Žďar nad Sazavou: Könyvmúzeum

Žďar nad Sazavou – vagy ahogy a köznyelvben gyakran nevezik, Žďar – a Sázava-folyó völgyében, a Žďár hegy lábánál a Brnót Prágával összekötő vasút mellett fekszik. A település Csehország középső részének egyik fontos kulturális helyszíne, a Vysočina kerület negyedik legnagyobb városa. Egykor a közelben húzódott a történelmi cseh-morva határ, így a település védelmi szerepet is ellátott. A könyvmúzeum könnyedén elérhető, mindössze a városból kell észak felé kifelé menni. A Zöld Hegy lábánál, a Sázava folyóba betorkolló, és itt a Konvent halastóvá felduzzasztott Stržsky patak mellett haladva érjük el a múzeumnak helyet adó egykori ciszterci kolostort, mai kastélyépületet. A területre belépve egy óratorony fogad minket, majd tovább haladva eljutunk a híres barokk építész, Santini által tervezett Nagyboldogasszony-templomig, pontosabban „kis bazilikáig (basilica minor). Innen már teljes egészében élvezhetjük a XVIII. századi kastély látványát is.

Az egykori kolostor, ma kastély és csodás környezete

Tradicionális böjti ételek - Praženka leves és kelesztett sós, mákos perec

Már másfél hónapja, hogy a cseh gasztronómia világában kalandoztunk a „Cseh ételek” című könyv megjelenése apropóján és az abban leírt finom krumplis lángos segítségével, de hát elvégre nagyböjt van, így nem is illendő sok finomsággal terhelni sem az olvasóinkat, sem magunkat. Ebben a negyven napban a könnyebb ételek fogyasztására és a mértékletességre kellene odafigyelnünk, de jól tudjuk, hogy ez a rohanós életmódunk miatt már nem számít egyszerű feladatnak. Utánanéztünk, hogy a cseh vidékeken milyen hagyományos ételeket fogyasztottak az elődök a Húsvétot megelőző nagyböjt idején, és két nagyon jellegzetes ételt be is mutatunk a nagyérdeműnek! Ahogy az már sok esetben elfordult velünk, a kutatás során ismét annyira gazdag témára találtunk, hogy egyetlen cikkbe lehetetlen mindent bepréselnünk, ezért jelen cikkünket hamarosan egy másik is követni fogja, amelyben a nagyböjthöz kapcsolódó népszokásokról olvashatnak.

Iszlám állam // Bevándorlás ellenesség // Fegyvertartás szigorítása // Válások - házasságok // Zeman és a dohányzás tiltása // Papír elefánt trágyából

2015. március 18.

• A legújabb közvélemény kutatások szerint a cseh lakosság a világ békére (békéjére) vonatkozóan nagyobb veszélynek tekinti az Iszlám Államot, mint az Ukrajnában zajló háborút. A megkérdezettek 67%-a vélte úgy, hogy a terrorszervezet közvetlen fenyegetést jelent akár a Cseh Köztársaságra nézve is. Részben ezzel összefüggésben a csehek többsége (63%) véli úgy, hogy szükség lenne a katonai sorkötelezettség visszaállítására, garantálva az ország jövőbeni védelmét. Jelenleg a cseh katonaság mindössze 20 ezer főből áll, és a gyorsan „hadra fogható” tartalékosok száma is igen csekély.

Iszlámellenes tüntetés Prágában

Mit olvasnak a csehek? - Olvasási szokások Csehországban

A csehek, a britekhez és a skandináv országok lakosaihoz hasonlóan hagyományosan a sokat olvasó, mondhatni könyvszerető népek közé tartoznak. A legkedveltebb karácsonyi, születésnapi ajándékaik között szerepelnek a könyvek, az igen nagy számú és példányszámú könyvtáraik kifejezetten népszerűek a lakosság körében. Ez a jó szokásuk nem csupán a múltban (amikor még hosszú sorokban vártak egy-egy új könyv csütörtöki megjelenésére, vagy éppen kézről kézre adták a szamizdat irodalmakat), hanem a jelenben is virágzik.

Cseh, az olvasó nemzet

Landštejn vára

Gőzerővel közeledik a tavasz, amikor nem csupán az első virágok nyílnak de a télen többségükben zárva tartó csehországi várak, kastélyok ajtajai is újból kitárulnak előttünk. Ideje meglátogatnunk egy impozáns dél-csehországi várat – várromocskát, amely az ún. Cseh Kanada természeti park erdőkben gazdag területén áll az osztrák határtól alig pár kilométerre. Ez Landštejn, azaz német nevén Landstein vára.

