából kiemelkedik a 11 évvel ezelőtt, november 26-án elhunyt Dr. Jaroslav Skála alakja.
Dr. Jaroslav Skála
Skála 1916-ban született Plzeňben a cseh „sörfővárosban”. A kellően sörös közegben felnövő fiatalember a prágai Károly Egyetem orvosi karára járt, ahol kényszerűen (a háború alatt a cseh egyetemeket a megszálló németek bezáratták) csak a világháború befejezését követően szerezte meg a pszichiáter diplomát. 1946-ban részt vett egy brüsszeli alkoholizmusról szóló konferencián, és ennek hatására döntött úgy, hogy a munkásságát ezen betegség elleni harcnak szenteli. Ennek érdekében egészen 1948-ig, a kommunisták hatalomra jutásáig és a fertőző nyugattal való szakításig az amerikai Anonim Alkoholista társasággal is együttműködött. 

Kijózanító állomás
Ám ahogyan említettük, a kommunista rendszer is próbált küzdeni a túlzott italfogyasztás ellen, így Skála ezt követően megnyithatta a prágai Pszichiátriai Klinika alkohol elleni osztályát, amelyet egészen 1982-ig vezetett. Számos, az alkoholizmus és más szenvedélybetegségek elleni gyógymódok kutatása, személyes és családterápiák tartása mellett részt vett a magatartásformáló betegségek társaságának megalapításában és a Prágai Egyetem Pszichoszociális Tanszéke működésének beindításában is. Életéről, módszereiről még életében több film is készült (pl. Ikarův pád, Tažní ptáci). A témában több mint 100 könyvet adott ki, és 2002-ben magas állami kitüntetésben is részesült.

Skála
Skála neve leginkább még 1951-ben vált ismertté, mikor egy addig ismeretlen újítással lepte meg a világot. Ekkor nyitotta meg ugyanis az első hivatalos detoxikáló, pontosabban kijózanító állomást (Záchytka) Prágában, amelyet hamarosan országszerte további detoxok kialakítása követett. A kijózanító állomáson a túlzott mértékű alkoholt fogyasztó személy esélyt kapott arra, hogy orvosi megfigyelés mellett „élje túl” az éjszakát és ugyan másnaposan, de legalább épségben térjen vissza a józanok sorába. A prágai állomás, mely a következő 30 év során 180 ezer páciensnek adott alkalmi „szállást” első betegét is ismerjük, aki történetesen nem egy bepiált cseh, hanem egy belül elázott orosz tengerészeti mérnök volt. A kijózanító állomások „fénykorában” összesen 63 működött az országban melyek több, mint 1 millió alkalmi vendéget fogadtak. Skála találmánya természetesen a világ sok országában elterjedt, ahol igyekeznek az időnként becsápoló vagy súlyosabb esetben alkoholizmusuk miatt gyakorta magatehetetlenné váló embertársainknak legalább átmenetileg megsegíteni. 

Kijózanító állomások ma

2018. november 22., csütörtök

Irány Pozsony, irány a „majdnem Csehország”

Idén ünneplik Csehország és Szlovákia egykori közös állama, Csehszlovákia alakulásának 100. évfordulóját. A neves eseményről mindkét országban különleges rendezvényekkel, kiállításokkal, változatos programok sorával emlékeznek meg. Mi pedig az évforduló alkalmából teljesen rendhagyó módon egy barátunk Szlovákia fővárosában, Pozsonyban tett túrájáról szóló cikkét osztjuk meg olvasóinkkal.

Pozsony és a Duna
„Márton vagyok, 20 éve Prága és 15 éve Csehország függő. Bár Csehországba általában minden évben legalább egyszer eljutok, Prágába már nem. Tavaly alternatív megoldásként kipróbáltuk Brnót, ami a régi tapasztalatokkal szemben (áruháznál megállás, gyors körbe szaladás a belváros déli oldalán, sör vásárlás az áruházban, majd tovább indulás), hatalmas élmény volt. Idén tavasszal, a 3 éve Prága és Csehország függő barátommal, Zoltánnal, már elkezdtük egymással megosztani a google maps alapú virtuális prágai túráinkon felfedezett új helyeket, majd ennek hatására el is kezdtük tervezni az idei prágai utunkat. Ám a felbuzdulás ellenére úgy alakult a sors, hogy a cseh út kútba esett, így más lehetőség után kezdtem nézni.
Pozsonyi eklektika
Ekkor merült fel Pozsony, mint úti cél. Miért is ne? Végül is ez a legközelebbi külhoni nagyváros a Csehország felé vezető vasútvonal mentén (4 óra oda-vissza Váctól). A szlovák nyelv, legalábbis az én szintemen csaknem ugyanaz mint a cseh, jó sörök itt is bőven akadnak, van egy szépen rendbe tett óvárosa, és egy vár is magasodik a folyóparti belváros felett. A valódi utazást előkészítendő először virtuális túrákat tettem a városban. Felül- és utcanézetből is bejártam, számos ajánló oldalt látogattam meg, és így sikerült kialakítani egy kb. 10-15 elemből álló célpont csokrot. A célpontok kiválasztásának elsőrendű szempontja természetesen a sör volt, így a kulturális vagy építészeti látnivalók mellett 6-7 helyi mini sörfőzde és 5-6 cseh sört kínáló étterem, kocsma lett kiválasztva. A virtuális túra végképp meggyőzött minket így már csak a szálláskeresés, -foglalás volt hátra. Végül szállásként a legbelvárosibb utcában, egy tetőtéri apartmant választottunk.

Pozsony a sörváros
Utazás: A menetidő Budapestről 2 óra 26 perc, amivel még Magyarországon belül utazva is sokan kiegyeznének. Az első nemzetközi gyorsvonat a Nyugatiból ugyan 5.41-kor indul, de ez egy csöppet korai, így mi inkább a 7.41-es Hungária EC-t tartottuk ideális választásnak. A vonatról a menetrend szerinti 10.07-kor már le is tudtunk róla szállni a pozsonyi főpályaudvaron (Bratislava Hlavní Stanica). Jó tudni, hogy a vonat a határ előtt még megáll Vácon, Nagymaros-Visegrádon és Szobon is. Visszafelé pedig délután 17.53-kor (Hungária EC) és 19.53-kor (Metropolitan EC) is indul nemzetközi gyorsvonat. Mindez összességében azt jelenti, hogy „pozsonyi sörtúra” esetén akár egynapos túrát is szervezhetünk. A Pozsonyon belüli tömegközlekedésnél Budapesttől eltérően zónára és időtartamra szóló menetjegyet vagy 1-2-3 napos bérleteket is lehet váltani. Persze ha a belváros közelében találunk szállást, úgy érdemesebb egyszerűen besétálni. A kerékpárbérlés is lehetőség, hisz nemrég adták át Pozsonyban is a Mol Bubi-hoz hasonló közösségi kerékpár kölcsönző rendszert, amelyet folyamatosan bővítenek a jövőben.

Ernyők alatt
Szállás: Napjainkban rengeteg online szállásfoglaló oldalon válogathatunk a temérdek szállás közül, így mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő szállást. Arra azonban figyeljünk, hogy bár az óvárosban is lehet egész olcsón akár egész apartmant (kétszemélyes) is bérelni, de azok általában tetőtérben vannak. És ezek egy forró nyár során (mint pl. az idei volt), bizony elég melegek tudnak lenni főként légkondicionálás nélkül. Arra is számítsunk, hogy a pozsonyi belvárost is utolérte a turistaáradat. A dunai kirándulóhajók utasai, a Prágából Budapestre tartó bulizó fiatalok közül is egyre többen szakítják itt meg útjukat akár egy hétvége erejéig. Ennek megfelelően az óvárosban hömpölyög a tömeg, minden vendéglátóhely tele van, és késő éjszakáig tartanak a bulik, utcai koncertek. Így ha aludni is szeretnénk, akkor célszerűbb a központtól kicsit távolabb lévő szállást foglalni.

"Sörhajó"
Étkezés: Pozsonyban kis kutatással is rengeteg olyan vendéglátóhelyet lehet találni, ami akár Prágában, a pesti belvárosban, vagy egy cseh kisvárosban is lehetne. Számtalan helyi, mikrosörfőzde és étterem, “kézműves” hamburgerező, hagyományos szlovák (és cseh) ételeket kínáló étterem, pub, partihely van itt is. Ha valaki hajlandó kicsit eltávolodni a belvárostól, akkor a Duna partján is találhat hangulatos helyeket, mint például a Mark Twain. A szlovák sörök nagy része hagyományosan sokkal jobb, mint a magyar tömegsör. Akik sokat túráztak, síeltek Szlovákiában, már biztos választottak szlovák sör kedvencet. (Steiger, Topvar, Stein, stb.), de ezek mellett Szlovákiában hatalmas örömünkre nem kell a jól ismert cseh kedvenceket sem mellőzni. A jól ismert világmárkák (pl. Pilsner Urquell, Staropramen) mellett olyan söröket kóstolhatunk, mint Choteboř, Svijany, Bernard, Bakalař. A legtöbb helyen legalább három világos és egy barna sör biztos van egy-egy márkából. Az árak szerintem kicsit magasabbak, mint Prágában (persze nem az Óváros térre, Vencel térre vagy a Nerudovára gondolok), de a pesti bulinegyednél még mindig olcsóbbak. A sörök 1,7-2,3 euro között mozognak, de a kisszériás, felsőerjesztésű, kézműves sörök itt is drágábbak. Az ételek árai is ennek megfelelőek, de szerencsére nem ostromolják az egeket. A vendéglátóhelyeken a csehországi útjaim során felszedett minimális cseh tudásommal próbáltam rendelni, amely legtöbbször elég is volt. Ha pedig nem egyértelmű kérdést szegeztek nekem, akkor kénytelen voltam angolra váltani. Ám ez sem okozott problémát, mindenhol profik és/vagy kedvesek voltak a felszolgálók. Igaz akadt olyan hely is ahol 20 percet kellett várni az első és utolsó sörünkre. Nyugodtan beülhetünk bárhova, nem fognak kinézni minket sehonnan.

Sörök és árak
Kultúra: Az első utunk célja még nem a kulturális célpontok meglátogatása volt, sokkal inkább a város hangulatának megismerése, és az interneten felfedezett helyek meglátogatása. Ám így sikeresen alapoztuk meg a későbbi útjainkat, melyek során már csak a legjobb vendéglátóhelyek közül kell válogatni. Ám fontos tudni, hogy Pozsonyban a sör mellett számos múzeum, galéria, kiállítás is várja a kultúrára éhezőket. A klasszikus alkotásoktól a legmodernebbekig minden megtalálható itt egy viszonylag kis területre zsúfolva. Ami miatt mindenképp érdemes elmenni, az a város rendkívül változatos építészete. Tekintettel arra, hogy több száz éven át főváros volt, majd az egyik legfontosabb magyar város, rengeteg történelmi épülettel rendelkezik Pozsony. Ezt követően a csehszlovák idők alatt a mérnökök hatalmas, különleges formájú épületeket alkottak (például a fordított piramis alakú TV székház). Majd a legújabb idők tanúi a “felhőkarcolók”, a szinte mindenhonnan látható 20+ emeletes, modern irodaházak, amelyek közelében szecessziós templom bújik meg. Egy 3-4 kilométeres városi sétán így tényleg érezhető a történelem az építészeti stílusok váltakozásával. 

Pozsonyi látkép
Pozsony nem egy cseh város, de szerintem nem csak földrajzilag van hozzá közel. Így ha valaki akut Prága/Brno/Csehország elvonási tüneteket mutat, akkor irány Pozsony akárcsak egy napra is! Átmenetileg garantáltan csillapítani fogja a tüneteket.”

2018. november 20., kedd

Varázslatos Csehország, avagy könyvvel tértünk vissza!

Kedves olvasóink! Ahogyan azt láthatják, igen hosszúra nyúlt szünet után kezdi el újbóli működését a Csehország nem csak Prága nevet viselő blog alapú netmagazinunk. A kényszerű leállás hátterében nem a lustaságunk rejlett, s még csak Csehország sem tűnt el a világ színpadáról. Az eltűnésünk oka az elmúlt pár hónap más munkát (erőben és időben) nem „engedélyező” bősz munkálkodása volt, melynek gyümölcsét a napokban arathatjuk le. De ne beszéljünk tovább rébuszokban, jöjjön maga a bejelentés: Varázslatos Csehország címmel jelenik meg az az útikönyv, melynek a Csehország nem csak Prága írói is a társzerzői lehettek!

Rendeld meg a Manka spájzából (www.mankaspajza.hu), ára: 4290 Ft


2018. augusztus 7., kedd

Nyárvégi, őszeleji csehországi sörfesztiválok – 2018

Itthon kitört a totális kánikula, melyet jobbára csak vízben, vízparton vagy a nem túl energiatakarékos és környezetbarát légkondi használatával lehet csak elviselni. No és persze finom hűvös sörök bevitelével, melyeket nem csupán vendéglátóhelyeken vagy otthon tudunk elfogyasztani, hanem akár hangulatos sörfesztiválokon is. Ugyan Magyarországon is akadnak még szép számmal sörfesztiválok, ám mi a profilunkhoz hűen az augusztusi-szeptemberi csehországi sörfesztiválokhoz szeretnénk egy kis kedvet gerjeszteni. Tesszük ezt azért is, mert egy igazi cseh sörfesztivál, a cseh regionális vagy éppen kisüzemi (kézműves) sörök széles választékával, s a változatos zenei és más kulturális programokkal életre szóló élmény a fesztiválon résztvevők számára.


Svijany Sörfesztivál

2018. július 19., csütörtök

Bérek és árak Csehországban (2018)

Mindazok akik 10-20 év elteltével keresik fel újból Csehországot, gyakorta fejezik ki csalódottságukat, mondván: már Csehország sem olcsó. És valóban, a mai Csehország szolgáltatásainak, termékeinek árszínvonala magyar forintban kifejezve immáron csak némileg emlékeztet akárcsak a 2000-es évek végén tapasztaltakra. Ám eme érzékelhető drágulás mögött számos tényező rejlik, melyek közül az egyik a magyar gazdaság helyzetében, illetve a magyar monetáris politikában rejlik. Azaz nem mindegy, hogy mennyi is az annyi, jelen esetben a forint/cseh korona árfolyam. Amíg mondjuk mindössze 11 évvel ezelőtt 100 cseh korona (továbbiakban CZK) megvásárlásáért 94 forintot (Ft) kellett fizetnünk, addig ezt az összeget jelenleg már a legolcsóbb pénzváltó helyeken sem adják 126 Ft alatt (jellemzően inkább 130 Ft), ami nem kevesebb mint 34%-os drágulást jelent. Ez természetesen csak az érme egyik oldala, hiszen a teljes képhez nem csak az árak, hanem a bérek alakulását is figyelembe kell vennünk. Az elmúlt 10 év során a magyar bruttó átlagkereset megduplázódott (ez a jó hír), ám ezalatt az idő alatt Csehországban is hasonló bérnövekedés következett be. De valójában mekkora fizetés kapnak a cseh dolgozók a különböző pozíciókban, és mennyibe is kerül az élet Csehországban? Ennek jártunk utána az expats.cz honlap és különböző cseh állásportálokon fellelhető adatok segítségével.

Peníze, peníze, peníze
Csehországban a bruttó béreket 36% adó (SZJA, TB) terheli, így átlagban a következőkben említett összegeket érdemes 0,64-el beszorozni a nettó fizetések kikalkulálásához. Még elöljáróban leszögeznénk, hogy az alábbi bérek elsősorban Prágában és környékén, valamint a hozzá hasonló nagyobb városokban (Brno, Plzeň) jellemzőek, vidéken akár 30%-al kisebb fizetéseket is osztanak ugyanazon pozíció esetében. 
 
A cseh átlag bruttó fizetés 2017 végén: 31600 CZK
Kezdjük például a sort az IT és telekommunikáció területével. Egy alap adminisztrátori, támogató mérnöki (support engineer) fizetés 40 és 65 ezer CZK között alakul, akárcsak az alap programozóké. Azonban egy Javascript fejlesztőt a hazánkhoz hasonlóan erős munkaerő hiánnyal küzdő Csehországban ennyiért már csak nehezen találnának, hiszen a jelenlegi átlagfizetésük 50 ezer CZK-tól a 100 ezer CZK-ig terjed. Az információ technológia – telekommunikáció területén a többi pozíciónál is a 35-90 ezer CZK közötti fizetések a jellemzőek. De nézzünk meg egy ennyire kevésbé speciális területet, mondjuk a kereskedelmet. A különféle üzletekben a beosztotti szinten az átlagfizetés 18-35 ezer CZK között alakul, a középvezetők 25-70 ezer CZK között keresnek, míg a felső vezetői fizetés kiskereskedések esetén 30-110 ezer, míg a nagyoknál 70-250 ezer CZK között helyezkedik el. A marketing területén egy átlag beosztott úgy bruttó 25-40 ezer CZK-t keres, míg a menedzseri vagy specialista fizetése 40-70 ezer CZK között leledzik. Összességében Csehországban az átlag bruttó fizetés 2017 végére bőven meghaladta a 31600 CZK-t, azaz a kb. 400-410 ezer Ft-ot.

A cseh bérek medián értéke 2017 végén: 27320 CZK
Természetesen a valós fizetési viszonyokat könnyebb értékelni a bérek medián értéke alapján, mivel a mediánt úgy képzik, hogy a kereseteket sorba állítják, és megnézik, mi van a sor közepén. Ezt nézve a cseh medián 2017 végén 27320 CZK (kb. 355000 Ft), míg a számított magyar érték: 256 ezer Ft. Ez Magyarországon kedvezmények nélkül nettó 170 ezer Ft-ot, Csehországban nettó 20892 CZK-t kb. 270 ezer Ft-ot jelent. Ezek után látható, hogy nem véletlenül érzi egy magyar turista megdrágultnak Csehországot, de a tisztább képhez nézzük meg a mai cseh árakat is.

A sör már Csehországban sem fillérekbe kerül, de még mindig igen baráti árúak
Kezdjük a szállás/albérlet/rezsi árakkal, amelyeket nagyjából úgy lehet jellemezni, hogy a magyarországiakhoz igen hasonló nagyságúak. Az éttermi szolgáltatások tekintetében sincs számottevő különbség, persze csak ha nem vesszük figyelembe az elfogyasztott sörök árát. Ez utóbbi vonatkozásban az átlag cseh sör (amely nálunk már különlegesnek számít) ára vendéglátóhelyen átlag 30 CZK, míg a kisüzemi/kézműves söröké közelít a 45-50 CZK felé. Ez utóbbi is alig haladja meg az üdítőitalok, ásványvizek árát! Az üzemanyag ára természetesen erősen függ a világpiaci trendektől, áraktól, de általánosságban elmondhatjuk, hogy egy liter benzin Csehországban 5-10%-al drágább mint Magyarországon. A tömegközlekedés ára is körülbelül ezt a különbséget mutatja. Élelmiszerboltokban egy vekni kenyér ára 35-40 CZK, a tojás darabja 5 CZK, a liszt kilója 15 CZK, a rizsé 35 CZK, az UHT tej litere 18 CZK. A felvágottak kilója 150-250 CZK, de ezek minősége (és még nagyon sok élelmiszeré) messze meghaladja a Magyarországon kaphatók minőségét. Az üveges sörök ára pedig egy szomjas torkú magyar sörissza számára még mindig hihetetlenül alacsony, hiszen 12-14 CZK-ért már a magyar boltokban prémiumnak számító söröket lehet megvásárolni. A kisüzemi sörök természetesen itt is drágábbak.

Sajnos e cikk megjelenését sem a Kaufland (CZ) szponzorálta! :)
Összességében leszögezhetjük, hogy Csehország ugyan a saját múltbéli állapotához és a magyar fizetésekhez képest valóban drágább mint 10-20 éve, ám továbbra sem hívható drága úti célnak, és a cseh fizetések/árak csábítóan hangozhatnak a magyar munkavállalók számára is.

2018. június 28., csütörtök

Az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei

Mi ugyan általában kerülni szoktuk a legekkel kezdődő szavakat (lásd legjobb, legszebb), ám ezúttal kénytelenek voltunk a cikkünknek az elmúlt 100 év legjobb cseh könyvei címet adni. Tesszük ezt azért, mert az idén 17. alkalommal megrendezett cseh irodalmi díjkiosztó gála, a Magnesia Litera az első Csehszlovák Köztársaság kerek egy évszázaddal ezelőtti kikiáltásának tiszteletére felkért számos cseh irodalomhoz értő ítészt, hogy az elmúlt száz esztendő valamennyi évéhez szavazzák meg a „legjobb cseh könyveket”. A Magnesia Litera díjat évről évre számos, idén már összesen tizenegy kategóriában adják át nagyrészt szakmai döntések alapján, de az olvasók is megszavazhatják a nekik legjobban tetsző alkotásokat. A szakmai döntések valóban szakmaiak, hiszen a díjat egy olyan független irodalmi szövetség adja át, mely magába tömöríti a cseh irodalmi élet jeles képviselőit, intézményeit, és a könyvpiac szervezeteit, úgy mint a Cseh Köztársaság Tudományos Akadémiája, a Cseh Könyvkiadók Szövetsége, a Nemzetközi PEN csehországi központja, Cseh Írók Társasága, Cseh Fordítók Egyesülete.

Harc a szalamandrákkal

2018. június 5., kedd

Baromfi zúza gombócokkal

Imádjuk az egytálételeket, amikor egyben van a hús és a köret és mindez finom szaftos környezetben gőzölög. A cseh gulyás már majdnem ebbe a kategóriába tartozik, de azért a kenyér knédli szeleteket mégsem lehet a szaftba belekeverni és vele együtt kikanalazni. Ezért nagy keresésbe fogtunk, és rábukkantunk erre a nem annyira tradicionális, hanem már inkább városias ételre, amely baromfi zúzából készül.

