Bohemia Sörkonyha Pécs városában

A fővárosban élők sokszor hajlamosak arra, hogy azt feltételezzék, minden új és jó csak Budapesten történhet meg. Nincs ez másként a cseh kisüzemi sörök dicsőséges magyarországi bevonulásával kapcsolatban sem. Csak kevesen tudják, hogy miközben éppen csak elkezdtek működni az új budapesti csehes vendéglátóhelyek, addig Pécsett, a mediterrán hangulatok városában már 2011 tavaszától kezdve nyitott ajtóval várta a minőségi cseh sörökre és ételekre vágyó közönségét a Bohemia Sörkonyha. Eme neves műintézmény bátran állíthatjuk, hogy mind a mai napig Magyarország egyik leghangulatosabb sörözője-vendéglője. Mi a Csehország nem csak Prága írói-szerkesztői az elmúlt hét folyamán tettünk látogatást Dél-Dunántúl eme cseh sörközpontjában, és beszélgettünk a hely fiatal gazdájával, Hovorka Tamással.

Csehes söröző Pécs belvárosában

Csehországi pirulaszedési szokások, avagy minden esetben gyógyító szer-e a gyógyszer?

Csehország egyike a világ legnagyobb gyógyszerfogyasztó országainak. Amíg Svédországhoz képest csak harmadannyi keskeny spektrumú, azaz célzott antibiotikumot írnak fel a cseh orvosok, addig a széles spektrumú, azaz a több kórokozó csoportra ható, de leginkább csak a súlyos, életveszélyes állapotban lévők számára indokolt antibiotikumokból tizenötször gyakrabban szedetnek be az emberekkel. Mindezt annak ellenére teszik, hogy pl. az egyszerű vírus okozta légúti fertőzésre, vagy akár egy kisebb hasmenésre előzetes vizsgálatok nélkül felírt antibiotikumok hozzájárulnak a baktériumok gyógyszerrezisztenciájának kialakulásához.

Egy kanál egészség?

Mátyás király csehes tükörben III. rész – Mátyás küzdelmei az utóda ellen és még néhány szó

Ahogyan azt az előző cikkünk végén olvashatták, Mátyás király immáron letudta a belső és külső fenyegetést, azonban II. Jagelló Ulászlóval, az új cseh királlyal patt helyzetbe került. Egy ideig főként diplomáciai csatározások, béketárgyalások, alkudozások követték egymást, amelyek nem vezettek túl nagy sikerhez. Ráadásul II. Ulászló (csehül Vladislav Jagellonský) már nem huszita, hanem katolikus vallású volt, így innentől számítva Mátyás már nem számíthatott a pápai Szentszék támogatására sem a cseh trónért folytatott harca során. 

II. Ulászló

Mátyás király csehes tükörben II. rész – Mátyás a magyarok királya és a csehek ellenkirálya

1458-ban Mátyás, az ifjú magyar király még mindig küzdött az előde által országkormányzónak kinevezett Jiškra ellen, aki időközben a magyar trónt IV. Kázmér lengyel királynak ajánlotta fel. A vele folytatott csatározások, akárcsak Mátyás apósának a huszita Podjebrád György királynak a Cseh Királyságban zajló huszita zsoldoscsapatok elleni harcai csak jó pár év múlva fejeződnek be, de ez már más történet. Mátyás egészen első felesége, Podjebrád Katalin igen korai, 1464-ben bekövetkezett haláláig jóban volt apósával, ezt követően a helyzet azonban hamarosan megváltozott. A mindössze 15 éves királyné, aki egy évvel korábban lett királyné, fiú utódot szült a királynak, de mind ő, mind a gyermek belehalt a gyermekágyi lázba.

Podjebrád György és Mátyás

Mátyás király csehes tükörben I. rész – Történelmi előzmények

525 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el I. Mátyás, Corvin Mátyás, Matthias Corvinus, Mathias Rex azaz a mi igazságos Mátyás királyunk. A Csehország nem csak Prága oldalain egy rendhagyó három részes cikksorozatban szeretnénk megemlékezni egyik legközkedveltebb és kétségtelenül legismertebb uralkodónkról, természetesen a magazinunk profiljából adódóan részben csehes szemmel. Már a gyermekkorunkban is sok mesét, legendát olvashattunk Mátyás királyról, később pedig tanulmányaink során megtanulhattuk valamennyi fő dicső tettét, életének jelentősebb történéseit. Mégis talán csak kevesekben tudatosult, hogy pályafutása igen sok szálon fonódott össze a Cseh Királysággal, a csehek, morvák történelmével. Persze az ő szemszögükből nézve nem annyira pozitív a mi kedvelt történelmi alakunk megítélése, de feltétlenül érdemes megismerni a másik oldal véleményét is. Először azonban muszáj egy kis történelmi meglapozáson átesnünk, amelyek nélkül nem biztos, hogy érthető lenne Mátyás szerepe és jelentősége.

Mátyás a csehek koronázatlan (ellen)királya

Idézet és pár kép XXVI. - Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

86 évvel ezelőtt, korántsem április elsejei tréfaként született Milan Kundera, a cseh származású, de már 40 éve Franciaországban élő, s magát elsősorban franciának tartó dráma- és regényíró, költő, esszéista. A számtalan irodalmi díjjal kitüntetett írót a kortárs regényírás legnagyobb alakjának tartják és munkásságáért az irodalmi Nobel díj várományosai közé sorolják. A cikkünkben szereplő idézetek az egyik legismertebb művéből származnak. „A lét elviselhetetlen könnyűsége” címet viselő regényét Kundera már több mint 30 évvel ezelőtt, egész pontosan 1984-ben írta, de a mondanivalója sok tekintetben ma még aktuálisabb mint valaha. A regényből 1988-ban készült amerikai film Philip Kaufman rendezésében, Daniel Day-Lewis és Juliette Binoche főszereplésével.

Milan Kundera

Akkor és most 28. - Prága – Bepillantás a Fortepan archívumába, mai képpárokkal

Az archív fényképek szerelmesei előtt nem ismeretlen a www.fortepan.hu oldal, azaz Fortepan on-line fotóarchívum, ahol csaknem 50 ezer, különféle adományozók által felajánlott, majd önkéntesek munkája révén bedigitalizálásra és bemutatásra került felvétel található. Természetesen a fényképek túlnyomó többségét Magyarországon fotózták, de az adatbázisban a számtalan külföldi mellett, sok száz Csehországban készült képet is megtalálhatunk. Az Akkor és most sorozatunk jelen részében a Fortepan képei segítségével Prágába látogatunk, ahol bemutatjuk egy-egy műemlék egykori és mai látványát. Emellett mindenkit biztatunk arra, hogy látogasson el a Fortepan honlapjára és böngészgessen a sok-sok remek felvétel között!

Wallenstein- (Valdštejn) palota - 1908, Foto: Fortepan / Schoch Frigyes

Nagyböjti vasárnapok, valamint az új élet, az egészség és a bőség varázslás 40 napja

Legutóbbi gasztronómiai cikkünkben nagyböjti ételeket mutattunk be, most pedig térjünk vissza magához a nagyböjthöz és a csehországi böjti néphagyományokhoz. Tudták, hogy a cseh és a morva vidékeken minden böjti vasárnapot megünnepeltek, és minden vasárnapot egy rá jellemző névvel illettek? Hamarosan megismerkedünk ezekkel a ma már különlegesnek tűnő szokásokkal.

Virágvasárnap

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIV. - Jizerské hory

Csehország északi részén az Óriás-hegység szomszédságában, a lengyel határ mentén fekszik a Jizerské hory tájvédelmi terület. Az itt található hegyvidéki-hegylábi vidéket már 1968-ban védelem alá helyezték. A maga 368 négyzetkilométer kiterjedésével egyike Csehország közepes méretű tájvédelmi területeinek. Déli határa Jablonec nad Nisou elővárosi részéig, illetve Tanvald városkáig tart egy nyúlfaroknyi kis kiöblösödéssel Zlatá Olešnice irányába. Keletről a Jizera folyóhoz igazított cseh-lengyel államhatár, északról Nové Město pod Smrkem és Hejnice települések, míg nyugatról főként a kerület fővárosa, Liberec külterületei határolják.

Erdők, mezők, rétek, virágok

Žďar nad Sazavou: Könyvmúzeum

Žďar nad Sazavou – vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, Žďar – a Sázava-folyó völgyében, a Žďár hegy lábánál a Brnót Prágával összekötő vasút mellett fekszik. A település Csehország középső részének egyik fontos kulturális helyszíne, a Vysočina kerület negyedik legnagyobb városa. Egykor a közelben húzódott a történelmi cseh-morva határ, így a település védelmi szerepet is ellátott. A könyvmúzeum könnyedén elérhető, mindössze a városból kell észak felé kifelé menni. A Zöld Hegy lábánál, a Sázava folyóba betorkolló, és itt a Konvent halastóvá felduzzasztott Stržsky patak mellett haladva érjük el a múzeumnak helyet adó egykori ciszterci kolostort, mai kastélyépületet. A területre belépve egy óratorony fogad minket, majd tovább haladva eljutunk a híres barokk építész, Santini által tervezett Nagyboldogasszony-templomig, pontosabban „kis bazilikáig (basilica minor). Innen már teljes egészében élvezhetjük a XVIII. századi kastély látványát is.

Az egykori kolostor, ma kastély és csodás környezete

Tradicionális böjti ételek - Praženka leves és kelesztett sós, mákos perec

Már másfél hónapja, hogy a cseh gasztronómia világában kalandoztunk a „Cseh ételek” című könyv megjelenése apropóján és az abban leírt finom krumplis lángos segítségével, de hát elvégre nagyböjt van, így nem is illendő sok finomsággal terhelni sem az olvasóinkat, sem magunkat. Ebben a negyven napban a könnyebb ételek fogyasztására és a mértékletességre kellene odafigyelnünk, de jól tudjuk, hogy ez a rohanós életmódunk miatt már nem számít egyszerű feladatnak. Utánanéztünk, hogy a cseh vidékeken milyen hagyományos ételeket fogyasztottak az elődök a Húsvétot megelőző nagyböjt idején, és két nagyon jellegzetes ételt be is mutatunk a nagyérdeműnek! Ahogy az már sok esetben elfordult velünk, a kutatás során ismét annyira gazdag témára találtunk, hogy egyetlen cikkbe lehetetlen mindent bepréselnünk, ezért jelen cikkünket hamarosan egy másik is követni fogja, amelyben a nagyböjthöz kapcsolódó népszokásokról olvashatnak.

Iszlám állam // Bevándorlás ellenesség // Fegyvertartás szigorítása // Válások - házasságok // Zeman és a dohányzás tiltása // Papír elefánt trágyából

2015. március 18.

• A legújabb közvélemény kutatások szerint a cseh lakosság a világ békére (békéjére) vonatkozóan nagyobb veszélynek tekinti az Iszlám Államot, mint az Ukrajnában zajló háborút. A megkérdezettek 67%-a vélte úgy, hogy a terrorszervezet közvetlen fenyegetést jelent akár a Cseh Köztársaságra nézve is. Részben ezzel összefüggésben a csehek többsége (63%) véli úgy, hogy szükség lenne a katonai sorkötelezettség visszaállítására, garantálva az ország jövőbeni védelmét. Jelenleg a cseh katonaság mindössze 20 ezer főből áll, és a gyorsan „hadra fogható” tartalékosok száma is igen csekély.

Iszlámellenes tüntetés Prágában

Mit olvasnak a csehek? - Olvasási szokások Csehországban

A csehek, a britekhez és a skandináv országok lakosaihoz hasonlóan hagyományosan a sokat olvasó, mondhatni könyvszerető népek közé tartoznak. A legkedveltebb karácsonyi, születésnapi ajándékaik között szerepelnek a könyvek, az igen nagy számú és példányszámú könyvtáraik kifejezetten népszerűek a lakosság körében. Ez a jó szokásuk nem csupán a múltban (amikor még hosszú sorokban vártak egy-egy új könyv csütörtöki megjelenésére, vagy éppen kézről kézre adták a szamizdat irodalmakat), hanem a jelenben is virágzik.

Cseh, az olvasó nemzet

Landštejn vára

Gőzerővel közeledik a tavasz, amikor nem csupán az első virágok nyílnak de a télen többségükben zárva tartó csehországi várak, kastélyok ajtajai is újból kitárulnak előttünk. Ideje meglátogatnunk egy impozáns dél-csehországi várat – várromocskát, amely az ún. Cseh Kanada természeti park erdőkben gazdag területén áll az osztrák határtól alig pár kilométerre. Ez Landštejn, azaz német nevén Landstein vára.

Vár az erdők rejtekében

Cseh kisüzemi sörfőzdék 8./1. – Plzeňi kerület – 1. rész

Plzeň (Pilsen) hagyományosan a cseh sör, és ahogyan arról már a Csehország, nem csak Prága netmagazinunkban beszámoltunk, idén Európa egyik Kulturális Fővárosa is. Ez már önmagában két olyan érv, amiért idén több mint érdemes felkeresnünk ezt a nyugat-csehországi, látnivalókban és programokban egyaránt gazdag várost. De sose feledjük el, egy főváros nem létezik a vidéke nélkül, és ez a vidék legalább ugyanakkora, sőt gyakorta még izgalmasabb, még egyedibb értékekkel bír. Nincs ez másként a sörök területén sem. A Plzeňi kerületben jelenleg a közismert Plzeňský Prazdroj sörgyáron és egy nagyobbacska, de regionális szintű sörgyártó üzemen, a Chodovaron kívül még további 26 kisüzemi sörfőzde működik. Nem kis feladat mindegyiket akár csak megemlíteni is, de lássunk hozzá, mert feltétlenül megéri.

A pilseni Groll

Varázslatos Český Krumlov XXIV. – Latrán 37. - Olasz pizzéria egy középkori házban

Český Krumlov Latrán városrészében, a várudvar ún. Vörös kapujának közelségében, a Latrán és Nové město utcák sarkán áll a változatosság kedvéért szintén Latránnak hívott Pizzéria. Ennyi „latránozás” után már mindenki könnyedén megtanulhatja a városka történelmi magja északi részének a nevét.

Latrán 37.

Ki- és bevándorlás: múlt és jelen a cseh földeken

A körülöttünk zajló világpolitikai eseményeknek, a nem is oly távoli háborús, vagy politikai–társadalmi szempontból neurotikus helyszíneken zajló tragikus történéseknek köszönhetően ismét menekültek tíz- vagy éppen százezreire készülhet fel Európa, s benne hazánk mellett a Cseh Köztársaság is. A cseh földek hosszú idő után váltak ismét kívánatos bevándorlási célterületté. Ennek okán érdemes áttekinteni az itt lezajlott főbb emigrációs és immigrációs történéseket, hiszen részben ezeknek köszönhetően lakják ma az országot azok, akik.

Tüntetés az etikus bevándorlási politikáért

Chlumec nad Cidlinou és a Károly koronája

Hradec Králové és Nymburk között félúton, a környező lágy dombvidék számtalan kisebb patakjának, vízfolyásának vízét összegyűjtő, majd az Elbába levezető Cidlina folyó mentén fekszik a közel öt és félezer lakosú kis városka, Chlumec nad Cidlinou. A települést nem csupán az időnként szeszélyesen viselkedő folyó szeli át, hanem a Prága felé vezető főút is, amely az autópálya megépítéséig bizony igen nagy forgalmú közlekedési útvonalnak számított. Azóta már jóval kevesebb személy-, és kivált teherkocsi zörög a városka útjain, de még mindig fontos szerepet tölt be a környékbeli nagyobb települések közötti szállítás szempontjából.

Karlova Koruna

Háromévesek lettünk! - Szülinapi örömködés és köszönetnyilvánítás

Amikor 2012. február végén bátortalan léptekkel útnak indítottuk Csehország, nem csak Prága honlapunkat, nem is gondoltuk volna, hogy három évvel később még mindig töretlen lelkesedéssel tudjuk működtetni netmagazinunkat. Ugyan a terveinkhez képest jóval mérsékeltebben, de szerencsére élnek az Irány Csehország és Travel to Czech Republic honlapjaink is, amelyek a magyar és külföldi turisták számára próbálnak hasznos információkat nyújtani. Egyre népszerűbbek a Facebook közösségi oldalon üzemeltetett Csehország nem csak Prága és Travel to Czech Republic oldalaink is, ahol továbbra is igyekszünk szép képeket közölni, vagy éppen érdekességekről hírt adni. A tevékenységeinket összességében egy kis program művész névvel is elláttuk: Csehország, közelebb mint gondolnád!

Három évesek lettünk!

A Prágai kocsmakalauz térképen – Kész az 1.0-ás verzió!

A tavalyi év folyamán ígéretet tettünk arra, hogy Hagymásy András kocsmográfus alapművéhez, a Prágai kocsmakalauzhoz elkészítünk egy Google Maps alapú kis térképi segédletet. Sajnos az eredetileg megálmodott év végi határidő túlzottan is optimistának bizonyult, de most, pár nappal a Csehország nem csak Prága netmagazinunk harmadik szülinapja előtt végre kész lett ez a számunkra és véleményünk szerint a cseh főváros sörözőit járó honfitársaink ezrei számára hasznos kis támogatás.

Prágai kocsmák a Kocsmakalauz alapján

Farsangi szokások Csehországban II.

Folytatjuk barangolásunkat a csehországi farsangi szokások földjén. Kedden, azaz Mardi Gras napján tartották a felvonulásokat vagy más néven a karneválokat, amelynek a lényege természetesen a falun való jókedvű és hangos átmasírozás volt. A városi színházakban ilyenkor előadásokat szerveztek, ahol a diákok mókás jeleneteket adtak elő. A felvonulásokon különböző maskarákban, állatoknak öltözve, török gúnyát vagy katona ruhát öltve vonultak egy menetben az emberek, zenészek kísérték őket és minden házba betérve táncoltak, tréfálkoztak, megkergették a lányokat és asszonyokat. A látogatásért húsokat, süteményeket, fánkot, pálinkát és persze csehek révén, sört is kaptak. Kosaraikba alma, tojás, liszt, vaj, mák és még pénzt is került.

A medve és táncoltatója

Farsangi szokások Csehországban I.

Kezdődik a nagyböjt 40 napos időszaka, így reméljük, hogy mindannyian jól teli ették, teli itták, kimúlatták magukat a farsang alatt. A manapság igencsak rohanó mindennapokban sokszor a népi hagyományok segítenek bennünket abban, hogy mire is kell odafigyelnünk. Az évszázados szokások nekünk, modern embereknek is adhatnak egy kis stabilitást, hitet vagy ha mást nem, egy kis szórakozást. Ennek jegyében szeretnénk bemutatni olvasóinknak a cseh földön még javában élő ősi farsangi hagyományokat.

Farsang - masopust

Idézet és pár kép XXV.: Václav Havel – A szabadság igézete

Ez év január végén a budapesti Cseh Centrum szervezésében került sor Michael Žantovský Havel – Egy élet című könyvének bemutatójára. Idézet és pár kép sorozatunkban most azonban nem a pár évvel ezelőtt elhunyt Václav Havel, kiváló író, drámaíró, a Cseh Köztársaság első köztársasági elnöke életét bemutató kiváló művel foglalkozunk. A Kalligram Kiadó 2012-ben jelentette meg a kiemelkedő, nagy hatású politikus esszéinek, publicisztikai írásainak, valamint beszédeinek a válogatását „A szabadság igézete” címmel. A könyvben szereplő írásokat, amelyek közül a legkorábbi 1956-ban, a legkésőbbi pedig 2004-ben született G. Kovács László válogatta és szerkesztette, míg a fordításokban rajta kívül Beke Márton, F. Kováts Piroska, Körtvélyessy Klára, Mészáros Tünde és Varga György vett részt.

Ebből a válogatásból szeretnénk néhány idézetet kiragadni, amelyek sok tekintetben megdöbbentően aktuálisak, és a magyar viszonyokra is tökéletesen jellemzőek.

Akkor és most 27. - Hodonín – főtér és környéke

Sorozatunk legújabb részében nem utazunk messze, hiszen épp csak hogy átlépjük a cseh-szlovák határt és már itt is vagyunk Hodonínban, ebben a kis dél-morva városkában. Hodonín (egykori német nevén Göding) a híres Via Bohemica, azaz a Cseh-út mentén fekszik, amely kereskedelmi út fontos szerepet töltött be a XIV. századtól kezdve. 1335-ben Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király megállapodott eme fontos útvonal létrehozásáról, amely számunkra lehetővé tette, hogy az árumegállítási joggal rendelkező Bécs érintése nélkül lehessen a magyar árut Csehország, Németország, Lengyelország irányába szállítani. Ezen az útvonalon kerülhetett többek között a magyar szarvasmarha a távolabbi piacokra, hozzájárulva a cseh guláš megszületéséhez. A Cseh út a későbbiekben is fontos szerepet töltött be a kereskedelemben, sok esetben meghatározva a későbbi logisztikai irányok, útvonalak kiépülését (pl. posta, vasút).

Hodonín főtere

Egy kis programajánló: Nézz a szomszédod képébe, avagy Cseh és Szlovák Filmkarnevál Budapesten (2015. február 25-28.)

A Staropramen támogatásával 2015. február 25-28. között a Toldi Moziban kerül megrendezésre a Cseh és Szlovák Filmkarnevál, amelynek során ezúttal nem önálló cseh vagy szlovák filmeket, hanem a két ország koprodukciójában esetenként szlovákiai magyar művészek részvételével készített alkotásokat tekinthet meg a magyar közönség. A budapesti Szlovák Intézet és a Cseh Centrum együttes rendezvényén, a sorra kerülő hét film bemutatása mellett többnyelvű zenés záróbuli is várja a vendégeket. A négynapos esemény során Veiszer Alinda moderátor segítségével mód nyílik személyesen is megismerkedni a különböző rendezőkkel, színészekkel.

