Cseh kisüzemi sörfőzdék 1. – Dél-Csehországi kerület

A csehországi sörfőzdékről szóló sorozatunkon belül, - kép a képben jelleggel - egy másik minisorozatot indítunk, amelynek célja a Bohémiában és Morvaföldön évről évre gyarapodó számú kisüzemi sörfőzdék, közkeletű cseh néven minipivovarok rövid bemutatása. Miután ezek száma igen nagy, a kettőszázat is jócskán meghaladja, így a velük való ismerkedést több részletben, csehországi kerületenként (megyék) tesszük.

Varázslatos Český Krumlov XVII. - Horní 26. - Barbakán Panzió / Krčma

Barbakán. Egy szó aminek hallatán valami ősi, titokzatos, talán még egy kicsit misztikus kép is megjelenik a lelki szemeink előtt. Mindez különösen igaz ha a szót Český Krumlov zegzugos, középkori hangulatot árasztó kis utcácskáival társítjuk. De mi is tulajdonképpen a barbakán, hol is találhatunk rá az egyik legkedveltebb dél-cseh városkánkban, és mi érdekeset is tudunk elmesélni a történetéről, múltjáról és jelenéről?

A krumlovi Barbakán, a hídtól jobbra álló épület

Hiúz // Prágai Állatkert // Oláh romák // Miss Csehország // Žateci Sörgyár

• Egy nemzetközi természetvédelmi projekt felmérése szerint a Šumava Nemzeti Park területén él a legnagyobb csehországi hiúz (Lynx lynx) populáció. Az állomány mintegy 50 példányból áll, amely éppen hogy elegendő a hiúzok hosszabb távú fennmaradásához. A hiúz a múltban igen közönséges állatfaj volt Bohemiában, de a XIX. század végére az ember teljesen kiirtotta. Az 1970-es, 80-as években azonban elkezdték a hiúzok visszatelepítését, és azóta a populációjuk stabilan fennmaradt. Ezek a gyönyörű macskafélék ma már az ember lakta területeken is elő-előfordulnak alkalmazkodva az emberek életritmusához. A hiúzok alapvetően magányos életet élnek, egy-egy példány területe több száz négyzetkilométer is lehet.
  

A híres cseh üvegipar és a Papillon ékszerek találkozása

A cseh üvegipar és termékei messze földön híresek, így valószínűleg csak kevesen vannak, akik még nem hallottak a Bohém földön készült kristály poharakról, csillárokról és egyéb üveg dísztárgyakról. De vajon ugyanennyire ismertek-e a cseh kristály- és üveggyöngy ékszerek is? Valószínűleg nem, ezért most szeretnénk egy kis ízelítőt adni a cseh alapanyagokból készíthető ékszerekből, már csak azért is, mert az ékszerkészítés manapság reneszánszát éli hazánkban is. Cikkünk megírásához az alapötletet egy ihletett fiatal hölgy szépséges ékszerkollekciói adták, olyan ékszerek, amelyek elsősorban cseh alapanyagokból készülnek. De erről bővebben majd egy kicsit később szólunk, előbb következzék egy kis történelem. 

 

Alhambra - ékszer szépség a Papillontól, cseh üveggyöngyökből

Elba-Odera-Duna csatorna: Álom vagy rémálom?

Amióta világ a világ az ember folyamatosan próbálja megzabolázni a természetet, átalakítani azt a maga vélt vagy valós hasznára, sokszor nem törődve a várható következményekkel. A mindenkori hatalmasságok vagy magukat óriásinak tartó politikai vezetők, uralkodók előszeretettel álmodoznak egy jó nagyot, hogy későbbi éber-álmukban grandiózus, megalomán tervet kovácsoljanak a természeti környezet megváltoztatására. Fordítsuk vissza a folyók irányát, használjuk fel a sivatagok locsolására. építsünk a sivatagba egy „trendi” fedett sístadiont, emeljünk minél hatalmasabb épületeket, palotákat, stadionokat, gátoljunk el folyókat, építsünk minél nagyobb erőműveket és még napestig sorolhatnánk az évezredek során megvalósított óriás beruházásokat, amelyek sokszor csak egyetlen politikus önálló vagy érdekcsoport vezérelte ötletei, fantazmagóriái voltak. Talán csak a szakértő pszichológusok tudnák megmondani, hogy miért is érzik úgy a mindenkori politikai vezetők (tisztelet a kivételnek), hogy életük csak akkor lesz teljes ha valamiféle hatalmas építkezés kötődik a nevükhöz. Mindezen beruházások egy része később hasznosnak bizonyult, ugyanakkor mások ökológiai, társadalmi, gazdasági katasztrófához vezettek.

Három tenger összekötése...álom...vagy rémálom?

Staročeský Jáhelník, azaz egy könnyű gyümölcsös köles lepény

Itt a tavasz és a böjtölés ideje, ezért arra a nem egyszerű feladatra vállalkoztunk, hogy a hírhedten húsközpontú cseh konyha remekei között találjunk egy olyan hagyományos ételt, amely húsmentessége ellenére is finom és eléggé tápláló lehet. A feladat nem bizonyult túl egyszerűnek, de végül rátaláltunk egy kölesből készült gyümölcsös lepényre, amelyet egész Csehország szerte ismernek és készítenek a háziasszonyok. A recepteket böngészve megismertük a tájegységeknek megfelelő eredeti, „staročeský” változatokat, a Třeboň környéki áfonyás vagy az Óriás-hegység vidékén készített szilvás Jáhelníket.  

Jáhelník, a köles torta

Bohumil Hrabal élete II. - A sikertől a végső döntésig

1962: Eljön a réges-régen várt nagy áttörés! Megjelenik az első könyve, pontosabban novellás kötete a Gyöngy a mélyben, amely részben tartalmazza a Pacsirták cérnaszálonba szánt művek egy részét is. A novellakötet hirtelen jött hírnévvel és elismeréssel jár. A kiadói díjából vásárolja meg a hétvégi házát Kerskóban, amely élete fontos színterévé, az írásai alkotóműhelyévé válik.

Bohumil Hrabal élete I. – Az elismertségig vezető rögös út

Már csak két nap, és a világ irodalom rajongó tábora együtt ünnepli az egyik legnagyobb cseh író, Bohumil Hrabal születésének 100-ik évfordulóját. Mi a magunk részéről megpróbáltuk évszámok, időpontok mentén összefoglalni a Mester korántsem megpróbáltatásoktól mentes életútját, számba véve az író életét, későbbi munkásságát leginkább meghatározó eseményeket. A két részes cikk első részében az 1914 és 1963 közötti főbb történéseket mutatjuk be, az első komolyabb irodalmi elismerésig vezető hosszadalmas utat.

Kateřina, a nagymama

1914. március 28.: Maria Kilianová életet ad házasságon kívül született fiának Bohumil František Kiliannak Brno Židenice városrészében, a Balbín utca 47. szám alatt. A gyermek sohasem tudja meg ki is volt az igazi apja, egy sörgyári könyvelő (Hrabal), egy brnói tiszt (Blecha) vagy valaki más.

1914 :Marie a gyermeke nélkül költözik el a dél-csehországi Polnába, talán így rejtőzvén el az éles nyelvű rokonok-ismerősök kritikái elől, vagy éppen azért, hogy az egyik feltételezhető apát, a fiatal František Hrabalt rávegye arra, hogy vállalja fel a gyermekét. Az igazság nem derült kis sose. A fiatal anya a helyi sörfőzdében kap állást számlavezetőként, a könyvelő (František) segédjeként.

1914 – 1917: A kis Bohumilt a nagyszülei nevelik Brnoban, szerény körülmények között. Az erős családfő Kateřina, a nagymama volt, az unoka Tomáštól, a nagypapától elsősorban az ital, a kártya, az öltözködés és a bohém élet szeretetét örökölhette.

Élelmiszer boltok // Budvar // Temelíni atomerőmű // Szexuális élet // Egyházi javak

2014. március 24.

Néhány éve már temették őket, de ma már kiderült mégsem adják meg könnyen magukat a kis élelmiszer-, és vegyesboltok Csehországban. Hiába a hiper-szuper-mega áruházláncok mérhetetlen fölénye, a statisztikák szerint az emberek egyre gyakrabban keresik fel a kisebb boltokat. Ez különösen igaz a pékáruboltok, a zöldség üzletek, valamint a hentesboltok esetében. A változás, mondhatni kis bolt reneszánsz egyik oka az emberek szemléletbeli változása. A fogyasztók egyre szívesebben vásárolnak hazai, regionális terméket a ki tudja honnan importált helyett. A tudatosabb választáshoz azonban egyre több információt is igényelnek a vásárolt termékekkel kapcsolatosan. Ezt a többlet ismeretet azonban csak a kisebb üzletekben kaphatják meg. A változás azonban még nem túl nagy mértékű, hiszen Csehországban jelenleg ugyan az élelmiszer üzletek és vegyesboltok 86 százaléka kicsi, azaz 200 négyzetméter alapterület alatti, mégis a teljes értékesítés kevesebb mint 20%-a történik csak ezen boltokban. (forrás: Lidove noviny)



A cseh mezőgazdasági miniszter a napokban kijelentette, a kormány tervei szerint a České Budějovice városának híres sörét, a Budweisert/Budvart előállító Budějovický Budvar, n.p. a jövőben is állami tulajdonú sörgyár marad, nem kívánják privatizálni. A vállalat a tavalyi évben igazán kiváló eredményeket produkált. 2013-ban 16,1 %-kal nőtt a sör exportja, elérve a 763 ezer hektolitert, ami az elmúlt 118 év legmagasabb értékét jelentette. Immáron a Föld 65 országába (köztük Magyarországra) exportálják a kiváló minőségű söritalt. A 2013. évi nettó nyereség elérte a 320 millió cseh koronát, azaz a 16 millió dollárt. De nem csupán az igazán kedvező adatok miatt nem szeretnék eladni a sörgyárat. Évtizedek óta zajlik a névhasználati háború az amerikai Anheuser-Busch céggel, illetve ma már az őt felvásárló AB InBev multikompániával. A Budvar még 1939-ben adta el a névhasználati jogokat az AB-nek a Panamától északra eső amerikai területekre vonatkozóan, majd mikor mindketten új piacok felé kívántak törni, kitört köztük a harc. De ez már egy másik, hosszabb történet, mindenesetre a csehek nem szeretnék ha egy felvásárlás révén valaha is elveszítsék a Budweiser név használatának jogát. (forrás: Prague Monitor)

Ugyan végleges döntés még nem született, de több mint valószínű, hogy a korábbi tervekkel ellentétben visszavonják a temelíni atomerőmű bővítésére vonatkozó pályázati kiírást. A CEZ elnevezésű vállalat, amely üzemelteti többek között a temelíni erőművet is, hamarosan meghozza a döntését. Vagy kihirdeti az eddigi két pályázó (az amerikai-japán Westinghouse illetve a cseh-orosz MIR.1200) közül a győztest, vagy az egész procedúrát lefújja. Az atomlobbi természetesen a jelenlegi erőmű két új reaktorral való bővítését szeretné, de az új cseh kormány (ellentétben Magyarországgal) túlságosan is kockázatosnak tartja ezt a sok száz milliárdokba kerülő beruházást. (forrás: Cseh Televízió)

A középkorú cseh nők és férfiak alapvetően elégedettek a szexuális életükkel adta hírül a STEM/MARK a közvélemény kutatáson alapuló vizsgálatának eredményeit. A felmérés, amelyben több mint 800 fő, 65 év alatti cseh nő és férfi vett részt erősen meglepte a cseh szexológusokat, akik alapvetően sokkal rosszabb eredményekre számítottak. A kutatás azt is feltárta, hogy a nők a legtöbb esetben a fáradtságra, a fejfájásra, a túl sok munkára hivatkozva utasítják vissza a szexet, míg a férfiak a munkahelyi stresszre, és ugyancsak a fáradtságra fogják ebbéli kedvetlenségüket. (forrás: STEM/MARK)

Az új cseh kormány egy hattagú testületet állított fel az egyházi javak visszaadásáról való megállapodások felügyeletére. Mint ahogyan azt már korábban írtuk a cseh állam jelentős egyházi tulajdonokat juttat vissza az elkövetkező évek, évtizedek során az egyházaknak, de egyúttal ki is száll az egyházak további finanszírozásából. (forrás: Prague Monitor)

Akkor és most 18. – Béke tér (Náměstí Míru), Prága

Prága, a mai cseh főváros az európai nagyvárosokhoz hasonlóan a XIX. század második felétől gyors fejlődésnek indult. Részben a megváltozott igényeknek, részben a lakosságszám ütemes növekedésének köszönhetően szükségessé vált a régi belvárost körülvevő területek szakszerűen tervezett beépítése. A városfejlesztés egyik első célterülete a Vinohrady nevet viselő külterület volt, amelynek korábbi funkcióját a nevéből (Szőlőskert) is könnyedén kitalálhatjuk. Az Akkor és most cikksorozatunk jelen részében Vinohrady városrész központjának számító námestí Míru, azaz Béke tér területének átváltozását követjük nyomon.

A Béke tér környéke 1769-ben

Uherské Hradiště - Magyarvárhegy

Uherské Hradiště

Morvaország zlíni kerületében, a szlovák határ mellett terül el a Slovácko nevet viselő térség, melynek nem hivatalos „fővárosa” Uherské Hradiště, magyaros nevén Magyargradis, azaz Magyarvárhegy. A városnév magyar jelzőjére többféle magyarázat is született. Az egyik vélekedés szerint anno az Árpád korban határvédő magyarokat telepítettek le ide, innen a névadás, de félő, hogy ez az elmélet csupán a nemzeti büszkeségünk szüleménye. Egy másik jóval inkább valószínűbb teória azt feltételezi, hogy azért nevezték el a határvédő nagyobb városokat (Uherský Ostroh, Uherský Brod, és Uherské Hradiště) magyarnak, mert eleink rendszeresen betörtek a területre egy kis határ menti villongás, vagy éppen „unaloműző” fosztogatás végett. A közeli Kunovice falva is leginkább a rátámadó kunok miatt kaphatta a nevét. Ami azonban biztos, hogy Uherské Hradiště-t 1587-ben említették először Uherské azaz Magyar néven.

Csehországi sörfőzdék XVI. - „Tábori sörverseny” - Pivní Pečeť 2014

Megint eltelt egy év, és nem csupán egy esztendővel lettünk öregebbek, de ismét eljött a hagyományosan megrendezésre kerülő „Slavnosti piva Tábor” ideje. A magazinunkat már régebben követő olvasóink számára nem ismeretlen hír, hogy minden év februárjában megrendezik Táborban, ebben a csodálatos dél-csehországi városkában a sörminősítő rendezvényt, az év első sörversenyét.

Idézet és pár kép XVI.– Jiří Menzel - Szabó G. László: Trabanttal a Hiltonig

Trabanttal a Hiltonig

Pár nappal ezelőtt, 2014. március 12-én elhunyt Věra Chytilová cseh filmrendező, forgatókönyvíró, aki egyike volt a 20. századi cseh filmművészet legnagyobb mestereinek. Számos remekműve közül megemlíthetjük az 1966-ban bemutatott Százszorszépek című filmdrámáját, vagy akár a kritikus hangvételű, A paradicsomi fák gyümölcseit esszük című alkotását is, amelyet a kor szocialista cenzúrája a filmforgatástól való több éves eltiltással honorált. Későbbi filmjei közül a magyar nézők számára is ismertek közé tartozik az Egy faun megkésett délutánja (1983), az Örökség (1993) vagy a Jiří Menzel főszereplésével forgatott Játék az almáért (1976).

Bohumíl Hrabal (akinek születésének századik évfordulóját ünnepli március 28-án a világ), Věra Chytilová és Jiří Menzel - mint kortársak - élete, pályafutása többször keresztezte egymást. A mostani idézetünk - melynek forrása Jiří Menzel és Szabó G. László Trabanttal a Hiltonig című 2011-ben a Kalligram Könyvkiadó gondozásában megjelent interjúkönyve - a három cseh fenomén egyik ilyen kapcsolódási pontját, eseményét eleveníti meg Menzel visszaemlékezésében.

Hrabal 100 – Hrabal programok, Hrabal rendezvények

Roham léptekben közeledik március 28., mikor is Bohumíl Hrabal születésének 100. évfordulója. Ahogyan azt már korábban beharangoztuk, idén, az egyik leghíresebb cseh írót ünnepelvén mind Csehországban mind Magyarországon számos különféle megemlékezés, program kerül megrendezésre. Most megpróbáljuk röviden felsorolni az általunk ismert hazai eseményeket arra biztatva olvasóinkat, hogy ha tudnak vegyenek részt a programok egyikén-másikán.

Alkoholmentes cseh alsóház – egy korszak vége

Az elmúlt hét folyamán vége szakadt egy sok évtizedes hagyománynak a Cseh Köztársaság Parlamentjének Alsóházában. Az egyik új kormányerő, a centrista ANO (Igen) nevet viselő párt kezdeményezésére az alsóházi elnök megtiltotta, hogy a képviselők alkoholt vásárolhassanak a parlamenti büfékben a plenáris ülések idején. Az ANO a választások során célul tűzte ki a politikai kultúra megváltoztatását, és ez a tilalom az egyik első ilyen jellegű lépésük volt.

Alkohol - STOP!

Csehország természet-, tájvédelmi területei VI. - Litovelské Pomoraví

Litovelské Pomoraví

Csehország természetvédelmi területei közül eddig a négy Nemzeti Parkot mutattuk be, mostantól a kisebb területű, de nem kevésbé értékes Tájvédelmi Területekkel ismertetjük meg az érdeklődő olvasóinkat.

Kezdjük is a sort az 1990-ben védetté nyilvánított, 96 négyzetkilométer kiterjedésű Litovelské Pomoraví nevet viselő - alapvetően ártéri - területtel, amely tulajdonképpen nem más mint egy 3-8 km széles sáv Közép-Morvaországban a Morva (Morava) folyó felső szakaszának két oldalán. Egyik kezdőpontjának Mohelnice városát nevezhetjük, ahonnan dél-keleti irányba húzódik egészen Olomouc városáig. A 27 km hosszú terület a nevét a mintegy felezőjén álló Litovel városáról és persze a Morva folyóról kapta.

Varázslatos Český Krumlov XVI. - Rybářská 41.- U Bejka

A Varázslatos Český Krumlov minisorozatunk előző részében a közeli Kájov településsel, az egykori vallási központtal - Mária zarándokhellyel foglalkoztunk. A hajdani Mária-kultusz ma is látható emléke a kájovi templomban álló Madonna szobor, de emellett az ún. kájovi Madonna ábrázolás Český Krumlov számos házának homlokzatán is visszaköszön egy-egy festmény formájában.

Középpontban az U Bejka

Vonuló madarak // influenza // zaklatás // amerikai média // olvasás

Az enyhe télnek és a korán érkezett tavasznak köszönhetően a vonuló madarak a vártnál jóval hamarabb térnek vissza Csehországba (és persze Magyarországra is). Amíg a seregélyek általában március első felében jelennek meg Bohemiában, addig idén már február közepén látni lehetett őket. Ami még inkább sokkoló, hogy a napokban fehér és fekete gólyákat is megfigyeltek, amelyek rendszerint csak április elején érkeznek meg hosszú afrikai vándorlásukból. Velük párhuzamosan a Dél-Európában telelő mezei pacsirták is már elfoglalták a helyüket morvaországi „otthonaikban”.

Az év első cseh gólyáinak egyike (forrás: Deník)

Két évesek lettünk!

Nincs mit tenni, telik múlik az idő. Már két év telt el, hogy nekiálltunk egy régi tervünk megvalósításához, és beindítottuk Csehország, nem csak Prága nevű blogunkat, vagy ahogyan mi inkább hívni szeretjük magazinunkat. Az elmúlt két év alatt több mint 200 cikk révén igyekeztük olvasóinkat megismertetni Csehország tájaival, értékeivel, a cseh emberekkel, jóformán mindennel ami cseh (kivételt talán a politika jelenti, amellyel a magunk részéről inkább csak szőrmentén foglalkoznánk).

Emanuel és Josef Zíma, ketten az Igazak közül

2014. február 21-én pénteken különleges eseménynek adott helyet a Cseh Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének épülete. Helena Bambasová cseh nagykövet asszony vendéglátása keretében Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete Zíma Miklósnak és családjának átadta a jeruzsálemi Jad Vasem (Yad Vashem) Intézet „Világ Igaza” kitüntetését. A hír röviden csak ennyi, mégis a puszta protokolláris esemény mögött egy drámaian izgalmas történet rejlik, amelyben a főszerepet csehek, magyarok, és szlovákok, zsidók és keresztények „játszották”, példát mutatva a ma és a jövő generációi számára.

A kitüntetés átadása

Elmaradt tél // Gzdasági bűnözők // Szélerőművek // Ukrajna

• Nem csak Magyarországon, hanem Csehországban is csaknem teljesen elmaradt az idei tél, ami miatt a legnagyobb hiányérzete természetesen a síközpontok üzemeltetőinek és a síelés rajongóinak van. Míg az utóbbiak csupán a megszokott élvezettől, addig a síközpontok az éves bevételük jelentős részétől estek el (megközelítőleg 20 millió cseh korona veszteség). A síelők százai-ezrei mondták vissza a szálláshely foglalásaikat a hómentes tél miatt, és csupán azok a cégek tudták a kárukat csökkenteni, ahol adottak voltak a technikai feltételek műhó előállítására. A február vége, március eleje sem kecsegtet semmi jóval (hóval), ugyanis az elkövetkező hetekben már nem várható tartósan nulla fok alatti hőmérséklet. Nincs mit tenni, Csehországba is megérkezett a tavasz.
  
  
  

Kvarglit vegyenek, kvarglit egyenek!

Előző cikkünkben a kvargli, azaz lošticei (olomouci) büdös sajt történetével ismerkedhettünk meg, most pedig szeretnénk bepillantást nyújtani a sajtunk forma és ízvilágába, a végén pedig megnézzük, mit is kezdhetünk ezzel a finomsággal a konyhában. Biztosíthatjuk önöket, hogy a belőle készült ételeknek még a szárnyaló fantáziánk sem szabhat határt.

A lyukas

Kvargli sztori, avagy a lošticei (olomouci) büdös sajt története

Csehország ugyan nem kifejezetten nevezhető a gasztronómia fellegvárának, azonban számos olyan kulináris csodája van, amelyeket nem lehet legalább egyszer az életben nem megkóstolni. Igaz ez a megállapítás még abban az esetben is, ha ez a bizonyos cseh étel az érzékenyebb szaglószervvel rendelkezők számára bizony igazi kihívást jelent (csak, hogy egy a HR világában igazán elcsépelt szót használjak).

Külföldiek Csehországban // Útkarbantartások // Külföldi fiatalok // Munkanélküliség // Sajtószabadság // Snězka //

• A Cseh Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint immáron több mint 440 ezer külföldi él Csehországban, ami lényegében az ország teljes lakosságának 4.1%-át jelenti. A külföldiek elsősorban a fővárosban telepedtek le, itt a népesség 13%-át alkotják. A nem cseh állampolgárok több mint fele állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és közel 60%-uk három országból (Szlovákia, Ukrajna és Vietnam) érkezett.
• Nem csak nálunk, Magyarországon maradt el idén a megszokott tél, Csehországban is jóval enyhébbek voltak a leghidegebb hónapok, aminek köszönhetően egyedül a téli útkarbantartásokon 280 millió koronát tudtak megspórolni. Ez a megtakarítás elsősorban jeges utak ún. technikai sózásának kisebb mértékű szükségletéből adódott. Az el nem költött összeget nem költik el más célra, jól jön majd plusz pénzként a tavaszi útfelújítási munkálatokhoz.
  
  
  

Kašperk vára, az Arany-ösvény őre

Csehország Pilzeni kerületének dél-keleti szélén, a dél-csehországi kerület szomszédságában, Kašperské Hory városától három kilométerre található a legmagasabban fekvő cseh királyi vár, Kašperk (Karlsberg). A Šumava -hegység egyik északi előhegyének ovális alakú tetején, 886 méter magasan álló várkastély büszkén jelzi az egykori cseh királyok erejét.

Kašperk büszke vára

Santini, a fény építésze

Csehország telis-tele van szebbnél szebb, különböző korokból származó, különféle építészeti stílusban alkotott építményekkel. Mezei turistakánt a templomokat, kolostorokat, várakat járva, és megcsodálva sokszor eszünkbe sem jut, hogy egy-egy épület mögött milyen hatalmas szellemi teljesítmény is áll. Nem gondolunk arra az építészre, aki nem csupán megálmodta, hanem meg is építtette az előttünk álló remekművet.

A Cseh és Morva földek gazdag műemlék kincsét számos meghatározó jelentőségű építő művésznek köszönhetjük. Közülük feltétlenül ki kell ragadnunk azt a személyt, akinek születését február 3-án ünnepeltük. Ez az ember, korának egyik géniusza, nem más mint Santini, teljes nevén Jan Blažej Santini-Aichel (olaszosan Giovanni Santini), a barokk gótikának, ennek a XVIII. század eleji középkori és modern stíluselemeket ötvöző, önálló építészeti stílusnak a megalkotója.

A sedleci kolostor képei

Új cégek // Dukovany atomerőmű // Az év madara // Tömegkölekedés // Korrupció // Fogyasztói árérzékenység

• A cseh gazdasági válságnak már vége, legalábbis erre utal az a tény, hogy a tavalyi év során a korábbi esztendőkhöz képest rekord számú, összesen 22.800 új céget alapítottak. A vállalkozók összesen 25 milliárd cseh korona (kb. 285 milliárd Ft) értékben fektettek be az új vállalkozásuk beindításába. Ugyancsak rekordokat döntött 2013-ban a cseh export is, meghaladva a 3 trillió cseh koronát! Ez közel 3%-os növekedést jelentett. Az export jelentős része a közlekedési eszközök, járművek és gépek külföldre történő értékesítéséből adódott. Emellett az import is 1,6%-al volt több tavaly, mint a korábbi év során.
• Az osztrák kormány kifejezte ellenérzéseit azon cseh tervekkel szemben, amelyek a Dukovany atomerőmű élettartamának 60 évre való meghosszabbítását célozzák. Az 1985-ben épült, és azóta üzemelő négyből az első reaktor működését már 2025-ig kiterjesztették. A cseh kormány szerint a további három reaktor esetében is a 2025-ig vagy akár további 20 éves hosszabbítás (2045-ig) lenne a cél.
  
  
  

Hogyan legyél cseh – 12 „könnyű” lépésben!

Az alábbi humoros összeállításhoz az öt éve Prágában élő Ricky Yates (http://rickyyates.com) blogján egy esztendővel ezelőtt megjelent cikket (How to be Czech in 10 easy steps) vettük alapul, és egészítettük ki saját megjegyzésekkel, valamint további 2 ponttal. Ahogyan azt az eredeti írás olvasása után beérkező kritikákban is olvashattuk ez a 10-12 lépés nagyon is találónak bizonyult. A legtöbb pontot még maguk a csehek is szórakoztatóan igaznak találták, persze hozzátéve azt, hogy rájuk ezekből csak egy-egy vonatkozik.

No de akkor lássuk, hogy mit kell tennünk ahhoz hogy igazi csehek lehessünk:

1. Igyunk sört! Ha van amit nem kell megmagyaráznunk, akkor ez az a lépés. A csehek köztudottan világelsők a sörfogyasztásban, amit a maguk részéről nem is tekintenek alkoholnak. A sör, az sör, egyedülálló teremtmény. Szóval ha csehek akarunk lenni, feltétlenül meg kell szeretnünk a sört. Ugyan Jiří Menzelről tudjuk, hogy ő nem igazán kedveli a folyékony kenyeret, de mint tudjuk a kivételek erősítik a szabályt. És bizton állíthatjuk, hogy Csehországban igen kevés kivételről van csak szó. A sörivás szeretete mellett azonban meg kell még tanulnunk csehül inni. A korsót, poharat mindig tegyük a söralátétre! Ugyan nem mindenhol, de sok helyen dívik az a szokás, hogy ha egy bárban magunk elé teszünk egy alátétet akkor automatikusan kihozzák a sörünket, mindenféle külön kérés nélkül. 
   
   
   

Akkor és most 17. - Zöldségpiac (Zelný Trh) – Brno

A morva „főváros”, Brno (Brünn) óvárosa telis-tele van szebbnél szebb épületekkel, templomokkal, utcákkal és terekkel. Ez utóbbi történelmi terek egyik szép példánya a Zelný Trh, avagy a Zöldségpiac (Káposztapiac), más néven Felső Piac. Már a nevéből is könnyedén megfejthető egykori és részben mai funkciója, azaz itt bizony az elmúlt évszázadok során rendszeresen gyűltek össze a portékájukat eladni kívánó árusok, cipészek, fazekasok, kovácsok, kofák stb. és persze a városka lakói.

Zöldségpiac panoráma

Élelmiszer önellátás // Kínai nyelv tanulás // Téli Túlélő verseny // II. Ramszesz

• Csehországban az elmúlt hét és várhatóan az elkövetkező hetek fő belföldi hírei az új cseh kormány alakításáról, terveiről, intézkedéseiről szólnak. Az újonnan beiktatott miniszterek sorra teszik első nyilatkozataikat, amelyek közül most kettőt ragadunk ki: Marian Jurečka, a keresztény-demokrata párti mezőgazdasági miniszter a saját minisztériumát a legfontosabb minisztériumnak nevezte, hiszen „élelmiszer termelés nélkül nincs társadalom a világon”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kíván tenni Csehország élelmiszer önellátásának megerősítése terén. Antonín Prachař az ANO pártból kinevezett közlekedési miniszter pedig a leállított autópálya építések újraindítását, és a tömegközlekedési rendszer továbbfejlesztését nevezte egyik fő feladatának.

  

  Marian Jurečka