Hozzávalók 4 személyre:
500 g baromfi zúza
30 g vaj
100 g gyökérzöldség (sárgarépa, fehérrépa)
fél hagyma
50 g zsír
50 g sima liszt
tyúkhúsleves igény szerint

petrezselyem

A gombóc hozzávalói:
5 zsemle
kb. 2,5 dl tej
2 evőkanál zsír
2 tojás
1 kanálka őrölt majoránna
kenyérmorzsa

Elkészítése:
A zúzát alaposan megtisztítjuk, megpároljuk, majd a kemény bőrét levágjuk róla. A megtisztított és felkockázott zöldségeket a kockára vágott hagymával együtt a vajban megpirítjuk, felöntjük a húslevessel, és hozzáadjuk a zúzát is. Az egészet addig főzzük amíg a zúza puha lesz.

2018. május 23., szerda

Hustopeče, a mandula városa

A Csehországba gépkocsival utazó magyar honfitársaink Brnóba, Prágába vagy éppen Olomoucba igyekezvén csak igen ritkán térnek le a D2-es autópályáról. Talán nem is sejtik, hogy Brno és a cseh-szlovák határ között mintegy félúton, a sztráda közvetlen közelében fekvő Hustopeče városkája mennyi érdekességet is rejt, melyekért érdemes akár csak egy rövidke kis kitérőt is tenni. A város egyike Dél-Morvaország legöregebb településeinek, hiszen az első írásos emlékek szerint a XIII. században alapították. Birtokosa a kora XIV. századtól a XVI. század második feléig a brnói Králová kolostor volt, majd 1572-ben jött el a várva várt pillanat, a település II. Miksa német-római császártól (I. Miksa magyar király) városi rangot kapott. Az ekkortájt megalkotott címere a mai napig fennmaradt. A város egészen 1848-ig a híres-neves Liechtenstein család birtokában állt, majd ezt követően vált a térség egyik alközpontjává.
Hustopeče főtere a Városházával

2018. május 10., csütörtök

Cseh városnevek az USA-ban

„Prágába utazok”, halljuk számtalan alkalommal, s a szemünk előtt természetesen rögtön a gyönyörű cseh főváros jelenik meg a szépséges várával, óvárosával, a történelmi épületek sokaságával, a hívogató sörözők garmadával. Ám ha az Amerikai Egyesült Államokban élnénk, akkor ez a kép már nem lenne ennyire egyértelmű: Prágába, de melyik Prágába? 

Prágai hagyományőrző felvonulás

2018. április 26., csütörtök

Milyen egy ideális csehországi hosszú hétvége? Túra ajánlatok.

Magyarország a közelmúltban az országgyűlési választások lázában égett, s úgy tűnik a kedélyek csak igen lassan csillapodnak le. Mi itt a Csehország nem csak Prágán, szintén egyfajta választásra buzdítjuk az olvasóinkat, ám ezúttal egy jóval békésebb téma kapcsán szeretnénk a véleményüket megtudni. Az év folyamán, a hivatalos ünnepek szerencsére sok esetben esnek hétköznapokra, így számos alkalommal fordult, és fordul még elő (akár a soron következő április végi-május eleji hétvégén), mikor egy huzamban akár négy napot is távol tölthetünk hőn szeretett munkahelyünktől. Ezek a hosszú hétvégék kiváló lehetőséget jelenthetnek egy hosszabb-rövidebb út megtételére Csehországban. Három-négy napba természetesen nem férhet bele minden, a programok számát és féleségét muszáj valahogy lecsökkentenünk. Mi most összeállítottunk néhány programféleséget és szeretnénk megtudni, hogy az olvasóink legszívesebben mit is választanának!?

Hát nem csodálatos?

2018. április 17., kedd

Magyarosan – angolosan hangzó cseh településnevek

A minap az egyik ismert felnőtt szórakozást (magyarul pornó filmeket) nyújtó oldal világszerte félszáz olyan település felnőtt lakosainak biztosított élethosszig tartó (!) prémium, azaz minden extrát (reklámmentesség, 4K felbontás, VR stb.) biztosító tagságot, mely falvak, városkák neve angolul valamiféle szexuális vagy más hasonló, alap esetben nem éppen úri szalonban használható jelentéssel bírnak. A nevek között szerepel a Tit nevű algériai városka, a brit Penistone, az amerikai Fort Dick, vagy éppen a német Petting, a francia Breast, illetve az orosz Gay is, szinte mondani sem kell, hogy miért. 


