Samson sörfőzde amerikai kézben // Új pókfaj // Gabonakörök // A feminista cseh nemzet // Aranysakál // Husz János 599. // Karlovy Vary-i Filmfesztivál

2014. július 14.

• Az Anheuser-Busch csoport (a világ legnagyobb sörgyár multi cégcsoportjának, az AB InBev egyik egysége) megvásárolta České Budějovice második számú sörgyárának, a Pivovar Samson részvényeit, az eddig birtokló Cipruson bejegyzett Taurus One Limitedtől. A 2011 óta tartó felvásárlási folyamat most vált teljessé, és innentől fogva maga a sörgyártás is az AB kezébe került. A multicégcsoport nem titkolt reményei szerint ezzel a lépésével is erősíti a pozícióját a Budweiser márkanévért 1907 óta folytatott jogi harcokban. A Samson sörgyár termékeit Magyarországon is igen sok helyen fogyaszthatóak, sajnos időnként Budweiserként reklámozva, ezzel nem kevéssé megtévesztve a kevésbé tájékozott hazai sörfogyasztókat.
  
• Egy neves cseh rovartudós, bizonyos Milan Řezáč egy új, eddig ismeretlen pókfajt fedezett fel a Morva-karszt varázslatos szépségű Macocha szakadékában. A Harpactea családhoz tartozó állatkának még nincs hivatalosan elfogadott tudományos neve, így egyelőre csak hatszeműként emlegetik.

  

  A hatszemű morva pók

• Itt a nyár, eljött a gabonakörök ideje Csehországban is. Boskovice környékén szinte már hagyománnyá vált, hogy nyaranta a parasztgazdák nagy bosszúságára éjszakánként különböző alakzatok „jelennek meg” a gabonaföldeken. A rendőrség véleménye szerint a most „felfedezett” kör, benne egy csillag formával elkészítéséhez nem kevés emberre volt szükség. Remélik, hogy hamar elkapják a földi elkövetőket, mi meg reméljük, hogy a rend őrei a szkepticizmusukkal nem haragítják túlzottan magukra az UFO rajongókat!
• Az Ipsos felmérése szerint a cseh egy relatív feminista nemzet. Ezt a megállapítást arra alapozták, hogy a cseh férfiak 66 százaléka értett egyet az alábbi kijelentéssel: „Feminista vagyok, azaz olyan ember aki megvédi és támogatja a nők egyenjogúságát”. Érdekes, hogy ugyanakkor a cseh nőknek csak 65 százaléka állította ezt magáról. A nemzetközi felmérésben csupán Olaszország előzte meg a feminizmus terén Csehországot.
• A kelet-morva-sziléziai Kunín városának közelében felbukkant az első csehországi aranysakál, majd egy vadász, feltehetőleg összekevervén egy rókával, rövidesen le is lőtte. Az elmúlt pár évben ugyan már többször is érkezett lakossági bejelentés arról, hogy itt-ott láttak már aranysakált, de ez volt az első alkalom amikor élő, pontosabban már nem élő bizonyítéka volt előfordulásának. Az állatot kitömik és Nový Jičínben, a helyik múzeumban állítják ki.

  

  Aranysakál

• Július 6-án Husz János konstantzi kivégzésének 599. évfordulóját ünnepelték Csehországban. Ezen a napon, amely hivatalos ünnepnapnak számít az országban számtalan helyen emlékeznek meg a huszitizmus atyjáról, többek között a dél-csehországi szülőhelyén Husinecben, illetve a prágai Betlehem kápolnában, ahol egykoron Husz maga is prédikált.
  
  
  
• Véget ért a híres-neves Karlovy Vary-i Filmfesztivál. Az ortodox zsidó közösségek körében a Passió film rendezésre óta nem éppen nagy népszerűségnek örvendő Mel Gibson díszvendégeskedése mellett (nem mellesleg életműdíjat is kapott) immáron 49. alkalommal megrendezett esemény grúz sikerrel zárult. A közel 200 versenyfilm közül az ítészek George Ovashvili filmjét a Corn Island (Kukorica sziget) című pszicho drámát találták a legjobbnak, így ő vehette át a Kristály Glóbuszt. A közönség díját Olga Sommerova filmje kapta, amely az egykori cseh énekesnő Marta Kubišová élettörténetét mutatja be. A legjobb színésznőnek Ella Fanninget választották, a Low Down című filmben nyújtott alakításáért, míg Nahuel Perez Biscayart lett a legjobb férfi színész. Mi magyarok külön büszkék lehetünk honfitársunkra Pálfi Györgyre, akinek a Szabadesés című filmje a zsűri különdíját szerezte meg.

  

  Pálfi György és a Szabadesés sztárjai a filmfesztiválon

Idézet és pár kép XX. - Bohumil Hrabal: Skizofrén evangélium - Januári elbeszélés

Ahogy az szinte köztudott, idén lenne 100 éves Bohumil Hrabal az egyik leghíresebb cseh irodalmár, és bár a centenáriumi programok nagy része már lezajlott, mi szeretnénk továbbra is életben tartani a reá való emlékezést egy írásrészletének bemutatásával. A Januári elbeszélés – amelyből most egy kis részletet közölünk - Milan Jankovič és Václav Kadlec által Hrabal korai írásaiból összeállított válogatáskötetben, a Skizofrén evangéliumban jelent meg.

Skizofrén evangélium

„A nyár arról ismerszik meg, hogy Pepin bácsi dupla nadrágot hord. Télen viszont három nadrág van rajta. Amikor nyár végén az emberek konstatálják, hogy a bácsin háromszoros a nadrág, rögtön mondják: - Kutya hideg telünk lesz az idén! - Apu gyakran legorombítja őt a nadrágok miatt, hogy nem lesz edzett, de Pepin bácsi védekezik: - Úgyse ér az semmit, a Hanka úr milyen edzett volt, oszt mégis megrúgta a ló. - Azon az estén a szüleim nógatására áthurcolkodtam hozzá, hogy rendre tanítsam. Mondtam: - Hé, bácsi, nem szép dolog ruhástul ágyba bújni! - De ő azt felelte: - És mi van, ha tűz üt ki? - Nem hagytam magam: - És nem is higiénikus! De a bácsi azt mondta: - És mi van, ha éccaka el akarok ugrani cigiért? Végül mégiscsak rábeszéltem, hogy próbaképpen legalább az egyik nadrágját vegye le.

Csehes aktualitások Magyarországon – 2014. július

Számos Csehországgal kapcsolatos esemény történt-történik Magyarországon, most ezek közül hárommal szeretnénk röviden foglalkozni.

I. Elsőként szeretnénk mindenki figyelmét felhívni arra, hogy még a héten is zajlik a Cseh Sörfesztivál – Cseh Sörkert a Városháza téren. 2014-ben már VI. alkalommal került megrendezésre a cseh sörök hagyományos budapesti össznépi pusztítása, amelynek keretében idén is sokféle komló alapú nedűt kóstolhattak meg az idelátogató kedves vendégek.

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/2 – Prága

Ígéretünkhöz híven folytatjuk kalandozásunkat Prága sörfődéiben. Az előző részben főként a városközponthoz közeli nevesebb, híresebb helyeket kerestük fel, most főként a perifériát, a külső kerületeket, városrészeket vesszük sorba.

 

Klášterní pivovar Strahov

Španělský ptáček avagy hogy kerül egy „spanyol madár” a csehek asztalára?

Ha hiszik, ha nem, a Spanyol madár a neve ellenére egy igazi cseh étel specialitás, és ráadásul még a madarakhoz sincs semmi köze! De akkor mi ez valójában? A cikk végén közzétett recept hitelessége érdekében mi is elkészítettük saját spanyol madarainkat a boszorkány konyhánkban, és a finom siker után csak javasolni tudjuk, hogy bátran tegyék ezt Önök is! 

 

A mi saját madarunk

Cseh kisüzemi sörfőzdék 3/1 – Prága

Folytatjuk csehországi kis-, kézművesüzemi sörtúránkat, és ezúttal a cseh fővárosba, Prágába utazunk el. Aki járt már Csehországban, az szinte biztos, hogy járt már Prágában is, és megkóstolta egyik vagy másik kultikus serfőző üzem kocsmájában a finom nedűt. Szinte minden sörrajongó ismeri a bűvös U Fleků-t, a Pivovarský dům-ot, vagy éppen a Két macskát az U Dvou koček-et. De csak kevesen sejtik, hogy Prága külső és belső kerületeiben összesen 22 db kisebb-nagyobb sörfőzde működik, pontosabban jelenleg még „csak” 21 db, egy ugyanis még a megnyitása előtt áll. Ezek közül mindössze a Staropramen tartozik az igazi, ipari méretű sörgyárak közé (róla most nem szólunk), a többi a kisüzemi, helyenként tényleg kézműves minipivovar. Essünk is neki kis prágai sörfőzde körképünknek. Pontosabban az első részének, mivel a főzdék nagy száma miatt ezúttal két részben ismerkedünk meg a helyekkel.

Akkor és most 21. - Lidice

Akkor és most sorozatunk mostani része egy kicsit rendhagyónak nevezhető. Egy teljes településről írunk, amely egyszer volt, majd nem volt, hiszen esztelen módon lakosaival együtt alig több mint 72 évvel ezelőtt elpusztították, de hamarosan újból feléledt hamvaiból. A cikkünkben most elsősorban nem a sokak által jól ismert végzetes történelmi eseményre és a település lakosainak sorsára koncentrálunk, csupán azt mutatjuk be, hogy miként is változott meg az itteni tájkép a világ ezen őrült korszakában.

Liditz a XIX. század közepén

Újrakeresztelt állomások azaz névváltoztatások a prágai metrón

Az elmúlt évszázadok során Európa országaiban (köztük Csehországban is) számos alkalommal következett be politikai korszakváltás, gyökeres fordulat, amelynek során az addig meredeken másképp vélekedők kerültek az élre, és vezették tovább az országot. A cseh földek történetében az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozás után jött az első Csehszlovák Köztársaság, majd a náci megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus. Ezt a II. világháborút követően a kommunista-szocialista eszméket vallók Csehszlovákiája követte, a Bársonyos Forradalmat követően pedig az irányítást a kapitalista alapokon nyugvó demokrácia politikai letéteményesei vették át.

Csehország természet-, tájvédelmi területei VIII. - Blaník

Csehország legkisebb alapterületű, de értékekben igen gazdag természetvédelmi területe az ország középső részén helyezkedik el, Prágától dél-keletre. A Blaník nevet viselő ha nem is zsebkendőnyi, de alakjában arra hasonlító 41 km2-es tájvédelmi terület 1981 óta élvez védettséget. Önmagában megtestesíti a közép-csehországi térség harmonikus, biológiai szempontból kiegyensúlyozott, jellegzetes tájképét. Alapvetően három kisebb természetvédelmi terület (Velký Blaník, Malý Blaník és a Podlesí), valamint két kisebb természeti emlék (Částrovické-i tó, Louňov-i tó) alkotja. 

 

Áttekintő térkép

Varázslatos Český Krumlov XIX. - Szent Vitus-templom

A csodás Český Krumlov óvárosának egyik legmeghatározóbb látványossága a középkori belváros Parkán nevezetű részének magaslatán álló Szent Vitus–templom impozáns épülete, magasba szökő keskeny tornya. De mielőtt magáról az épületéről beszélnénk, ejtsünk néhány szót a névadó Szent Vitusról, akit nem biztos, hogy oly sokan ismerünk.

Az Óváros fölé magasodó Szent Vitus-templom

Kihagyhatatlan helyek és programok – A Csehország nem csak Prága szerkesztőinek „csúcs húszas” listája

Az előző cikkünkben a hivatalos a csehországi turisztikai látványosságok TOP 20-as listáját mutattuk be, de vajon mi szerkesztők, turisztikai tanácsadók mit is ajánlanánk, mint valóban „kihagyhatatlan” turisztikai célpontokat, programokat? A kérdés több mint nehéz. A várak-kastélyok rajongóinak több száz „ezt látni kell” célpontot is tudnánk ajánlani, akárcsak a cseh sör, a gyönyörű természet, a haditechnika és történelem, vagy éppen a szabadtéri sportok kedvelőinek. De, hogy ne kerüljük meg mégse az Önmagunk felé feltett kérdést, álljon itt a saját, teljesen szubjektív TOP 20-as, ha nem is célpont de program listánk.

Český Krumlov

Csehországi TOP 20 – A 2012-es év leglátogatottabb turisztikai célpontjai

A CzechTourism, azaz a cseh turizmus szervezéséért felelős hivatalos idegenforgalmi szervezet utoljára 2012-ben adta ki a TOP 20-as listát mindazon turisztikai célpontokról amelyeket a legnagyobb számban keresnek fel az érdeklődők. Most ezt a listát böngészgetve mélázunk el, hogy vajon miként is értelmezzük az ott olvashatókat, továbbá valóban ezeket a szép helyeket, kastélyokat stb. ajánlanánk-e mi is a mezei magyar halandó részére, mint kihagyhatatlan cseh látnivalókat.

A prágai Vár

Zombi séta // Valtice // Állatkertek // Átlagbér // Šumava Nemzeti Park // Repüléstörténeti Múzeum

• Május 25-én Prágában megtartották az immár hagyományosnak számító Zombi Sétát, a cseh élőhalottak éves seregszemléjét. Az idén hetedik alkalommal megrendezett eseményen rendkívül fantáziadús kosztümökben, maszkokban sok száz helybéli és külföldi zombi vett részt, akik a Köztársaság tértől a Vencel térig vonultak a szerepükhöz méltó lassúsággal. Az első Zombi Sétát hol máshol, mint az Egyesült Államokban, pontosabban az Élőhalottak éjszakája című kultikus horror mű szülővárosában, Pennsylvania-ban szervezték még 2006-ban, és ez a bizarr esemény Európa számos városában, így Prágában is meghonosodott. Az egyedileg tervezett, nem kevés művérrel, vörös festékkel, vagy éppen szörppel dekorált jelmezek egy része szinte gyomorforgatóan valósághűre sikeredett, a horror film rajongók nagy örömére. A fura, jókedvűen hörgő, sikoltozó emberekből álló felvonulás nem csak a résztvevők, hanem a nézők számára is élményt jelentett, és még csak fel sem falták őket a zombivá vált fiatalok.

  

  
  

A leghíresebb cseh szupermodellek

Csehország teljes képéhez nem csak a gyönyörű természet, a várak, a kastélyok, stb. tartoznak, hanem értelemszerűen a cseh emberek, jelen cikkünk esetében a csinos hölgyek is. A magyar lányok – asszonyok a legszebbek, ezen szinte vitatkozni sem lehet, de nem is érdemes. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy Csehországban is bőséggel akadnak olyan hölgyek, akik elsősorban a külső, de nem elhanyagolható mértékben a belső adottságaiknak köszönhetően nemzetközi hírnévre tettek szert a világ legelismertebb divat modelljei között. Sokan közülük a divatszakmában befutott karrier mellett az élet más területein is komoly befolyásra tettek szert, vagy a jótékonysági cselekedeteik révén, vagy pusztán azáltal, hogy egy vagy több (mármint egymás után) neves úriemberhez mentek nőül. Most mi a teljesség igénye nélkül próbáljuk meg röviden számba venni a napjaink és a közelmúlt legnépszerűbb cseh szupermodelljeit, bízva benne, hogy egyetlen, a felsorolásból kimaradt hölgy sem sértődik meg. No persze a nehéz magyar nyelv ebből a szempontból erős védelmet biztosít a számunkra.

Eva Herzigová

Idézet és pár kép XIX. - Kateřina Tučková: Gerta Schnirch meghurcoltatása

Csehországban az elmúlt években egyre inkább kezdenek szembenézni a múlt árnyékos oldalaival, a történelem sötét, feldolgozatlan történéseivel, amelyek közé tartozik a szudétanémet lakosság kollektív bűnössé nyilvánítása, majd áldozatoktól sem mentes kitelepítése is a második világháborút követően. Kateřina Tučková, a cseh ifjú író generáció egyik kiemelkedő tagja a 2009-ben megjelent Gerta Schnirch meghurcoltatása című regényében a hírhedt brünni halálmenet (20-30 ezer brünni német kiüldözése a városból) egyik túlélőjének történetét, életét beszéli el. Egy felemelő, érzelemben gazdag történet a cseh-német viszályról, a háború és az azt követő időszak kegyetlenségéről, a huszadik század történelmi viharairól, a bűnről, a bosszúról és a megbocsátásról. Idézetünk Brno (Brünn) szovjet csapatok általi „felszabadításának” napjairól szól. 

Kozel kastélya, avagy kecske a dombtetőn

A középkor többnyire magas sziklaoromra épített, de mindenesetre vaskos kőfalakkal, vizesárkokkal, barbakánokkal védett várépítési szokása a lőfegyverek fejlődésének köszönhetően a XVII. századtól kezdve fokozatosan lehanyatlott. Az uralkodók, főurak és más nemesi birtokosok a védekezés helyett egyre inkább olyan lakok, vadászkastélyok építését kezdték preferálni, ahol teljes kényelemben tölthették el idejüket. A Pilsen (Plzeň) városától alig egy kőhajításnyira álló Kozel kastélya is egyike ezeknek az alapvetően kényelmi célból megépített helyeknek, egy épületegyüttes, ahol minden adott a pihenéshez, feltöltődéshez.

A kastély bejárati szárnya

Nincs esküvő kalács nélkül! – Morva esküvői kalácskák (Svatební koláčky)

Mostani cikkünket az ismét beköszöntött „esküvői szezon” és egy, a brnoi utazás kiállításon a Kelet-Morva vagyis Zlíni régió standján kínált finom esküvői sütemény ihlette. Ahogy nálunk, úgy Csehországban is jellemző, hogy egyre kisebb számban és főként egyre szűkebben ünneplő közönség körében zajlanak az esküvők. A régi szokásokat újak váltják fel, és meglehet, hogy a boldogító igen kimondására már limuzin szállítja az ifjú párt valamelyik csodás cseh kastély kertjébe, De azért szerencsére van még olyan szokás, ami ellenáll a modern időknek, és nem változik. Ilyen az esküvői sütemény, egészen pontosan ez a kelt tésztából készült, túróval töltött és lekvárral ízesített fenséges csemege, a Svatební koláčky is.

Svatební koláčky

Čezeta – a robogó kisdisznó

Strakonice nem csupán a duda zenei hagyományairól, a gyönyörű várkastélyáról és persze a kiváló italokat előállító Dudák sörgyáráról híres, de egykor fontos szerepet töltött be a csehszlovák járműipar életében is. Itt üzemelt ugyanis az 1919-ben alapított Česká zbrojovka Strakonice (ČZ) nevet viselő gyár (a Škoda egyik ága). A vállalat, amely hamarosan kiegészült prágai és más gyáregységekkel is alapvetően fegyvergyártásra szakosodott.

Čezeta

Cseh kisüzemi sörfőzdék 2. – Kelet-Morvaországi kerület

Dél-Csehország után Kelet-Morvaországban folytatjuk a csehországi kisüzemi sörfőzdék, minipivovarok számbavételét, rövid bemutatását. A kerületben friss információk szerint az egyetlen nagyobb sörgyár (az uherský brodi Janáček) mellett további 11 kisebb sörfőzde működik. De még mielőtt hozzákezdenénk az ismertetésükhöz, kezdjük egy igen szomorú hírrel. Uhersky Brod városában megszűnt az általunk igen kedvelt, egy korábbi cikkünkben részletesebben is hirdetett sörfőzde, a Balkán. Sajnos nem tudunk részleteket, hogy mi is történhetett vele, és csak remélni tudjuk, hogy a hiánya csak átmeneti, mivel egyike volt a legjobb mini sörelőállító helyeknek. 

Akkor és most 20. - Sušice – főtér

Sušice városát a netmagazinunkban sűrűn emlegetett Šumava hegység kapujának is hívják, hiszen Nýrsko, Vimperk és Kašperské Hory mellett egyike a hegyvidéket körülvevő nagyobb településeknek. Ez az egykor aranyban gazdag medrű Otava folyó partján fekvő város a maga több mint 11 ezer lakosával, a környék egyik központja, és egyben a kerékpáros, bakancsos továbbá télen a síturisták kiinduló helye. Az Akkor és most sorozatunkban ezen csodás városka főterével foglalkozunk, miközben szokásunkhoz híven sok-sok képet mutatunk be.

Sušice – főtér a levegőből

Varázslatos Český Krumlov XVIII. - Kastélypark

Český Krumlovban nem csupán az építészeti örökség, a zegzugos utcákból áradó középkori hangulat, a gyönyörű templomok és az annál is varázslatosabb várkastély – palota, valamint a kanyargó Moldva okoz feledhetetlen élményt, de a nevezetességek közé tartoznak a szépen kialakított zöld felületek is. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor egy kiadós városnézés után egy kellemes park árnyékos padjára leülve megpihentetjük a kockaköveken lestrapált lábainkat. Krumlovban, ebből a célból szerencsére számos kisebb-nagyobb park fellelhető, amelyek közül méretében és jelentőségében kiemelkedik a Kastélypark, amely voltaképpen a hosszan elnyúló vár délnyugati „szárnya”, annak szerves folytatása.

A Kastélypark egy kicsike részlete

Vadászat Csehországban – egy kis betekintés

Az elmúlt napokban sorra jelentek meg cikkek arról, hogy Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkárunk 75 ezer eurós fácánvadászatot rendelt meg a Lesy České Republiky-tól, azaz a csehországi erdőterületek többségének kezelését végző állami tulajdonú vállalattól, amelynek nemrég kinevezett vezetője a magyaros nevű Daniel Szórád. Politikai véleménynyilvánítástól tartózkodó netmagazin lévén csak azt mondhatjuk, hogy ez a nem éppen olcsó mulatság legyen az ő gondja, vagy éppen élvezete. Nekünk mindenesetre egy remek apropót szolgáltatott ahhoz, hogy bepillantást nyújtsunk a Cseh Köztársaságban zajló vadászat rejtelmeibe.

A vadász munkában

Csapó 3,2,1 – Forgassunk filmet Csehországban!

Már számos korábbi cikkünkben, elsősorban a csodás cseh váraknál, kastélyoknál (pl. Bouzov) jegyeztük meg, hogy Csehország kiváló terep volt, és ma is az a filmek készítői számára. Akár szuperprodukciókról, akár csak B, C, D kategóriás filmekről van szó, a producerek-rendezők előszeretettel választják a cseh-morva földeket filmforgatási helyszínnek. Van amikor a filmet nézve rögtön rájövünk, hogy pl. a csodás Prágában járunk, máskor azonban csak utólag ismerjük fel a csodaszép díszletet. Most megpróbálunk egy kis ízelítőt adni az elmúlt harminc év mindazon nem cseh(szlovák) filmjeiből, amelyek teljes egészét, vagy egy-egy részét Csehországban vették fel, ezáltal is népszerűsítve a netmagazinunk állandó főszereplőjét.

Český Krumlov (A mágus)

Visszatért a vadmacska // Buszjegy gyűjtemény // Spórolási szokások // Ünnepi mise // Uherčice kastélya belső felújítása

• Pár hete adtuk hírül, hogy a farkasok visszatértek Csehországba. Most egy újabb, több mint 60 éve eltűnt állatfaj, a vadmacska felbukkanásáról számolhatunk be. Ugyan 2011-ben már látták egy pár példányát a Šumava hegységben, de tavaly a Beszkidekben is megjelent. A vadmacska egykor teljesen közönséges állatnak számított a cseh-morva vidéken, de állománya fokozatosan lecsökkent, utolsó példányát 1952-ben az Érchegységben lőtte le egy túlbuzgó vadász. Az alapvetően rejtőzködő életet folytató macskaféle végzetét nem csak a szőrméért folytatott vadászat, az emberi félelem, hanem az életterének átalakítása (a korábbi kevert erdők helyett erdő monokultúrák létrehozása) jelentette. A Nemzeti Parkok felelős területkezelése azonban esélyt adott arra, hogy ez a szép vadállat újra élhessen Csehországban, feltéve ha a lakosok és a vadászok is úgy akarják.

  

  Vadmacska a Beszkidekben

Hol csapolnak cseh sört Budapesten? - Egy kis segítség sörtúrák tervezéséhez!