Híres csehek, cseh származásúak a világban

A bevándorlás, a gazdasági menekültek befogadása-be nem fogadása napjaink egyik aktuálpolitikai témája, amellyel kapcsolatban erősen eltérnek a vélemények. Az egyik oldalon azok állnak, akik részben alappal, részben alap nélkül féltik az ország rendjét-békéjét vagy éppen a munkahelyeiket a letelepedni kívánó idegenektől. Mások pedig felhívják a figyelmünket arra, hogy egy ország hosszabb távon csak veszíthet a kirekesztéssel, a sokszínűség és más kultúrák, emberi értékek felbukkanásának kizárásával. Anélkül, hogy véleményt nyilvánítanánk ebben a kérdésben, érdekes és érdemes lehet megnézni, hogy akár gazdasági akár politikai okokból kik is vándoroltak ki az idők folyamán Csehországból, kik azok a leghíresebb csehek vagy cseh ősökkel rendelkezők, akikre leginkább büszkék lehetnek hazájukban maradt társaik.

Martina Navratilova

A Rosenberg (Rožmberk) család története I.: a Vítkovciak (Witigonenek)

Dél-Csehországban járva számos várban, kastélyban, templomban és más régi épületekben bukkanhatunk a jellegzetes ötszirmú rózsa motívumra, amiből rögtön tudhatjuk, hogy az egykori Rosenbergek (csehül Rožmberk) birtokán járunk. Ugyancsak erre, a cseh történelmet meghatározó családra emlékeznek minden évben Český Krumlov csodaszép városában is az ötágú szirom fesztivál megrendezésével. De vajon honnan érkezett ez a nemesi família és mi lett velük az idők folyamán? Lássuk hát a történetüket több részes cikkünkben, amelyet olvasóink rendhagyó módon most nem egymás után, hanem pár hetenként követhetnek majd nyomon.

A Vítkovci rózsák, köztük a Rosenberg

A cseh egézségügy // Gépkocsigyártás // Fair Play // Állami turisztikai célpontok // Dominik Hašek // Cseh fegyverek // Elfeledett választás // Cseh autóvezetők

A csehek csaknem fele (49%) elégedett az egészségügyi ágazat működésével, amely érték a legmagasabb 2002 óta. A jelentős véleményjavulásnak nagyrészt persze az lehet az oka, hogy az elmúlt évben visszavonták a lakosság körében igencsak népszerűtlen, 30 koronás vizitdíjat. A megkérdezettek 18%-a ugyanakkor továbbra is kifejezetten elégedetlen az egészségügy működésével.

Škoda Fabia

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó II.

Ahogyan azt ígértük most folytatjuk vendégcikk írónk, Kulcsár Sándor beszámolóját a plzeňi EKF (Európa Kulturális Fővárosa) eseménysorozat megnyitó ünnepségéről.

Plzeň központja teljesen megtelt a hivatalos megnyitó előtt. A Köztársaság téren és környékén több mint 15.000 ember várta, hogy megnyíljon az első cseh EKF. A várakozást tovább fokozva különféle programokra hívták még fel az összegyűltek figyelmét. 17:30-kor elkezdődött a hivatalos megnyitó.

A főtéri megnyitó

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó I.

Kulcsár Sándor vendégcikk írónk, Csehország elkötelezett szerelmese a napokban Plzeňben járt, és most megosztja velünk is az ott szerzett élményeit egy kétrészes cikk keretében. Lássuk hát az első részt!

Kontinensünkön 1985. óta minden évben megválasztják Európa Kulturális Fővárosát (EKF). Ez egy olyan megtisztelő cím, mellyel elismerik, hogy az adott város kiemelkedően fontos szerepet töltött és tölt be az európai kultúra területén. Minden évben más-más országban lévő település kapja meg a rendezés jogát. 2007-től évente már nem is csak egy, hanem több fővárosa is van az európai kultúrának. Mint ahogyan arra jól emlékezhetünk 2010-ben Pécs, Isztambul és a Ruhr vidéket képviselő Essen, 2015-ben pedig a belga Mons mellett Plzeň kapta meg egy rangos eseménysorozat megrendezésének lehetőségét.

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015