Sorozatunk legújabb részében nem
utazunk messze, hiszen épp csak hogy átlépjük a cseh-szlovák
határt és már itt is vagyunk Hodonínban, ebben a kis dél-morva
városkában. Hodonín (egykori német nevén Göding) a híres Via
Bohemica, azaz a Cseh-út mentén fekszik, amely kereskedelmi út
fontos szerepet töltött be a XIV. századtól kezdve. 1335-ben
Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér
lengyel király megállapodott eme fontos útvonal létrehozásáról,
amely számunkra lehetővé tette, hogy az árumegállítási joggal
rendelkező Bécs érintése nélkül lehessen a magyar árut
Csehország, Németország, Lengyelország irányába szállítani.
Ezen az útvonalon kerülhetett többek között a magyar
szarvasmarha a távolabbi piacokra, hozzájárulva a cseh guláš
megszületéséhez. A Cseh út a későbbiekben is fontos
szerepet töltött be a kereskedelemben, sok esetben meghatározva a
későbbi logisztikai irányok, útvonalak kiépülését (pl. posta,
vasút).
 |
| Hodonín főtere |
De eme kis kitérőt követően térjünk
vissza a Morva folyó menti városba. Hodonín mivel nem csak a
kereskedelmi, hanem a fő hadi útvonalak mentén is feküdt ezért
nem büszkélkedhet régi házak sokaságával. A XVII. században a
harmincéves háború során akkora pusztítást vittek véghez az
átvonuló csapatok, hogy a főtéren összesen két ház maradt
lakott, és a városi tanács valamennyi tagja meghalt. Ezt követően
lassan ugyan de biztosan fejlődni kezdett a városka. 1805-ben az
elvesztett austerlitzi csatát követően I. Sándor orosz cár
pihent meg egy pár órára Hodonínban, majd mikor távozott nem
sokkal később a csatában győztes Napóleon is betért ugyanabba a
kúriába. A francia császár négy év múlva újból „erre járt”
és itt költötte el ebédjét.
 |
| Via Bohemica, a Cseh-út |
Szumma szummárum, ugyan Hodonín nem
bővelkedik a cseh-morva településekre jellemző szinte
érintetlen középkori városmagban, de mégis érdemes megállni és
körülnézni a főterén, amely nem meglepő módon a Masaryk névre
lett keresztelve. Nem meglepő egyrészt azért, mert a cseh városkák
százainak főterét hívják így, de Hodonínban végképp érthető
a névadás, hiszen Tomáš Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első
köztársasági elnöke 1850-ben itt, ebben a mozgalmas városban
látta meg a napvilágot.
 |
| 1860 |
Közelítsük meg a teret
észak-északnyugat irányból a szép hosszú Národní třída úton
haladva, nem utolsó sorban azért is, mert itt a főtértől nem
messze, az út bal oldalán található egy igen kellemes sörfőzde,
a Kunc. Ahogyan az az 1860-ból származó felvételen is látszik,
az akkor még földes, két oldalán mély árkos út végén, a
főtéren áll a Szent Lőrinc-templom, amelyet a XVIII. században
emeltek. A templom helyén már több régi épület is állt,
amelyek a tűzvészek és háborúk áldozatai lettek. A Szent-Lőrinc
templom az 1780-as években nyerte el mai arculatát, pontosabban
1791-ben mikor is új tornyot építettek a régi helyébe.
 |
| 1907 |
1907-es felvételünkön már számos
jelentős változás fedezhető fel. Amellett, hogy a házak nagy
része vagy kicserélődött vagy átépítésre került, az utca
kőburkolatot kapott, az egykori árkok helyére fasorokat ültettek,
és a villamosítás is megtörtént, még a kép közepén, a
templom mellett egy új, impozáns épületet is felfedezhetünk. Ez
az alig pár évvel korábban, 1904-ben Art Nouveau stílusban
épített szecessziós Városháza, amely a mai napig is Hodonín
városának egyik, ha nem a legnagyobb építészeti büszkesége.
 |
| 1904, a Városháza építése előtt |
Helyén korábban a fenti képen
látható kisebb épület, mögötte pedig az egykori zsidónegyed
állt.
 |
| 1909 |
Ez a csodás épület látható
közelebbről is az 1909-ben készült fényképen is.
 |
| 1910 |
Haladjunk tovább a tér felé. Az
1910-es képeslapon már a főként a tér két lényegi eleme, a
Szent Lőrinc-templom és a Városháza látszik. Mellettük jobbra
áll az egykori civil szövetség, majd később a szövetkezeti
étkezde épülete, a Cigánbar.
 |
| Légi felvétel 1922-ből |
1922-ből származik ez a légi
felvételünk, amely a Masaryk teret mutatja be felülnézetből. A
tér közepén a templom fehérlik, mellette jól látszik Antonín
Riga műve, az 1716-ban alkotott barokk Szűz Mária oszlop. A
templom tetejét 1911-ben salgótarjáni tűzálló cserepekkel
fedték be.
 |
| Masaryk látogatása |
Az 1924-es történelmi felvételünkön
maga a tér névadójának a látogatása látszik, amint elhagyja a
Városháza épületét.
 |
| 1945 |
Más útvonalon ugyan, de szintén a
Városházából való távozás látszik ezen az 1945-ben készült
fotón. Persze itt nem egy újabb tipikusan csehes defenesztráció
(azaz ablakon történő kihajítás) történt, pusztán menekülési
gyakorlatot tartottak a tűzoltók. A jobb oldalon látható romos
házak később lebontásra kerültek.
 |
| 1954 |
Az 1954-ből származó fényképen a
templom és sem zöld felületben, sem gépjárművekben még nem
bővelkedő tér egy része látszik. Ez a helyzet mára jelentősen
megváltozott. A lekövezett tér egy részét füvesítették, a
teret díszburkolattal látták el, szökőkutat építettek és
persze az autók számára is megfelelő útburkolatot és
parkolóhelyeket hoztak létre. A jelen helyzetről árulkodnak az
alábbi felvételek.
Érdemes ebbe a határ menti városkába
ellátogatni és felkeresni a számos történelmi esemény
helyszínét jelentő, szépen felújított főterét. A régi képek
forrása: http://www.hodonin.ic.cz/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése