Mi ugyan általában kerülni szoktuk a
legekkel kezdődő szavakat (lásd legjobb, legszebb), ám ezúttal
kénytelenek voltunk a cikkünknek az elmúlt 100 év legjobb cseh
könyvei címet adni. Tesszük ezt azért, mert az idén 17.
alkalommal megrendezett cseh irodalmi díjkiosztó gála, a Magnesia
Litera az első Csehszlovák Köztársaság kerek egy évszázaddal
ezelőtti kikiáltásának tiszteletére felkért számos cseh
irodalomhoz értő ítészt, hogy az elmúlt száz esztendő
valamennyi évéhez szavazzák meg a „legjobb cseh könyveket”. A
Magnesia Litera díjat évről évre számos, idén már összesen
tizenegy kategóriában adják át nagyrészt szakmai döntések
alapján, de az olvasók is megszavazhatják a nekik legjobban tetsző
alkotásokat. A szakmai döntések valóban szakmaiak, hiszen a díjat
egy olyan független irodalmi szövetség adja át, mely magába
tömöríti a cseh irodalmi élet jeles képviselőit, intézményeit,
és a könyvpiac szervezeteit, úgy mint a Cseh Köztársaság
Tudományos Akadémiája, a Cseh Könyvkiadók Szövetsége, a
Nemzetközi PEN csehországi központja, Cseh Írók Társasága,
Cseh Fordítók Egyesülete.
Harc a szalamandrákkal |
De térjünk vissza az 1918-2016 között egyes évekre megszavazott legjobb könyvek listájára. A mezőnyből egy mezei magyar olvasó persze sok könyvet, sőt annak szerzőjét sem feltétlenül ismeri, hiszen nem is minden cseh művet fordítottak le anyanyelvünkre. Ám még így is fellelhetünk rajta számos olyan alkotást, amelynek akár már az említése is megdobogtatja a szívünket. Kezdjük mindjárt a sort Karel Čapekkel, kinek négy regényét is egy-egy adott év (1920, 1924, 1936, 1937) legjobb könyvének választottak. Eme alkotások között szerepel a Krakatit, vagy éppen a Harc a szalamandrákkal (Válka s mloky). Az 1926-os és az 1931-es esztendő legjobb könyvének szerzője az a Vladislav Vančura, aki amellett, hogy kiemelkedő író volt, a forgatókönyvírásban és filmrendezésben is jeleskedett, egészen addig amíg a cseh ellenállási mozgalomban betöltött aktív szerepe miatt 1942-ben a Gestapo, azaz náci titkosrendőrség el nem fogta és ki nem végezte. Hazánkban is ismert művei között szerepelnek az említett alkotások, név szerint a Szeszélyes nyár (Rozmarné léto), valamint a Rablólovagok (Marketa Lazarova).
Švejk |
A
század első felének számunkra talán kevésbé ismert cseh
irodalmárai közé tartozó „legjobb könyvesek között”
szerepel pl. Eduard
Štorch
a Mamutvadászok könyvével (1918), valamint Ivan
Olbracht,
František
Halas
és még sokan mások, mely szerzőket és műveiket a Magnesia
Litera honlapján megtalálható listából szemezgethetjük ITT. Az
1921-es esztendő legjobb művének választott cseh alkotást
azonban külön is meg kell említenünk, hiszen ez nem más, mint
Jaroslav
Hašek leghíresebb
műve, és most kórusban mondjuk együtt: Švejk,
egy derék katona kalandjai a világháborúban.
Bizony, bizony ez a mű a cseh irodalom legismertebb és
legnépszerűbb alkotása, amelyet idén a Magnesia Litera szakmai
zsűrije az évszázad cseh könyvének is megválasztott. A
„Švejket” a
közönség szavazatai alapján a második helyre szavazták meg, és
csupán a hazánkban kevéssé ismert Zdeněk
Jirotka
Saturnin (1942) című humoros regénye előzte meg.
Kundera |
A második világháború utáni
időszak legjobb könyvei között szemezgetve örömmel fedezhetjük
fel Milan Kundera könyveit: 1967: Tréfa (Žert),
1973: Az élet máshol van (Život je jinde), 1979: A nevetés
és felejtés könyve (Kniha smíchu a zapomnění), 1984: A
lét elviselhetetlen könnyűsége (Nesnesitelná lehkost bytí),
1990: Halhatatlanság (Nesmrtelnost). Ugyancsak a listán
szerepel Josef Škvorecký több műve is: 1958: Gyávák
(Zbabělci), 1977: Az emberi lélek mérnöke (Příběh
inženýra lidských duší). És persze hogy nem maradhattak le
a listáról a cseh irodalmat szerető magyar olvasók talán
legkedvesebb cseh irodalmárának Bohumil Hrabalnak a művei sem:
1980: Túlságosan zajos magány (Příliš hlučná samota),
1982: Őfelsége pincére voltam (Obsluhoval
jsem anglického krále).
Jiří Hájíček |
Az
elmúlt 25 év legjobb könyveinek sorában többek között
Jáchym Topol, Miloš Urban, Petr Nikl, Jan Balabán, Jiří
Hájíček, Jiří Padevět, Bianca Bellová, Martin Reiner és
sok egyelőre még kevésbé ismert cseh szerző művei szerepelnek.
Mivel ezek közül egyre többet ültettek, ültetnek át már
magyarra így érdemes őket a csehül nem tudóknak is megismerniük.
Néhány kortárs cseh szerzőről és egy-egy művéről a
Csehország nem csak Prága olvasói, az Idézet és pár kép
sorozatunkban is már olvashatott.
Hrabal: Őfelsége pincére voltam |
Mint minden díj és lista
természetesen a Magnesia Litera „Best of „válogatása is számos
kritikát kapott, sokan túlzott szentimentalizmussal vádolták a
legjobb könyvek listájának megítélőit, és valljuk be őszintén
mi is hiányolunk kedvelt könyvcímeket és szerzőket, ám
mindenesetre ez a válogatás is fontos információt ad nekünk a
cseh irodalom elmúlt száz évéről. Kívánjuk, hogy minden
olvasónknak legyen ideje és energiája minél inkább elmélyedni a
cseh irodalomban, mert tényleg megéri!
Te is írod, hogy minden ilyen best of válogatással lehet vitatkozni. Nekem nagyon hiányzik a listáról Paral. A "Vihar a lombikban" vagy a "Száz százalékos nő" nagy kedvenceim.
VálaszTörlésNekem is, de legjobban "A képzelet kínja".
VálaszTörlés