Legutóbbi
gasztronómiai cikkünkben nagyböjti ételeket mutattunk be, most
pedig térjünk vissza magához a nagyböjthöz és a csehországi
böjti néphagyományokhoz. Tudták, hogy a cseh és a morva
vidékeken minden böjti vasárnapot megünnepeltek, és minden
vasárnapot egy rá jellemző névvel illettek? Hamarosan
megismerkedünk ezekkel a ma már különlegesnek tűnő szokásokkal.
 |
| Virágvasárnap |
De
mit is érdemes tudnunk a nagyböjtről? Ez a 40 napos időszak
amelynek hamarosan a végére érünk, a hamvazószerdával kezdődik,
de másnap a torkos csütörtökön még minden farsangról maradt
finomságot el kell fogyasztani. Ekkor szinte kötelező még egy jó
nagyot lakmározni. A keresztény hagyományok a böjtölés
tekintetében a 11. századig kifejezetten szigorúak voltak, a papok
a koplalás mellett a ma már vegánnak nevezett hús, tejtermék és
tojás mentes étrend fogyasztására kötelezték a híveiket. Ezt
követően az egyház enyhített a szabályokon, és két szigorúan
betartandó böjti napot rendelt el, amely a hamvazószerdára és a
nagypéntekre vonatkozott. Ezeken a napokon a máig érvényben levő
szabályok szerint minden felnőtt háromszor étkezhetett, de csak
egyszer lakhatott jól. A böjt alól a vasárnapokon felmentést
kaptak a hívek, olyannyira, hogy ezeket a napokat hagyományosan nem
is számítják bele a nagyböjt negyven napjába. Csehországban a
hat vasárnap mindegyikéhez kötődik valamilyen hagyomány, és
ezen napok latin nevein túl minden egyes vasárnap kapott egy cseh
elnevezést is.
 |
| Fekete vasárnapi perecek |
A
nagyböjt első vasárnapját, amely az idén február 22-re esett, a
csehek Fekete
vasárnapnak - Černá
(Fialová) neděle
nevezték el, ekkor a nők fekete vagy lila (a fialová erre utal)
kendőt, esetleg ruhát vettek fel a közelgő böjt, és egyes
források szerint Jézus keresztre feszítése felett érzett
szomorúságuk kifejezésére. Az édesanyák szombat éjszaka
perecet sütöttek a gyerekeiknek, amit mákkal vagy sóval szórtak
meg. Minden gyerkőcnek járt egy perec, amelyet a kertben levő
fűzfa ágaira akasztottak fel. Kora reggel kis mondókával
ébresztették őket, mely szerint róka járt a kertben és perecet
hozott. Gyors mosakodásra és imára buzdították a fiatalokat,
aminek jutalma a finom, friss perec volt. Korábbi gasztrós cikkünk
alapján elkészíthető és akár a Húsvéti asztalra is tehető!
Ezt a napot Pučálka-nak is nevezték, amely egy kora középkori
eledel, a szegények eledelének számító csíráztatott zöldborsó
volt.
A
második böjti vasárnapot ebben az évben március 1-én tartottuk,
ez a Pörkölt
vasárnap - Pražná
neděle
nevet kapta, amely elnevezés az egyik régi böjti ételre, a
pražmo/pražma-ra
vezethető
vissza. Ez az étel pörkölt gabonaszemekből készült, hozzá
kapcsolódik az ún. praženka
vagy hosszabb nevén pražená polévka,
amelyet rántott levesnek fordítanak. Ennek a leves egy változatának
receptjét mutattuk be néhány cikkel korábban, abban a
gabonaszemeket nem pörkölték meg. Talán a népi hagyományok
időbeli változásainak tudható be ez a kis nüansznyi különbség.
A napok elnevezése után kutatva ennél a vasárnapnál erősen
megtorpantunk, mert a csehek „pražma”
névvel illetik a dévérkeszeget is, és mivel a böjtben
megengedett a halfogyasztás, még azt is hihetnénk, hogy ezen a
napon a dévéré volt a főszerep. Tölgyesi Tamás barátunk
segítsége révén azonban kiderült, hogy az alaki
egybeesés ellenére a két kifejezésnek semmi köze sincs
egymáshoz. Ezen
a napon az emberek tiszteletet adtak a földnek, amely gazdag gabona
és gyümölcs terméssel látja el őket. A kocsmában egy kis bor
és édes, elsősorban dió likőr mellett a férfiak és nők együtt
beszélgettek arról, hogy mit termelnek az adott évben.
 |
| Tüsszögő vasárnap |
A
harmadik jeles vasárnap, amely idén március 8-ra esett, a Tüsszögő
- Kýchavá neděle
elnevezést kapta, amikor kötelező volt a nap folyamán legalább
egyszer egy nagyot tüsszenteni, mert a régi emberek azt tartották,
hogy ezáltal mindenki egész évben egészséges marad. Ha a
tüsszentés nem ment magától, akkor egy jó kis tubákkal
megtámogatták a folyamatot. A hagyomány szerint ezen a napon nem
volt semmi különleges étel, ezért az előző vasárnapra szóló
praženka
levest fogyasztották.
A
negyedik böjti vasárnap, amely idén március 15-re esett, pontosan
a negyvennapos böjt közepe, ezért Csehországban még ma is
középső vasárnapnak „Středopostní nedělí”-nek hívják.
Ezen a napon a nagy szigorban megengedett volt egy kis lazaság is,
amelyet az elnevezése is jól tükröz, ugyanis Baráti
vasárnapnak - Družební neděle
hívták. Ekkor a fiatalok a falu határában egy közös ebédre
gyűltek össze, baráti kalácsot (družbance) és egyéb
finomságokat készítettek. A közös pikniknek a szórakozáson
kívül nem titkolt célja volt a hajadon lányok és a párjukat
kereső fiúk közötti ismerkedés is. Ezen a napon a házasodni
akaró fiúk a násznaggyal együtt tiszteletüket tették a lányos
háznál.
 |
| Halálos vasárnap |
Az
ötödik vasárnap, amely idén március 22-re esett, a Halálos
vasárnap - Smrtelná neděle,
amely az emberekre nézve szerencsére semmi rosszat nem jelent. Az
elnevezése egy ősi, a pogány időkig visszanyúló hagyományra, a
hosszú tél szimbolikus halálára és a nap, a finom meleg idő
várására utal. A hozzá kötődő szokás pedig a Morana,
Mařena, Mařka, Mařana, Mořena,
smrtholka nevekkel illetett bábu meggyújtása és patakba vagy
folyóba dobása, amellyel hitet, erőt és egészséget igyekeztek
varázsolni. Szimbóluma a száraz, élettelen szalmából készült
bábu, akinek a nyakába üres tojásokból készített füzért
akasztottak. Mindkettő a halált jelképezi, amely felett az
elégetéssel győzedelmeskedtek. A bábut a menet élén haladó
gyerekek vitték, akiket az egész falu lekísért a folyópartra.
Ezen a napon szigorúan tilos volt az alkoholfogyasztás, az ebéd
szerény volt. Ez volt a takarítás napja is, a nők a házat, a
férfiak a műhelyt és a pincéket takarították.
 |
| Virágvasárnapi barkaszentelés |
A
hatodik és egyben a nagyböjt utolsó vasárnapja a Virágos
vagy Virág
vasárnap - Květná neděle,
idén március 29-re esik. Ezen a napon vonult be Jézus
Jeruzsálembe, akit az emberek nagy ünnepléssel fogadtak. A lábai
elé pálmaágakat terítettek és virágokkal üdvözölték, ezért
is nevezik ezt a napot latinul Palmare-nak vagy Dominica in
Palmis-nak, illetve Vysočina
kerület Horácko vidékén Palmová neděle-nek.
Népies elnevezése a Květnice
vagy ahogy a morvák mondják Květnica, a
nyiladozó virágokra is utal, amelyek egyben a tavasz érkezését
és az új élet kezdetét is szimbolizálják. Szintén az új
életre utal az elsősorban Dél-Csehországban használatos
Beránkova
neděle elnevezés, amely a Húsvét másik szimbolikus
megjelenítőjét a kisbárányt (beránek) jelenti. Ezen a napon a
templomokban barkát szentelnek, körmenetet tartanak, ezzel
hangolódnak rá a nagyböjt utolsó hetére a nagyhétre (Pašijovný
týden), amely a keresztények egyik legnagyobb ünnepe. Két évvel
ezelőtt részletesen írtunk
a nagyhét eseményeiről és szokásairól. Lásd ITT!
 |
| Egy szép kis beránek - bárányka |
Virágvasárnapon
népi
hagyomány volt, hogy a lányok énekelve, szalagokkal feldíszített
fiatal faágakkal vonultak végig a falun, miközben színes
tojásokat helyeztek el az útjuk során. Ezzel üdvözölték a
bőséges termést hozó évet.
Szép
Húsvét várást kívánunk minden kedves Olvasónknak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése