Cseh érmék és bankjegyek

Lehet kicsi, lehet nagy, lehet papír, lehet fém, lehet színes, vagy egy színű, kerek vagy szögletes, külön tárcát vásárolunk a tárolására, örülünk ha sok van belőle, és ahogyan a legújabb kutatások mutatják, szó szerint fájdalmat okoz a tőle való megválás. Már ennyiből is könnyedén rájöhettünk arra, hogy nem másról mint a pénzről beszélünk, pontosabban a pénzérmékről és a bankjegyekről, amelyek használata a mindennapjaink része, még a mai egyre inkább a bankkártyás vagy más elektronikai úton történő fizetést preferáló világunkban is. Európában az euróövezeten túl minden ország még a saját nemzeti fizető eszközét használja és ez nincs másképp Csehország esetében sem. Mivel cseh utazásaink során napi kapcsolat alakul ki a pénzérmékkel, bankjegyekkel így érdemes egy kicsit jobban megismerkednünk velük.

A cseh korona

Akkor és most 34. - Tábor – Žižka tér (Žižkovo náměstí)

Dél-Csehország északi részén van egy város, melynek születésénél nem az aktuális király vagy a helyi nagyúr bábáskodott, hanem egy rebellis hadvezér. 1420-ban a mártírhalált halt katolikus reformer pap Husz János radikális követői, élükön Jan Žižkával a félszemű parasztvezérrel itt, az általuk Tábor-hegyének elnevezett gránitból álló sziklatömb tetején új várost alapítottak, Tábor néven. A korábban csak egy piciny települést rejtő, meredek oldalú sziklatetőt a Lužnice folyó és a Tismenický patak öleli szinte teljesen körbe, tovább erősítve természetes védelmét. A husziták a frissiben alapított településüket jól kigondolt védelmi rendszerrel, kőfalakkal, városkapukkal vették körbe, így biztosítva az itt élők biztonságát. Az új város ugyanis elsősorban a huszita mozgalmat támogató, és abban részt vevő emberek számára nyújtott menedéket.

Tábor főtere maketten

Megnyitotta ajtaját a Manka spájza, itt a Csehország nem csak Prága szerzőinek web-shopja!

Amint azt olvasóink minden bizonnyal sejtik, mi a Csehország nem csak Prága írói, szerkesztői már hosszú ideje járjuk Csehország különféle szebbnél szebb tájait. Szorgosan gyűjtögetjük ismeret- és élményanyagainkat, bőszen kattintgatunk fotó masináinkkal, ismerkedünk cseh emberekkel, és mindezek mellett olykor rábukkanunk egy-egy igazán kiváló minőségű gasztronómiai érdekességre, termékre is, amelyet szívesen megosztanánk magyar honfitársainkkal is.

Karamellek a Mankától

A „nem csak Prága” ajánlja: #nemcsakhrabal, avagy cseh nemzeti stand a könyvfesztiválon

Csehország nem csak Prága. Sokan ismerik már ebbéli véleményünket, amely nem a csodálatos Prága ellen szól, pusztán annak felismerése, hogy a cseh fővároson túli vidék is megérdemli a magyar látogatók figyelmét. A cseh irodalom pedig nem csak Hrabal. Ugyan Bohumil Hrabal nagyszerűsége és a mai napig tartó hazai népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, mégis rá „kell” eszmélnünk, hogy a mai cseh irodalom telis-teli van kiváló írókkal, akiket érdemes megismernünk. Mi az Idézet és pár kép sorozatunkban is igyekszünk rendszeresen felhívni a figyelmet egy-egy remek mai szerzőre, a Cseh Centrum csapata pedig idén valóságos kis hadjáratba fogott a kortárs cseh irodalmárok népszerűsítése érdekében.

Nem csak Prága, nem csak Hrabal

Helfenburk (u Bavorova) vára

A dél-csehországi kerület (kraj) nyugati részén, alig 7 kilométerre Bavorov kicsiny városától egy 650 méter feletti magasságú erdő fedte csúcsokból álló hegység egyik kimagasló pontján fekszik Helfenburk vára. Pontos megnevezése Helfenburk u Bavorova, ezzel elkerülvén azt a csapdát, hogy netán összekeverjük az észak-csehországi Úštěk városához közeli névrokonával. A 680 méter magasan álló, a környék megfigyelésére, őrzésére kiváló adottságokkal rendelkező egykori várhoz ma kb. egy kilométer hosszú, közepesen meredek erdei út vezet fel, melynek leküzdése nem jelenthet senkinek sem akadályt.

Helfenburk u Bavorova

Helfenburk várának történelme 1355-ben vette kezdetét mikor is IV. Károly cseh király megadta az engedélyt a bavorovi birtokokat tulajdonló Rosenbergek (Rožmberk) számára, hogy a korábbi faerőd helyére egy új kővárat emelhessenek. Ez afféle hála kinyilvánítása volt a legnagyobb dél-csehországi uralkodó család szolgálataiért, melynek tagjai egyebek mellett elkísérték az uralkodót a Rómában lezajlott megkoronázási ünnepségére. A király emellett 1381-ben szabad királyi várossá nyilvánította Bavorovot is.

Helfenburk egykor így nézhetett ki

Az aktuális király és a Rosenbergek közötti jó viszony azonban hamarosan megromlott, de ez közvetlen kihatással nem volt Helfenburk vára sorsának alakulására. Ahogy telt múlt az idő a vár folyamatosan az aktuális Rosenberg családfő birtokában állt, akik ha időnként egy-egy hitelfelvétel erejéig zálogba is adták, de nem kívántak tőle megválni. Azonban a család adósságai miatt az 1400-as évek vége felé csak áruba kellett bocsátaniuk.

A megmaradt torony

Új tulajdonosai egy testvérpár lett, név szerint Čenovi Vlček Václav és Zikmund. Václav a királyi hadsereg egy tehetséges kapitánya volt, aki Magyarországon és Lengyelországban szerezett harci tapasztalatot, valamint jogos elismerést. Kiváló vezetőként és védelmi stratégaként volt ismeretes, ezért nem meglepő, hogy Helfenburk várát is inkább a védelemre rendezte be. 1473 és 1483 között három fallal vette körbe a várat, amelyekről a lövészek könnyedebben óvhatták meg a betolakodóktól. Azonban Václav mégsem érezhette túl otthonosan magát a várában, hiszen 1489-ben már meg is vált tőle.

Az egykori palota teteje

Ezt követően a vár előbb egy gróf kezébe került, majd a tulajdonjog visszatért a Rosenbergekhez. 1515 és 1518 között azonban már megint új tulajdonosa volt, Tourovi Jan Želízko személyében, aki ismeretlen okból elbocsátotta valamennyi szolgálóját, és egyedül élte életét a várban.

Várudvar

1551-ben Vilém, a Rosenberg család utolsó előtti tagja újból megvásárolta Helfenburkot, de csak addig használta, amíg be nem fejeződtek a jóval komfortosabb reneszánsz Kratochvíl kastély építési munkálatai. Helfenburk egész egyszerűen nem volt elég kényelmes tartózkodási hely, se szolga nem volt elég, de még pihenést szolgáló bútor sem. Vilém ezért úgy döntött, hogy a továbbiakban már nem foglalkozik a teljesen funkciótlan várral, amely így lakatlan és jobbára teljesen őrizetlen maradt.

Várkapu

Petr Vok, az utolsó Rosenberg családtag az adósságainak részleges rendezésre érdekében könnyű szívvel meg is vált a már használaton kívüli vártól. A Prachatice városának eladott Helfenburkot azonban a fehérhegyi ütközetet követően elkobozta a Habsburg uralkodó, s ezután több mint 200 éven keresztül teljesen lakatlanul állt. Utolsó magán tulajdonosa az Eggenbergek után a Schwarzenberg család lett, de ők sem vitték túlzásba a hasznosítását. 1922-ben az állam vette át a saját tulajdonába, majd az 1990-es évektől Bavorov városának vagyonát gazdagítja. Helfenburk vára mára számos rekonstrukciós munkálatokat követően a környék egyik kedvelt turisztikai látványossággá vált.

A torony és a palota

A vár egykori legdominánsabb alakzata a kerek torony volt, amely szerencsére a mai napig aránylag jó állapotban fennmaradt. Ha nem is ennyire épségben megőrződve, de ugyancsak szépen láthatók az egykori palota, a várfalak, a várárok és a másik kerek torony maradványai is.

Panoráma a vártoronyból

Idézet és pár kép XXXII. - Václav Čtvrtek: Pajzán mesék és csodák

Pár hónappal ezelőtt Molnár Éva a cseh-magyar kapcsolatok ápolásában évtizedek óta jeleskedő Bohemia Baráti Kör korábbi ügyvivője, ma pedig Felügyelő Bizottsági tagja egy, a BBK és a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával megjelenő csodás könyvvel lepett meg minket. Pajzán mesék és csodák, írta Václav Čtvrtek, akinek a neve talán első hallásra kevésbé tűnik ismerősnek. Viszont ha azt mondjuk, hogy ő volt a szülőatyja olyan mesehősöknek mint Rumcájsz, vagy Moha és Páfrány, akkor már rögvest mindenki ráeszmél, hogy itt bizony egy kiváló meseszerzőről van szó. A népszerű író eredetileg Václav Cafourek néven látta meg a napvilágot Prágában, de egészen a II. világháború végéig még csupán mint mezei hivatalnok dolgozott. Ezt követően azonban előbb gyerek magazinoknak kezdett írni, majd a cseh rádió, később televízió gyermek programjainak készítésében vállalt egyre nagyobb feladatot. 1976 novemberében bekövetkezett haláláig, több mint 70 könyvet írt nem kevés szép élményt nyújtva gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Csehország térképen – egy kicsit bolondosan

Alig több, mint egy héttel ezelőtt, április elseje alkalmából a cseh „Google” azaz a mapy.cz szerkesztői egy rendkívüli térképet tettek közzé nívós portáljukon. A „bolondok napján” ezúttal nem átverésben lehetett részünk, hanem szimplán egy kis bolondozásban. A bejelentkezéskor megjelenő térkép (ami még mindig látható az oldalon, mint választható térkép típus) természetesen Csehországot mutatta, de egy kicsit másképp. A véleményük szerinti főbb tájakat, városokat ezúttal különleges, a reá leginkább jellemző piktogrammal, ábrával jelölték.

Mókás térkép

Cseh kisüzemi sörfőzdék 11/3. – Dél-Morvaországi kerület 3.

Folytatjuk Csehország Dél-Morvaországi kerülete 42 db kisüzemi sörfőzdéjének bemutatását. Eredetileg ezzel a mondattal kezdtük volna a cikkünket, de időközben eltelt több mint egy hónap és immáron megnyitotta kapuját egy újabb kisüzemi sörfőzde, így most már 43 db kisebb sörműhelynek ad otthon ez az egyetlen cseh kerület. 

Beerserker

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIX. - České středohoří

Cikkünk előtt egy kis ismétlésként megjegyeznénk, hogy Észak Csehországban, a Cseh Svájc Nemzeti Park mellett összesen négy egymással érintkező tájvédelmi terület alkot egy nagy összefüggő természet-, tájvédelmi tömböt. A sorozatunk korábbi részeiben a Kokořínsko-t és a Lužické hory-t és a Labské Pískovce-t már bemutattuk, most pedig következzék a négy közül a legterjedelmesebb tájvédelmi körzet, a több mint 1000 km²-t meghaladó területű České středohoří, azaz a Cseh középhegység CHKO.

České středohoří

Kerékpáros Hrabal emléktúra

Tegnap az egész ország a bősz húsvéti locsolkodás, főtt sonka és tojáseszegetés, pálinkázgatás lázában égett, de a március 28-áról sokunknak eszébe jutott egy másik ünnep is. Immáron 102 éve, hogy megszületett Bohumil Hrabal, a cseh író fenomén, a világ és benne a magyarok egyik legkedvesebb cseh tollforgatója. Az alábbi cikkünkkel emlékezünk rá.

Hrabal 102

Karel Gott felgyógyult // Kutya pisszoár // Szú invázió // Elhunyt Jan Němec // A csehek a legboldogabbak

2016. március 25.

Az elmúlt hónap csehországi eseményeiről szóló csokrunkat kezdjük egy örömteli hírrel:

Karel Gott

Nivás pomazánka böjtre, böjt előttre és böjt utánra

Közeleg a Húsvét és ez azt is jelenti, hogy a 40 napos nagyböjt vége felé járunk. Már ha volt időnk, energiánk, no és kedvünk böjtölni. De nincs még túl késő, hiszen itt a húsvét előtti nagyhét, ezen a héten kicsit odafigyelhetünk még az étkezésünkre, csökkenthetjük az elfogyasztani vágyott húsok mennyiségét, úgyis érkezik hamarosan a húsvéti sonka, a főtt tojás, a kalács és sok egyéb finomság. Csak adalékként a böjthöz, a csehországi böjti szokásokhoz, a böjti vasárnapokhoz, szíves figyelmükbe ajánljuk ezzel foglalkozó korábbi cikkünket, amelyet ITT olvashatnak.

Nivás pomazánka

Az Én Csehországom 2.0 fotópályázat - további remek képek 2.

Ahogyan ígértük folytatjuk a fotópályázatunkra érkezett remek fényképek bemutatását. A csodálatos Český Krumlov városáról nagy számban érkeztek be remek felvételek, ezért a versenyen belül mintegy külön kategóriában is vizsgáltuk őket. 

Dr. Ódorné Gaál Marianna

Az Én Csehországom 2.0 fotópályázat - további remek képek 1.

Az elmúlt héten kihirdettük az Én Csehországom 2.0 fotópályázatunk győzteseit, de ahogyan azt jeleztük további pályázók kiváló képeit is szeretnénk a nagyérdeművel megismertetni. Lássunk is hozzá!

Sebestyén Teréz

Az Én Csehországom 2.0 fotópályázat – Eredményhirdetés !

Eljött a várva várt pillanat, kihirdetjük az Én Csehországom 2.0 fotópályázat nyerteseinek listáját. A versenyre összesen harminckilenc pályázó küldte el a munkáit, melyek elbírálása a pompás képek sokasága miatt az előzetesen vártnál is nehezebbre sikeredett. Azért, hogy ne csak minket szidalmazzanak azok, akik nem kerültek a győztesek közé, felkértünk egy kis zsűrit a fotók megítélésére. A zsűri egyik tagja volt Lucie Orbók, a budapesti Cseh Centrum igazgató asszonya is, akinek ezúton is köszönjük segítségét. A zsűritagok egyenként adták le nekünk az általuk javasolt legjobb képek listáját, majd ezen egymástól független ítéletek összesítésével jutottunk el addig, hogy végre megnevezhessük a szerény díjazásban, de annál nagyobb elismerésben részesülő nyerteseket.

Akkor és most 33. - Opava – Felső-tér (Horní náměstí)

Csehország Morva-sziléziai kerületének ötödik legnagyobb városa, a közvetlenül a cseh-lengyel határ mellett, az azonos nevű folyó mentén fekvő Opava, A közismert Szombathy Viktor-féle Panoráma útikönyvben „fehér városnak” nevezett települést a XIII. században alapították. A királyi város a történelme során meghatározó szerepet töltött be a térség gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Az egykor németül Troppaunak hívott település lakossága évszázadokon át többségben német nemzetiségű volt, de lengyel ajkú lakosok is nagy számban éltek itt.

Az opavai Szűz Mária-templom 1890-ben

A Rosenberg (Rožmberk) család története V.: Petr Vok, az utolsó Rosenberg - II. rész

Folytatjuk Petr Vok, a Rosenberg dinasztia utolsó tagjának életét bemutató cikkünket. A vad agglegényélet azonban kikezdte Petr Vok egészségét. Betegségeit orvosai gyógyfürdővel, az alkoholfogyasztásra és a szexuális életre is vonatkozó szigorú diétával igyekeztek meggyógyítani. Ez többé-kevésbé sikerült is nekik, de mire az uraság visszatért Bechyně-be, rá kellett jönnie, hogy így negyven felé közeledve a mértéktelenül kicsapongó agglegényélet tovább már nem fenntartható. Ezért lassacskán feleség után kezdett nézni és hamarosan rá is talált a mindössze 13 éves Ludanicei Katalinra, egy gazdag morva család sarjára. A döntése mögött persze az a prózai indok is ott állt, hogy a Katalinnal kötendő házasság anyagi előnyökkel kecsegtetett. Az ifjú hölgy ugyanis hatalmas birtokok utolsó birtokosa volt, de természetesen a korából adódóan akkortájt még gyámság alatt állt és a családi vagyonát gondnokok kezelték. 1580. február elején megtartották az esküvőt, de ezt követően Petr Vok sorra csalódni kényszerült.

Petr Vok (1539-1611)

Salima 2016 – A brünni Nemzetközi Élelmiszeripari Vásár (képriport)

2016. február 16. és 20. között került megrendezésre a Salima-MBK-Inteco, a Nemzetközi Élelmiszeripari Vásár, amelyet két évenként szerveznek a Brnói Vásárközpont területén. A szakkiállítás a nemzetközi jellegéből adódóan ilyenkor a világ minden tájáról fogadja az élvonalhoz tartozó élelmiszergyártóit és forgalmazóit, továbbá az egyes élelmiszeripari szakágazatokban, a malom-, a sütő- és a cukrásziparban, illetve a borászatban alkalmazott technológiák, valamint a bolti, szállodai és közétkeztetési berendezések gyártóit, forgalmazóit. Ebben a kis képriportban erről a nagyszerű kiállításról, vásárról mutatunk be néhány fotót, rövid szöveggel.

A Brnói Vásárközpont A pavilonját, - amely az átlag látogatót jobban érdeklő programok, kiállítók helye volt - már ezeknek a szép kupoláknak a látványáért is érdemes felkeresni!

Négyévesek lettünk! - Születésnapi örömködés és köszönetnyilvánítás

4 év, 440 cikk, 225 ezer kattintás, ez röviden a Csehország nem csak Prága netmagazinunk története, de természetesen eme három szám mögött messze több rejlik. Négy éve már, hogy nekifogtunk ismeretterjesztő munkánknak azt a célt tűzve ki, hogy minél több honfitársunkat ismertessük meg Csehország szép tájaival, cseh szokásokkal, ételekkel és mindennel, ami cseh. Ez alatt a négy év alatt anyagi szempontból kizárólag a saját erőforrásunkra alapozva írjuk cikkeinket a Csehország nem csak Prága és ugyan ritkábban, de az Irány Csehország oldalainkra is, továbbá üzemeltetjük a „nemcsakprágás” Facebook site mellett a Travel to Czech Republic FB oldalunkat.

4 évesek lettünk!

A Rosenberg (Rožmberk) család története V.: Petr Vok, az utolsó Rosenberg - I. rész

Dél-Csehország leghíresebb és a maga korának legnagyobb befolyású nemesi családjáról, a Rosenbergekről (csehül Rožmberk) szóló minisorozatunk befejező részének főszereplője egy igazi bohém bonviván. Korábban már több alkalommal emlegettük Petr Vok z Rožmberka-t, a Rosenberg gazdaságot csúcsra vivő Vilém öccsét, akinek személyisége és az élethez való hozzáállása merőben eltért a testvérétől. Petr Vok 1539. október 1-én született a család ősi központjában, a Český Krumlov várkastélyában. Az újszülött világra jövetele után mindössze két héttel hunyt el az édeasapja, így a csecsemőt - amint azt Vilémnél is írtuk - testvéreivel együtt előbb a nagybátyja, majd gondnokok vették gyámság alá.

A Rosenberg családfa, alján Petr Vokkal

Idézet és pár kép XXXI. - Jiří Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról

Idézet és pár kép sorozatunkban ezúttal egy emigráns cseh író 1996-ban írt regényéből idézünk. Jiří Drašnar 1948. március 31-én született Náchodban. Gyermek és fiatalkorát ebben az észak-kelet csehországi városkában töltötte, majd elvégezte a Gazdasági Egyetemet. 1969. augusztusában a Prágai tavasz leverése utáni kommunista visszarendeződés során letartóztatták és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ezután egy ideig filmrendezőnek tanult, de pár év elteltével a tanulmányainak felhagyására kényszerítették. Jó pár éven át csak ablaktisztítóként, éjjeli őrként, portásként vagy maximum rendező asszisztensként dolgozhatott. 1979-ben előbb Ausztriába, majd onnét az Egyesült Államokba emigrált, ahol mindössze két évvel később elnyerte a Salt Lake City-i független filmfesztivál legjobb rövidfilmjéért járó díjat. A siker ellenére felhagyott a filmezéssel, és az írás felé fordult.

Jiří Drašnar

AZ ÉN CSEHORSZÁGOM 2.0 – FOTÓVERSENY - MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ!

FIGYELEM - FIGYELEM! AZ ÉRDEKLŐDÉSRE VALÓ TEKINTETTEL A VERSENYRE VALÓ NEVEZÉSI HATÁRIDŐT EGY HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTOTTUK! FEBRUÁR 29.-ÉN ÉJFÉLIG MÉG MINDENKI ELKÜLDHETI A LEGSZEBB KÉPEIT!

Közeledik a február vége mikor is a Csehország nem csak Prága immáron negyedik alkalommal ünnepli meg szülinapját. Négy hosszú év elteltével is még töretlen lelkesedéssel tudjuk, de legalábbis próbáljuk megörvendeztetni olvasóinkat cikkeinkkel, és ebbéli örömünket szeretnénk velük, veletek megosztani. Ezért meginvitálunk minden Csehországban járt, a cseh tájakat, városokat, műemlékeket, ételeket, söröket, a csehes életet kedvelő jelenlegi és jövőbeni olvasónkat, hogy vegyenek részt immáron második fotóversenyünkön, amely a korábbival megegyezően AZ ÉN CSEHORSZÁGOM címet viseli!

Fotópályázat!!!

2015 volt a legmelegebb év // szülők és gyerekek // alkoholfogyasztás // újra itt a hiúz // optimista lista // a híres borostyánszoba

Több mint másfél hónap telt már el az esztendőből, így érdemes visszatekinteni, hogy milyen érdekességek történtek Csehországban, miről is szóltak a politikán túli hírek.

A legmelegebb esztendő egyik legforróbb napja

Frenštátské škračky – egy igazán fogunkra való regionális fogás

A Frenštátské škračky, ez az első látásra nehezen kimondhatónak vélt kifejezés egy kicsit szokatlan ételt takar. A Beszkidek, Morva-Szilézia egyik nagyon jellegzetes regionális étele, amely a környék éttermeiben is igen nagy népszerűségnek örvend. Elnevezését a régióban található Frenštát pod Radhoštěm városkáról kapta, ezt jelzi a frenštátské előtag, de a vidéket lakó oláh népcsoport cseh neve után Valašské škračkyként is rábukkanhatunk az étlapokon. Az ételünk nem más mint a csirkemáj, vagyis a škračky és a burgonya szokatlan kombinációja. A nevétől pedig tényleg ne riadjunk vissza, elég ha a pincértől kérünk egy „skracski”-t!

Frenštátské škračky

XXVI. Arany Sörpecsét verseny eredményei: nem az „ütős” a végső nyerő!

Véget ért a Pivní pečeť (Sörpecsét) az év első csehországi sörminősítő versenye, két évtized után nem Tábor városában hanem České Budějovicén rendeztek meg. Ahogyan arra számítani lehetett, a zsűrinek igen nehéz feladata volt, hiszen a kisebb-nagyobb sörfőzdék idén rekord számban neveztek be söröket. Három kontinensről 225 sörgyár, illetve kisüzemi sörfőzde érkezett a viadalra és az ő termékeik közül kellett a legjobbakat kiválasztani. A szakavatott ítészek több fordulóban összesen 1110 üveges sört és cidert vizsgáltak meg tüzetesen, pontozták őket színük, ízük, illatuk és megannyi más jellemzőjük alapján, majd a pontokat összesítve hirdettek győzteseket és helyezetteket. A 30 különböző kategória közül nyolcat kizárólag a kisüzemi sörfőzdék számára hirdettek meg, akik sörműhelyi produktumaikkal szintén igen nagy számban jelentek meg a versenyen. A többi kategória is nyitott volt a számukra, és egyszer-egyszer igen remek helyezést szereztek. A viadal végső szakaszában a kategória érmeseit vetették össze, így hirdetve ki az összetett bajnokot, az Arany Sörpecsét díj büszke birtokosát.

Arany Sörpecsét, a nemzetközi sörfesztivál

Prága szigetei V.: A Keresztesek, az Állathajszák és a Császár

A csodálatos Prága szigeteiről szóló sorozatunk előző részében a Kampán jártunk, most pedig a cseh főváros maradék három szigetének ismertetésére kerítünk sort. Közülük az első, a Keresztesek (Křižovnický) névre hallgató ma már egy szinte teljesen észrevehetetlen sziget. A Károly-híd elejénél kezdődik, ahol az Óvárosi hídtorony áll, és innen húzódik rövid szakaszon észak felé. Ahhoz, hogy ténylegesen egy szigetnek képzelhessük el, kell egy kis segítség, így először repüljünk vissza az időben és nézzük meg egy 1769-ből származó térképen.

A Keresztesek szigete a Károly-hídnál

Cseh kisüzemi sörfőzdék 11/2. – Dél-Morvaországi kerület 2.

Hosszabb szünet után folytatjuk a Dél-Morvaországi kerület 42 db kisüzemi sörfőzdéjéből álló kínálat ismertetését. Aki lemaradt volna a délebbre eső sörfőzdék bemutatásáról az Ide kattintva könnyen pótolhatja. De mi haladjunk tovább az úton, hiszen számos újdonság vár ránk. Mindjárt elsőként szaladjunk el a kerület délnyugati csücskébe. Itt a vranovi víztározó mellett fekszik a csodás várral is bíró Bítov falucskája, ahol a tavalyi év folyamán a környékre látogató turistákat és persze az állandó lakosokat immáron egy lokális sörműhely is örvendezteti. A rutinos vendéglátós, Roman Tesař alapította Hasičský pivovar azaz Tűzoltó sörfőzdében elsősorban félbarna és barna cseh lágereket főznek, időnként egy-egy más különlegességet. A turisztikai szezonon túl magát a főzdét csak pénteken és szombaton délután 5 óra után lehet nyitva találni, de a szintén a család tulajdonában álló Restaurace U Tesařů műintézményben egy kis kóstolóra bátran számíthatunk.

Znojmoi tizenkettes

Programajánló: Cseh Filmkarnevál a Toldi Moziban! (2016. február 3-7.)

Idén február 3. és 7. között kerül megrendezésre a hagyományos Cseh Filmkarnevál, melynek immáron megszokott támogatója a Staropramen (Borsodi Sörgyár). A budapesti Cseh Centrum által szervezett esemény öt napja során a nézők négy régebbi és négy új cseh filmet tekinthetnek meg a Toldi moziban (1054 Budapest, Bajcsy- Zsilinszky út 36-38.). A négy új filmtermés mindegyike a cseh filmgyártás legjavához tartozik, míg a négy régebbi mű egy retrospektív sorozat részét alkotja, amelynek célja betekintést nyújtani a rendszerváltás utáni időszak két legsikeresebb alkotója, Zdeněk és Jan Svěrák (apa és fia) munkásságába.

Cseh Filmkarnevál 2016

Trolibuszozás Csehországban

Csehország második legnagyobb városában töltött napjaink során gyakorta választjuk szállásadó helységünknek Šlapanice városkáját. Persze nem csak a kedvezőbb szállásdíjak serkentenek erre miket, hanem az a tényező is, hogy innen, a látszólag komoly távolság ellenére is igen kiválóan, olcsón, gyorsan és kényelmesen be tudunk utazni egyenesen Brünn (Brno) központjába. Most természetesen nem a gépkocsink használatáról beszélek, hiszen így gyakorta mellőzni kellene a nagyváros remek cseh sörözői nyújtotta élvezeteket (ahogy mondani szokás: tiltaná a kormány!), hanem egy tömegközlekedési eszközről. És nem is akármilyenről!

Trolibusz, te csodás!

Képriport: Regiontour 2016 - Brno

Az elmúlt héten mindössze egyetlen alkalommal jelent meg cikk a Csehország nem csak Prágán, aminek egyetlen oka volt. Január 14. és 17. között a Brnói Vásártársaság Közép-Európai Kiállítási Központja, a Výstaviště P pavilonjában a Brnoi vásárváros területén került megrendezésre a Regiontour, amire immáron harmadik alkalommal látogattunk ki. A Regiontour, mint ahogyan azt a hűséges olvasóink tudhatják egy Csehországban megrendezett nemzetközi turisztikai kiállítás, ahol a csehországi régiók nagy része mellett a Visegrádi országok néhány térsége, illetve a turisztikai ágazat más szereplői (vendéglátóhelyek, szállásadók stb.) mutatkoznak be, hirdetik kínálatukat. Mint minden ilyen kiállítás természetesen lehetőséget biztosít új kapcsolatok szerzésére, meglevők erősítésére is, így mi is igyekeztük megismertetni másokat az általunk végzett tevékenységekkel.

Brno a vásárváros