Vár az erdők rejtekében

Cseh kisüzemi sörfőzdék 8./1. – Plzeňi kerület – 1. rész

Plzeň (Pilsen) hagyományosan a cseh sör, és ahogyan arról már a Csehország, nem csak Prága netmagazinunkban beszámoltunk, idén Európa egyik Kulturális Fővárosa is. Ez már önmagában két olyan érv, amiért idén több mint érdemes felkeresnünk ezt a nyugat-csehországi, látnivalókban és programokban egyaránt gazdag várost. De sose feledjük el, egy főváros nem létezik a vidéke nélkül, és ez a vidék legalább ugyanakkora, sőt gyakorta még izgalmasabb, még egyedibb értékekkel bír. Nincs ez másként a sörök területén sem. A Plzeňi kerületben jelenleg a közismert Plzeňský Prazdroj sörgyáron és egy nagyobbacska, de regionális szintű sörgyártó üzemen, a Chodovaron kívül még további 26 kisüzemi sörfőzde működik. Nem kis feladat mindegyiket akár csak megemlíteni is, de lássunk hozzá, mert feltétlenül megéri.

A pilseni Groll

Varázslatos Český Krumlov XXIV. – Latrán 37. - Olasz pizzéria egy középkori házban

Český Krumlov Latrán városrészében, a várudvar ún. Vörös kapujának közelségében, a Latrán és Nové město utcák sarkán áll a változatosság kedvéért szintén Latránnak hívott Pizzéria. Ennyi „latránozás” után már mindenki könnyedén megtanulhatja a városka történelmi magja északi részének a nevét.

Latrán 37.

Ki- és bevándorlás: múlt és jelen a cseh földeken

A körülöttünk zajló világpolitikai eseményeknek, a nem is oly távoli háborús, vagy politikai–társadalmi szempontból neurotikus helyszíneken zajló tragikus történéseknek köszönhetően ismét menekültek tíz- vagy éppen százezreire készülhet fel Európa, s benne hazánk mellett a Cseh Köztársaság is. A cseh földek hosszú idő után váltak ismét kívánatos bevándorlási célterületté. Ennek okán érdemes áttekinteni az itt lezajlott főbb emigrációs és immigrációs történéseket, hiszen részben ezeknek köszönhetően lakják ma az országot azok, akik.

Tüntetés az etikus bevándorlási politikáért

Chlumec nad Cidlinou és a Károly koronája

Hradec Králové és Nymburk között félúton, a környező lágy dombvidék számtalan kisebb patakjának, vízfolyásának vízét összegyűjtő, majd az Elbába levezető Cidlina folyó mentén fekszik a közel öt és félezer lakosú kis városka, Chlumec nad Cidlinou. A települést nem csupán az időnként szeszélyesen viselkedő folyó szeli át, hanem a Prága felé vezető főút is, amely az autópálya megépítéséig bizony igen nagy forgalmú közlekedési útvonalnak számított. Azóta már jóval kevesebb személy-, és kivált teherkocsi zörög a városka útjain, de még mindig fontos szerepet tölt be a környékbeli nagyobb települések közötti szállítás szempontjából.

Karlova Koruna

Háromévesek lettünk! - Szülinapi örömködés és köszönetnyilvánítás

Amikor 2012. február végén bátortalan léptekkel útnak indítottuk Csehország, nem csak Prága honlapunkat, nem is gondoltuk volna, hogy három évvel később még mindig töretlen lelkesedéssel tudjuk működtetni netmagazinunkat. Ugyan a terveinkhez képest jóval mérsékeltebben, de szerencsére élnek az Irány Csehország és Travel to Czech Republic honlapjaink is, amelyek a magyar és külföldi turisták számára próbálnak hasznos információkat nyújtani. Egyre népszerűbbek a Facebook közösségi oldalon üzemeltetett Csehország nem csak Prága és Travel to Czech Republic oldalaink is, ahol továbbra is igyekszünk szép képeket közölni, vagy éppen érdekességekről hírt adni. A tevékenységeinket összességében egy kis program művész névvel is elláttuk: Csehország, közelebb mint gondolnád!

Három évesek lettünk!

A Prágai kocsmakalauz térképen – Kész az 1.0-ás verzió!

A tavalyi év folyamán ígéretet tettünk arra, hogy Hagymásy András kocsmográfus alapművéhez, a Prágai kocsmakalauzhoz elkészítünk egy Google Maps alapú kis térképi segédletet. Sajnos az eredetileg megálmodott év végi határidő túlzottan is optimistának bizonyult, de most, pár nappal a Csehország nem csak Prága netmagazinunk harmadik szülinapja előtt végre kész lett ez a számunkra és véleményünk szerint a cseh főváros sörözőit járó honfitársaink ezrei számára hasznos kis támogatás.

Prágai kocsmák a Kocsmakalauz alapján

Farsangi szokások Csehországban II.

Folytatjuk barangolásunkat a csehországi farsangi szokások földjén. Kedden, azaz Mardi Gras napján tartották a felvonulásokat vagy más néven a karneválokat, amelynek a lényege természetesen a falun való jókedvű és hangos átmasírozás volt. A városi színházakban ilyenkor előadásokat szerveztek, ahol a diákok mókás jeleneteket adtak elő. A felvonulásokon különböző maskarákban, állatoknak öltözve, török gúnyát vagy katona ruhát öltve vonultak egy menetben az emberek, zenészek kísérték őket és minden házba betérve táncoltak, tréfálkoztak, megkergették a lányokat és asszonyokat. A látogatásért húsokat, süteményeket, fánkot, pálinkát és persze csehek révén, sört is kaptak. Kosaraikba alma, tojás, liszt, vaj, mák és még pénzt is került.

A medve és táncoltatója

Farsangi szokások Csehországban I.

Kezdődik a nagyböjt 40 napos időszaka, így reméljük, hogy mindannyian jól teli ették, teli itták, kimúlatták magukat a farsang alatt. A manapság igencsak rohanó mindennapokban sokszor a népi hagyományok segítenek bennünket abban, hogy mire is kell odafigyelnünk. Az évszázados szokások nekünk, modern embereknek is adhatnak egy kis stabilitást, hitet vagy ha mást nem, egy kis szórakozást. Ennek jegyében szeretnénk bemutatni olvasóinknak a cseh földön még javában élő ősi farsangi hagyományokat.

Farsang - masopust

Idézet és pár kép XXV.: Václav Havel – A szabadság igézete

Ez év január végén a budapesti Cseh Centrum szervezésében került sor Michael Žantovský Havel – Egy élet című könyvének bemutatójára. Idézet és pár kép sorozatunkban most azonban nem a pár évvel ezelőtt elhunyt Václav Havel, kiváló író, drámaíró, a Cseh Köztársaság első köztársasági elnöke életét bemutató kiváló művel foglalkozunk. A Kalligram Kiadó 2012-ben jelentette meg a kiemelkedő, nagy hatású politikus esszéinek, publicisztikai írásainak, valamint beszédeinek a válogatását „A szabadság igézete” címmel. A könyvben szereplő írásokat, amelyek közül a legkorábbi 1956-ban, a legkésőbbi pedig 2004-ben született G. Kovács László válogatta és szerkesztette, míg a fordításokban rajta kívül Beke Márton, F. Kováts Piroska, Körtvélyessy Klára, Mészáros Tünde és Varga György vett részt.

Ebből a válogatásból szeretnénk néhány idézetet kiragadni, amelyek sok tekintetben megdöbbentően aktuálisak, és a magyar viszonyokra is tökéletesen jellemzőek.

Akkor és most 27. - Hodonín – főtér és környéke

Sorozatunk legújabb részében nem utazunk messze, hiszen épp csak hogy átlépjük a cseh-szlovák határt és már itt is vagyunk Hodonínban, ebben a kis dél-morva városkában. Hodonín (egykori német nevén Göding) a híres Via Bohemica, azaz a Cseh-út mentén fekszik, amely kereskedelmi út fontos szerepet töltött be a XIV. századtól kezdve. 1335-ben Károly Róbert magyar, Luxemburgi János cseh és Nagy Kázmér lengyel király megállapodott eme fontos útvonal létrehozásáról, amely számunkra lehetővé tette, hogy az árumegállítási joggal rendelkező Bécs érintése nélkül lehessen a magyar árut Csehország, Németország, Lengyelország irányába szállítani. Ezen az útvonalon kerülhetett többek között a magyar szarvasmarha a távolabbi piacokra, hozzájárulva a cseh guláš megszületéséhez. A Cseh út a későbbiekben is fontos szerepet töltött be a kereskedelemben, sok esetben meghatározva a későbbi logisztikai irányok, útvonalak kiépülését (pl. posta, vasút).

