Akkor és most 26. - Rožnov pod Radhoštěm - főtér

A Radhošť-hegy lábánál, a Bečva folyó völgyében fekszik Rožnov pod Radhoštěm a zlíni kerület legnagyobb népcsoportja után Wallach-földnek is nevezett régió egyik központja. A mai városka első írásos említése (Rosenow néven) 1267-ből maradt fenn alapítójának Shaunburgi Bruno olomouci püspök végrendeletéből. A település maga évszázadokon át csupán egy kis falunak számított, nagyobb jelentőségre nem tett szert. 1548-ban a Žerotín grófi család birtokába került, és ők egészen a XIX. századig nem is váltak meg tőle. A település lakosai elsősorban szántás-vetésből, állattenyésztésből és kereskedelemből szerezték meg a mindennapi betevőre valót, és persze fizették be az uraságnak az adót. A XVIII. században azonban felfedezték a közvetlen környékén felbukkanó gyógyvizeit is, és ez már egy komolyabb fellendülést, kisebb népesség növekedést idézett elő. Az 1820-ban épített fürdőbe Európa szinte minden tájáról érkeztek ide gyógyulni vágyók, köztük gyakorta itt kezeltette nyavalyáit Gregor Mendel a genetika atyja és Sigmund Freud is.

1870

A városka ma Masarykról elnevezett főteréről az első képünk 1870-ből származik, és a délnyugati végét mutatja meg. Jól megfigyelhető, hogy itt még a teret alkotó házak közül jó néhány nem kőből épült, hanem a hagyományos vlach (wallach) gerendaházak közé tartozik. A tér hátsó részén Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobra áll, míg a háttérben az 1745 és 1764 között emelt Mindenszentek-templom épülete figyelhető meg. Ekkortájt a piac funkciót is betöltő tér közepén még egy nagyobbacska faépület is állt.

1876

A következő képünkön, amely 1876-ban készült, éppen a tér ezen sarka látható. Szinte irigylésre méltó az a nyugalom, ahogyan a városka lakói vagy éppen fürdőlátogatói állva vagy éppen a zene pavilonban ücsörögve vártak a kép elkészülésére. A templom tornyát éppen renoválják, a kép jobb oldalán pedig jól láthatóak az egykori faszerkezetű házak.

1876

Ugyancsak 1876-ban került lencsevégre a tér egy másik, észak-nyugati sarka, ahol a faépülettől jobbra a modern gyógyszertár épülete látható.

Óvárosháza

A szintén az 1800-as évek végéről származó fotón is egy ilyen népi építészeti remekmű látszik, méghozzá talán nem kis meglepetésre maga az 1773-ban épült egykori Városháza!

1903

Az 1903-ban készített fotón a tér azon dél-keleti sarka látható, ahol a régi Városháza is áll.

1905

Az 1905-ből származó képeslapon jól látható, hogy időközben szépen parkosították a tér közepét, és hangulatos zenepavilont állítottak fel a csinos úri és polgári hölgyek nagy örömére.

1929

Ezt a szép parkot jól mutatja az 1929-ből származó fotó is.

1932

1932-ben a tér eleddig még nem mutatott észak-keleti sarkának titkára is fény derül. Itt működött ugyanis egykor a városka legnagyobb szállodája, a Hotel Radhošt.

1935

Időközben azonban a téren alapos változások kezdődtek el. A régi gerendaházak többségét lebontották, hogy új, kevésbé izgalmas, de ellenállóbb és modernebb épületeket húzzanak fel a helyükre. De szerencsére nem mindegyik ház lett az enyészeté. 1925-ben megnyílt a helyi skanzen, (amely azóta turisták tízezreit vonzza) és a tér szép régi házát, köztük a már említett Városháza épületét nemes egyszerűséggel áttelepítették az utókor legnagyobb örömére. Az 1935-ben készített fotón jól látszik a lebontott épület ekkor még üresen maradt helye a szobor mögött.

1953

1949-ben óriási változás állt be a település életében. A vasútállomás melletti mocsaras területre települt a TESLA nevet viselő elektronikai gyár, amelyet természetesen nem a szerb származású Nikola Tesla feltaláló, hanem a gyengeáramú technika cseh elnevezésének (Technika Slaboproudá) rövidítése után kereszteltek el ilyetén módon. A gyár hamarosan a KGST-n belül egy igazi gyáróriássá nőtte ki magát, rádió és TV tornyait szinte valamennyi szocialista országokban és jó néhány arab államban is telepítették. A városkában ennek köszönhetően hatalmas változások mentek végbe, emberek ezrei települtek be a város újonnan felhúzott lakásaiba, az addig csöndes vidéki életből pezsgő, hangos városi világ jött létre.

1960

A település főtere is ennek megfelelően alakult át tovább. A régi gerendaházak végképp eltűntek, és ahogy az az 1960-as fotón látszik a fazonírozott park közepén egykoron álló zenepavilon helyére egy impozánsnak igazán nem nevezhető, igazi szocialista emlékművet pakoltak.

Napjainkban

A későbbiekben Masaryk szobra került felállításra, majd az 1990-es évektől kezdve a teret szépen felújították. Az új díszburkolatok mellett további fák is telepítésre kerültek. Szerencsére a tér nem alakult át parkolóvá, jóval inkább megmaradt egy kis nyugalmat árasztó, pihentető hellyé, ahová örömmel járnak ki az itt élők és az idelátogató turisták egyaránt.