Horní Police, a kedvezményezett település

2018. április 2., hétfő

Húsvétolás Csehországban

Netmagazinunk hat éves fennállása óta minden évben írunk a Húsvétról, és ahogy tapasztalhatták, az eddigi években főként a tradíciókat, az ünnephez kapcsolódó szimbólumokat, a pogány és a keresztény szokásokat mutattuk be. Most úgy gondoltuk, hogy inkább azokat a programlehetőségeket mutatjuk be, amelyek tárt karokkal várják az ünneplő cseheket és Csehországba látogatókat.
Húsvéti hangulat

2018. március 21., szerda

Sós aprósütemény olomouci kvargliból!

Az olomouci kvargliról, erről a nagyon karakteres ízű és illatú szagos sajtról többször írtunk már oldalainkon, és mindenkit buzdítottunk a megkóstolására, sőt belőle valami finomság elkészítésére is. Aki még nem olvasta korábbi, róla szóló cikkeinket, annak néhány szóban bemutatjuk a tvarůžky néven is ismert, alacsony zsírtartalmú, érlelt sajtot, amely már a XVIII. században is igen nagy népszerűségnek örvendett nemcsak szülőhelyén a Morva vidéken, hanem onnét jóval távolabbi helyeken is. Ezt az eredet védett cseh sajtot itthon Magyarországon is meg lehet vásárolni, bár lehet, hogy ez egy kis utánajárást igényelni fog.

Kvargli kenyérrel

2018. március 14., szerda

Emléktábla avatás Dobřanyban, Ormai Norbert, az első aradi vértanú szülőhelyén

2018. március 12-én a cseh sörfőváros. Plzeň közvetlen szomszédságában fekvő Dobřany városában egy magyar szempontból is fontos eseményre került sor. Martin Sobotka, a városka polgármestere és Balogh Csaba, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára leplezte le Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjának emléktábláját. Az iskolai történelemkönyvekből jól tudjuk, hogy Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének fővezére, a bécsi kormány magyarországi teljhatalmú megbízotta 1849. október 6-án 13 vértanút végeztetett ki Aradon. Ám azt csak kevesen tudják, hogy eme tragikus nap előtt, és után további három honvédtiszt is a „véreskezű hóhér” áldozatává vált ugyancsak Arad városában. 

Emléktábla avatás

2018. február 20., kedd

A XXVIII. Arany Sörpecsét verseny – tovább erősödnek a kisüzemiek!

A múlt héten rendezték meg a Pivní pečeť (Sörpecsét) nevezetű nemzetközi sörminősítő versenyt, immáron huszonnyolcadik alkalommal. A helyszín, a tavalyi évhez hasonlóan most is České Budějovice városa volt, ám ezúttal nem a Vásárvárosban, hanem a Gerbera Kultúrház Budvar Arénája adott helyet az eseménybek. A szervezők idén már előre közölték a résztvevők számát, összetételét, így tudni lehetett, hogy összesen 245 sörgyár küldte el a vetélkedőre az összesen több, mint ezer palackozott sörét. A sörműhelyek többségét természetesen Csehország adta, ám ezúttal is valóban az egész világ képviseltette magát az eseményen, hiszen szlovák, német, spanyol, chilei, holland, osztrák, kazah, orosz, ukrán, ír, belorusz, lengyel, japán, belga, egyesült államokbeli, norvég sörfőzdék egyaránt szerepeltek a benevezett sörfőzdék között. És emellett természetesen Magyarország számos kisüzemi sörfőzdéje is próbára tette magát a versenyen, így a zsűri megkóstolhatta a Bigfoot, a Fóti, a Guri, a Kecskeméti Sörmanufaktúra, a Mályi, a Serforrás, a Stari, a Szarvasi, a Szent András, valamint a Vaskakas sörfőzdék söreit is.

Sörpecsét 2018

2018. február 13., kedd

Cseh és szlovák filmkarnevál – 2018 . február 21-25. - Beharangozó

A tavalyi év önálló Cseh Filmkarneválját követően idén újra együtt, Cseh és Szlovák Filmkarnevál keretében kerülnek bemutatásra a legújabb cseh, szlovák, vagy koprodukciós alkotások. Emellett Jiří Menzelt is köszöntik 80. születésnapja alkalmából, valamint megemlékeznek a közelmúltban elhunyt nagyszerű szlovák színészre, Marián Labudára is. A 2018. február 21-25. között megrendezésre kerülő, a Filmes utazás a cseh és szlovák történelemben alcímet viselő esemény főtámogatója, immáron hagyományosan a Staropramen sörgyár. A filmvetítésekre szintén a megszokott helyszínen, a Toldi Moziban kerül sor. 2018-ban a cseh és szlovák nemzet több fontos évfordulóra is emlékezik. Száz éve jött létre Csehszlovákia, nyolcvan éve írták alá a müncheni egyezményt, hetven éve történt meg a kommunista hatalomátvétel, ötven éve indultak el a prágai tavasz néven ismert politikai változások, illetve huszonöt éve született meg az önálló Csehország és Szlovákia, így nem csoda, hogy a filmesek is kiemelten foglalkoztak ezekkel a jubileumi témákkal.

Masaryk

2018. február 6., kedd

Idézet és pár kép XXXVI. - Egon Erwin Kisch: Prágai pitaval

A napokban egy antikvárium eldugott sarkában kutatva fedeztem fel egy 60 évvel ezelőtt kiadott könyvet, amely a furcsa Prágai Pitaval címet viseli. Szerzője a prágai születésű Egon Erwin Kisch, a híres „száguldó riporter”, kinek élettörténete bőven megér egy teljes cikket, így erre halálának közelgő 70. évfordulóján sort is kerítünk. Ám addig is tekintsünk bele az említett könyvébe. A címben szereplő Pitaval, teljes névvel Francois Gayot de Pitaval egy a XVII. század végén, XVIII. század elején élt francia író és jogtudós volt, aki a pitavalt, mint irodalmi műfajt megteremtette. De mi a szösz is a pitaval? Nos nem más, mint izgalmas bűnesetek, bírósági ítéletek leírásának gyűjteménye, mondhatni a későbbi krimik vagy még későbbi bűnügyi dokumentumfilmek elődje. Tulajdonképpen afféle szórakoztató szakirodalom, amely a XIX. században és a XX. század elején élte fénykorát.


Egon Erwin Kisch

2018. január 30., kedd

Petrof, a leghíresebb cseh zongora

Engedjék még hogy egy személyes emlékkel kezdjem a cikkünket. Valamikor megboldogult gyermekkoromban szüleim a közeli ének-zene tagozatú általános iskolába irattak be, ahol egy kisebb felvételit követően egyenesen a „Z” betűvel jegyzett zenei osztály tagja lehettem. Az osztály a jellegéből fakadóan inkább csak lányokból állt, mindössze hatan alkottuk a „kőkemény” fiú brigádot. Hogy ez a számbéli leány fölény vajon jó vagy rossz volt a számunkra azt az olvasóink képzeletére bízzuk, a cikkünk ugyanis egészen másról szól. Az iskolában az első években furulyázni tanulgattunk, és persze szorgalmasan léptünk fel az osztályból formált ének kórussal. Emellett csaknem valamennyiünk választott magának egy hangszert is, mely professzionális használatát legalábbis megpróbálta minél tökéletesebben elsajátítani. Voltak akik a különféle vonós hangszerek mellett döntöttek, de kétségkívül az egyik legnépszerűbb választás a zongora volt.

Petrof

2018. január 15., hétfő

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2018

Az előzetesen tervezettnél kicsit hosszabbra nyúlt szünetet követően folytatjuk a Csehország nem csak Prága magazinunkat, egy immáron hagyományos cikkel. Minden év elején számba vesszük a cseh állami ünnepnapokat, hiszen az úti programjaink tervezéséhez sok esetben elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk az esetleges bolt, hivatal, posta zárva tartásokkal, vagy akár vasúti, busz menetrendek eltéréseivel. S ahogy azt tavaly is kihangsúlyoztuk, a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek már nem nyithatnak ki ünnepnapokon, s idén további szigorítások is várhatók, így a sörös, nem sörös bevásárlásainkat ne ünnepnapokra időzítsük! Ebben az évben Csehországban összesen 250 munkanap lesz, azaz egy átlag cseh jó munkás embernek uszkve 2000 órát kell majd dolgoznia. Mindössze két hivatalos ünnepnap esik hétvégére, így hozzánk hasonlóan a csehek is kiélvezhetik a hosszú hétvégék áldott hatásait. Ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezeken a napokon az átlagoshoz képest is kevesebb szabad szállás, vagy éppen éttermi szabad hely állhat majd a külföldi turisták rendelkezésére, és ezt a vidéki turisztikai célpontoknál érdemes észben tartani! De eme rövid bevezető után lássuk az ünnepnapokat:

Pf, azaz Boldog Új Évet!