Hodonín főtere

Egy kis programajánló: Nézz a szomszédod képébe, avagy Cseh és Szlovák Filmkarnevál Budapesten (2015. február 25-28.)

A Staropramen támogatásával 2015. február 25-28. között a Toldi Moziban kerül megrendezésre a Cseh és Szlovák Filmkarnevál, amelynek során ezúttal nem önálló cseh vagy szlovák filmeket, hanem a két ország koprodukciójában esetenként szlovákiai magyar művészek részvételével készített alkotásokat tekinthet meg a magyar közönség. A budapesti Szlovák Intézet és a Cseh Centrum együttes rendezvényén, a sorra kerülő hét film bemutatása mellett többnyelvű zenés záróbuli is várja a vendégeket. A négynapos esemény során Veiszer Alinda moderátor segítségével mód nyílik személyesen is megismerkedni a különböző rendezőkkel, színészekkel.

Híres csehek, cseh származásúak a világban

A bevándorlás, a gazdasági menekültek befogadása-be nem fogadása napjaink egyik aktuálpolitikai témája, amellyel kapcsolatban erősen eltérnek a vélemények. Az egyik oldalon azok állnak, akik részben alappal, részben alap nélkül féltik az ország rendjét-békéjét vagy éppen a munkahelyeiket a letelepedni kívánó idegenektől. Mások pedig felhívják a figyelmünket arra, hogy egy ország hosszabb távon csak veszíthet a kirekesztéssel, a sokszínűség és más kultúrák, emberi értékek felbukkanásának kizárásával. Anélkül, hogy véleményt nyilvánítanánk ebben a kérdésben, érdekes és érdemes lehet megnézni, hogy akár gazdasági akár politikai okokból kik is vándoroltak ki az idők folyamán Csehországból, kik azok a leghíresebb csehek vagy cseh ősökkel rendelkezők, akikre leginkább büszkék lehetnek hazájukban maradt társaik.

Martina Navratilova

A Rosenberg (Rožmberk) család története I.: a Vítkovciak (Witigonenek)

Dél-Csehországban járva számos várban, kastélyban, templomban és más régi épületekben bukkanhatunk a jellegzetes ötszirmú rózsa motívumra, amiből rögtön tudhatjuk, hogy az egykori Rosenbergek (csehül Rožmberk) birtokán járunk. Ugyancsak erre, a cseh történelmet meghatározó családra emlékeznek minden évben Český Krumlov csodaszép városában is az ötágú szirom fesztivál megrendezésével. De vajon honnan érkezett ez a nemesi família és mi lett velük az idők folyamán? Lássuk hát a történetüket több részes cikkünkben, amelyet olvasóink rendhagyó módon most nem egymás után, hanem pár hetenként követhetnek majd nyomon.

A Vítkovci rózsák, köztük a Rosenberg

A cseh egézségügy // Gépkocsigyártás // Fair Play // Állami turisztikai célpontok // Dominik Hašek // Cseh fegyverek // Elfeledett választás // Cseh autóvezetők

A csehek csaknem fele (49%) elégedett az egészségügyi ágazat működésével, amely érték a legmagasabb 2002 óta. A jelentős véleményjavulásnak nagyrészt persze az lehet az oka, hogy az elmúlt évben visszavonták a lakosság körében igencsak népszerűtlen, 30 koronás vizitdíjat. A megkérdezettek 18%-a ugyanakkor továbbra is kifejezetten elégedetlen az egészségügy működésével.

Škoda Fabia

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó II.

Ahogyan azt ígértük most folytatjuk vendégcikk írónk, Kulcsár Sándor beszámolóját a plzeňi EKF (Európa Kulturális Fővárosa) eseménysorozat megnyitó ünnepségéről.

Plzeň központja teljesen megtelt a hivatalos megnyitó előtt. A Köztársaság téren és környékén több mint 15.000 ember várta, hogy megnyíljon az első cseh EKF. A várakozást tovább fokozva különféle programokra hívták még fel az összegyűltek figyelmét. 17:30-kor elkezdődött a hivatalos megnyitó.

A főtéri megnyitó

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015: A megnyitó I.

Kulcsár Sándor vendégcikk írónk, Csehország elkötelezett szerelmese a napokban Plzeňben járt, és most megosztja velünk is az ott szerzett élményeit egy kétrészes cikk keretében. Lássuk hát az első részt!

Kontinensünkön 1985. óta minden évben megválasztják Európa Kulturális Fővárosát (EKF). Ez egy olyan megtisztelő cím, mellyel elismerik, hogy az adott város kiemelkedően fontos szerepet töltött és tölt be az európai kultúra területén. Minden évben más-más országban lévő település kapja meg a rendezés jogát. 2007-től évente már nem is csak egy, hanem több fővárosa is van az európai kultúrának. Mint ahogyan arra jól emlékezhetünk 2010-ben Pécs, Isztambul és a Ruhr vidéket képviselő Essen, 2015-ben pedig a belga Mons mellett Plzeň kapta meg egy rangos eseménysorozat megrendezésének lehetőségét.

Plzeň, Európa Kulturális Fővárosa - 2015

Krumplis lángos savanyú káposztával a Vnuk család konyhájából – híradás a „Cseh ételek” című szakácskönyv megjelenéséről

Itt az ideje egy újabb gasztronómiai kalandozásnak, ám ez a kaland abban lesz más mint a többi, hogy legnagyobb örömünkre egy különleges könyvbemutatóval köthetjük össze. A hazánkban kapható szakácskönyv kínálatra igazán nem panaszkodhatunk, szinte bármit megtalálhatunk a könyvesboltok polcain, azonban a kifejezetten cseh konyhára fókuszáló remekeket hiába kerestük eddig. Három évvel ezelőtt, amikor elkezdtük formába önteni a netmagazinunkat, már az elején tudtuk, hogy egyik jelentős témánk a gasztronómia lesz, hiszen a cseh konyhával mindenképpen érdemes behatóan foglalkozni. Akkor bukkantunk rá egy érdekes szakácskönyvre, amelyet egy magyar háziasszony, Vnuk Milošné Piroska írt, aki cseh férje miatt megtanult „csehül főzni”, ezzel viszonozva, hogy az a kedvéért Magyarországot választotta lakhelyéül. Sajnos akkor, és azóta sem sikerült megszereznünk azt a kiadványt (Korma Kiadó), amelyet mind egy szálig elkapkodtak, de közben nagy örömünkre megismerkedhettünk és összebarátkozhattunk Vnuk Milošsal , akinek igazán csehes családi konyhájába a könyv második kiadása által az érdeklődő nagyközönség is betekintést nyerhet.

A remek könyvecske

Vnuk Miloš

Nem ló, nem szamár, Öszvér! - Csehes-magyaros söröző a Zichy Jenő utcában

Budapest belvárosában élve napi kikapcsolódás a számunkra, hogy az utcákon barangolva meg-meglessük, miként is változnak, szaporodnak és néha sajnos fogynak a kiváló minőségű cseh sörök lelőhelyei. Izgatottság fog el minket, ha megnyit egy „csehes” söröző vagy étterem és már alig várjuk, hogy személyesen is kipróbáljuk az új helyet. Sajnos sok esetben ezt az optimista várakozást a csalódás váltja fel, mikor azzal szembesülünk, hogy a reménybeli remek hely csupán az ilyen-olyan minőségű, igaz valóban Csehországban készített sör méregdrága elosztó helye. Rendszerint csak egy újabb igazi pénzfejő, ahol a szomjas magyar fogyasztók ismerethiányára és persze a puccos hely trendi hangulatára alapozva 6-7-800 forintokért mérik a gyakorta pimasz túlzásként „kézművesnek” titulált tömegsört. Néhány hónappal ezelőtt ezzel a várakozásteljes, a rossz tapasztalatok miatt mégis kissé tartózkodó érzéssel találtunk rá a Zichy Jenő utca 38. szám alatt, egy éppen akkortájt megnyíló sörözőre, amit elsőre elég furcsán hangzó névre kereszteltek: Öszvér.

Vár az Öszvér

Csehország természet-, tájvédelmi területei XIII. - Železné hory, a Vas hegyek

A Pardubicei Kerület déli határvidékén, átnyúlva a Vysočina (Magasföld) kerület északi részén fekszik a Železné hory tájvédelmi terület, azaz a Vas hegyek földje. A Chotěboř, Ždírec nad Doubravou, Třemošnice, Ronov nad Doubravou, Slatiňany, Nasavrky városkák által határolt 284 km2 kiterjedésű hegy-völgyes terület két legmagasabb pontja a 668 méter magas Vestec és a pár méterrel alacsonyabb Spálava (663 m).

Železné hory tájvédelmi terület

Cseh kisüzemi sörfőzdék 7. – Libereci kerület

Folytassuk nagy számú csehországi minisörfőzdéink számbavételét és ezúttal egy északi kerületbe, a Prágától északra fekvő Libereci kerületbe látogassunk el. A sör tekintetében ez a térség elsősorban a három nagy, szerencsére már Magyarországon is megkóstolható termékeket előállító sörgyáráról híres (Svijany, malý rohozeci Skalák és a Liberec-Vratislavice nad Nisoui Konrad), de azért nem elhanyagolhatóak a kisebb sörfőző üzemei sem.

Vendelín

Varázslatos Český Krumlov XXIII. - Dlouhá 29 - A Kereskedelmi Múzeum állandó kiállításának épülete

Český Krumlovban a Városháza (Radniční) és a Hosszú (Dlouhá) utca találkozásánál, pár lépésre az óvárosi magot a Parkán városrésszel összekötő hídtól áll egy nagy kiterjedésű épület, amely ma elsősorban egy múzeumi kiállításnak ad helyet. Az első ránézésre nem éppen kiugróan impozáns, egy emeletes ház egyik utcafrontja öt részre, a másik, hosszabb szakasza 11 részre osztható, mindegyik részen a felső szinten egy ablak található.

Városháza (Radniční) utca

Képriport: Regiontour 2015 – Brno

2015. január 15. és 18. között került sor a hagyományos brünni belföldi turisztikai kiállításra (Regiontour), ahová már második alkalommal kilátogatott a Csehország nem csak Prága netmagazin író-szerkesztő brigádja. Magáról a kiállításról a közel jövőben részletesen írunk társlapunkon, az Irány Csehországon, de addig is álljon itt egy rövid, képes összefoglaló a kiváló kiállítás érdekességeiből.

P pavilon

Idézet és pár kép XXIV. - Irena Dousková: Anyegin ruszki volt

Irena Dousková 2006-ban megjelent könyve, az Anyegin ruszki volt, egy korábbi művének az „Év könyve”-vé (2002) választott Weöres Csepel folytatása. Az olvasók ugyanúgy Helena Součková, az immáron végzős gimnazista lány szemszögéből ismerkedhetnek meg a 80-as évek közepének Prágájával, a Gustáv Husák (a csehszlovák Kádár János) vezette „normalizált” szocialista ország légkörével. Humor, szatíra, mélabú és melankólia egyaránt jellemzi ezt az egyszerre könnyed és elgondolkodtató regényt. 

Hivatalos ünnepnapok Csehországban – 2015.

Gyorsan telik-múlik az idő, szinte hihetetlen, de már jócskán benne járunk az „új” esztendőben. A hosszúra nyúlt karácsonyi szünetet követően újból sóvárogva nézünk a naptárra, hogy mikor is örvendeztet meg minket egy jó kis állami ünnep, persze olyan, amely munkanapra esik. Természetesen nincsenek ezzel másképp Csehországban sem. Lássuk hát, hogy ott mikor és milyen nemzeti ünnepeket tartanak, hiszen nincs is kellemetlenebb meglepetés, mint amikor sűrű utazási programunk folyamán bezárt üzletekkel, hivatalokkal, múzeumokkal vagy „váratlanul” vasárnapivá változott menetrendekkel szembesülünk. Erre kivált meg van az esély 2015-ben, hiszen a 12 ünnepből a lehető legtöbb, szám szerint 10 esik munkanapra.

Újév

Akkor és most 26. - Rožnov pod Radhoštěm - főtér

A Radhošť-hegy lábánál, a Bečva folyó völgyében fekszik Rožnov pod Radhoštěm a zlíni kerület legnagyobb népcsoportja után Wallach-földnek is nevezett régió egyik központja. A mai városka első írásos említése (Rosenow néven) 1267-ből maradt fenn alapítójának Shaunburgi Bruno olomouci püspök végrendeletéből. A település maga évszázadokon át csupán egy kis falunak számított, nagyobb jelentőségre nem tett szert. 1548-ban a Žerotín grófi család birtokába került, és ők egészen a XIX. századig nem is váltak meg tőle. A település lakosai elsősorban szántás-vetésből, állattenyésztésből és kereskedelemből szerezték meg a mindennapi betevőre valót, és persze fizették be az uraságnak az adót. A XVIII. században azonban felfedezték a közvetlen környékén felbukkanó gyógyvizeit is, és ez már egy komolyabb fellendülést, kisebb népesség növekedést idézett elő. Az 1820-ban épített fürdőbe Európa szinte minden tájáról érkeztek ide gyógyulni vágyók, köztük gyakorta itt kezeltette nyavalyáit Gregor Mendel a genetika atyja és Sigmund Freud is.

1870