2013. novemberében kétrészes cikkben írtunk a magyarországi cseh sörforgalmazás hazai helyzetéről és azokról a helyekről, ahol cseh csapolt sör kortyolhatunk. Azóta ugyan csak egy kósza félév telt el, mégis gomba módra szaporodtak az új cseh sörös helyek (sajnos egy-egy viszont megszűnt), ezért úgy gondoltuk, hogy megéri egy kis frissítést elkövetnünk. A lista és a térkép természetesen korántsem teljes, mert csak azok a helyekről vannak pontos információink, ahonnan a sörimportőröktől kaptunk választ, illetve saját magunk találkoztunk vele. És azért sem teljes, mert nem szerepelnek a Magyarországon gyártott Kozel és Staropramen, valamint a Pilsner Urquell forráshelyei, amelyeket a fővárosban igen sok vendéglátóhelyen vernek csapra, így kevéssé nevezhetők kuriózumnak.  

Főzzünk sörrel - Sörös marha knédlivel

Gasztronómiai cikk sorozatunkban „csehes” honlap lévén illik egy igazán sörös ételről is írnunk, amelyet sajnos az elmúlt több mint két év alatt mind ezidáig elmulasztottunk. Most azonban tisztességesen bepótoljuk ezt a hiányosságot, hiszen sörissza fogásunkhoz nem kevesebb mint fél liter finom sörre lesz szükség.

Idézet és pár kép XVIII. - Kopogtató hegyimanók - Alena Ježková: Cseh és morva regék és mondák

Sorozatunk most következő részét legutóbbi cikkünk ihlette, amelyet Kutná Hora ezüstbányászatáról írtunk. A kötetet, amelyből most kivételesen a monda teljes szövegét idézzük, korábban már bemutattuk olvasóinknak. Alena Ježková Cseh és morva regék és mondák című könyve Balázs Andrea tolmácsolásában sok érdekes és kedves történetet mond el a régi időkre emlékezve. Olvassák szeretettel ezt a kedves, ám sajnos nem éppen vidáman végződő történetet.

Kutná Hora ezüstbányászata és az Olasz udvar

Kutná Hora, ez a Prágától 70 kilométerre fekvő település manapság egy csendesnek mondható kisváros, azonban műemlékeinek sokasága és gazdagsága erősen sejteti, hogy ez nem volt mindig így a történelem során.

 

Kutná Hora az Olasz udvarral

Kost vára: a csont, amely megakadt az ellenség torkán

A Prágától északnyugatra elterülő Cseh Paradicsom vidéke a szél által varázslatos formákat öltő homokkősziklák rengetegeiről, a szépséges völgyeiben csordogáló, máskor vadul zúgó patakjairól, kis tavacskáiról és nem utolsósorban a gyönyörű várairól, kastélyairól híres. Ez utóbbiak többsége a sziklák tetejére épült (pl. a netmagazinunkban már bemutatott Trosky vára), ma is messziről hirdetve egykor volt dicsőségét. Van azonban egy, amely inkább a folyóvölgyet, a homokkő sziklák ölelését „választotta”. Ez a csodás építmény nem más, mint Kost vára, amelyet a Klenice és egy másik kisebb patak találkozásánál emeltek a XIV. században. 

 

Kost, időutazás a középkorba

A prágai Sztálin emlékmű és áldozatai

2014 május 1-ével kezdődően közel két héten át lehetősége nyílik a közönségnek, hogy betekintsen a cseh főváros kommunista múltjának egy kis szeletébe. Aki felkeresi az egykori Sztálin-szoborcsoport/emlékmű helyét, és kivárja hosszú sorát, az bejuthat a hajdani monumentális alkotás alatt, az alapzatban fennmaradt termekbe. Értő idegenvezetés mellett pedig hasznos többlet információkhoz is juthat a cseh történelem eme nem túl dicsőséges időszakáról. De hol, merre is állt ez a szoborcsoport, amely az emberi értelmetlenség tipikus példája volt? És mit tudunk a történetéről, rövid „fennállásáról”? A kérdések megválaszolásához a fellelhető történeti források mellett Mariusz Szczygiet lengyel író Gottland című művét is felhasználtuk.

A világ legnagyobb Sztálin szobra