2014. szeptember 11., csütörtök

Csehország természet-, tájvédelmi területei IX. - Pálava

Dél-Morvaország egyik kicsiny, de annál impozánsabb tájvédelmi területe a mindösszesen 83 négyzetkilométer kiterjedésű Pálava (CHKO). Az első védettségét még 1976-ban szerezte, amely 1986-ban Bioszféra Rezervátum címmel is bővült. A Pálava központi magját a Pavlovské vrchy nevezetű mészkő hegység vagy inkább csak dombvidék alkotja. Északi határa a Dyje folyó mesterségesen felduzzasztott vize, délről hozzávetőlegesen a Včelínek-patak határolja. Nyugatról a dombvidék alján észak-déli irányba húzódó 52. számú főút, míg keletről a Bulhary és Sedlec településeket összekötő út jelenti a lehatárolást. A tájvédelmi terület legmagasabb pontja az 550 méter magas Děvín-csúcs, a legalacsonyabb része a Dyje-folyónál található, egész pontosan Nové Mlýny-nél (163 m).


A Pálava áttekintő térképe
A Pálava Csehország legszárazabb és legmelegebb területe. Az országban egyedülálló klimatikus adottságoknak köszönhetően egyedi növénytársulások lelhetők fel itt. A Pavlovské vrchy gazdag a kevéssé zavart állapotban fennmaradt erdőssztyepp élőhelyek tekintetében, de ugyanakkor számos történelmi település emlékei is fellelhetőek. Így mind természeti, mind kulturális szempontból kifejezetten értékes táj. A magasabb térszíneken melegkedvelő tölgyesek, mészkedvelő sziklagyepek és lejtősztyeppek találhatók. A Dyje folyó mentén ártéri erdő keveredik nedves rétekkel és a vízi társulásokkal. A Slanisko település melletti Nesyt-tó pedig a halofita, azaz a magasabb sókoncentrációt igényelő növények kedvelt élőhelye.

Panoráma
A Pálava további részeit az ember már többnyire birtokba vette, de szerencsére itt is elsősorban csak lágyabb természetű mezőgazdasági művelés zajlik. Az éghajlat ideális a szőlőtermesztéshez, ezért leginkább szőlőterületekkel és régi szép borpincékkel találkozhatunk. A Pálava nevesebb települései közé tartozik a csodás fekvésű Mikulov, gyönyörű kastélyával, régi zsidónegyedével, illetve a Szent Dombbal (Svatý kopeček) vagy éppen a régészeti szempontból kiemelt jelentőségű Dolní Věstonice faluja. Itt találták a régmúlt kutatói a több mint 25 ezer évvel ezelőtt készített híres Dolní Věstonice-i Vénuszt, ezt a közismert kis szobrocskát, melynek becsült értéke (persze ha a cseh állam valaha el akarná adni) meghaladja a 40 millió dollárt.

Szőlő és vár
Visszatérve a térség növényvilágára, álljon itt néhány ritkaságra példa. A Děvín száraz lejtőin él az apró nőszirom (Iris pumila) számos példánya, máshol egy ritka homokhúr-féle az Arenaria Grandiflora egyedeire bukkanhatunk, de a Pálava területén felfedezhetjük a Helicotrichon desertorumot (zabfű-féle) valamint a magyar zsályát (Salvia aethiopis) is.

Magyar zsálya
A Pálava területe állatvilágban is gazdag. A gerinctelen faunában számos az ország területén csak itt élő, vagy először itt talált faj egyedei találhatók. Számunkra talál meglepően hangzik, de Csehországban szinte egyedül itt lakozik a nagy szarvasbogár, illetve a nagy hőscincér. A pillangók közül itt gyakori a kardoslepke és a fecskefarkú lepke is. A gerincesek közül említésre méltó a denevér fajok sokasága, a balkáni fakopáncs, a sordély és a karvalyposzáta tömegesebb jelenléte. A nagyvadak közül a leggyakoribb a gímszarvas és az európai dámvad, valamint a muflon.

Pillantás a felduzzasztott Dyje felé
A Pavlovské vrchy nyugati gerincén számos egykor volt vár többé-kevésbé fennmaradt maradványai láthatóak. A Pavlov feletti sziklabércen áll a Děvičky nevet viselő váracska romja. A 483 méter magas Obora hegy oldalában építettek egykor egy kis erődöt, de ebből már szinte semmi sem maradt fenn. Klentnice település felett viszont még ma is őrködik a Sirotčí hrádek megmaradt tornya, várrészlete. És persze csodálatos gyöngyszemként már messziről megcsodálható az említett mikulovi kastély.

Mikulovi városkép

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése