Varázslatos Česky Krumlov XI. – Viasz Múzeum - Kájovská 68.

Česky Krumlov ódon városmagjában, a Parkán nevű városrészben járva vörös színével könnyen magára vonja a turisták figyelmét a Kájovska utca 68. szám alatti ház. Az egy emeletes-tetőteres, tengelyében három ablakos ház, fent csigavonalakkal és timpanonnal díszített. Egyszerű építési stílusa arra utal, hogy az épület valamikor a reneszánsz korban épülhetett, míg jelenlegi kinézetét a klasszicizmus alatt nyerte el. A ház hátsó szárnya barokk stílusú, a hozzátoldásra pedig már a XX. században került sor. A szép piros színekben pompázó homlokzat hajdani kinézetéről nincsenek pontos információink, de az bizton feltételezhető, hogy a reneszánszban az egész felület díszítve volt. Az épülethomlokzatot a kora barokk során épített házoromzathoz idomították hozzá a ma is látható formában. A ház homlokzata eredetileg szürke-fehér színben tarkállott, a mai vöröses-bordó színét csupán az 1999-2000. évi felújítások alkalmával kapta.

Mai kép

Pivovarský řízek - Sörös vagy sörgyári szelet

Gasztronómiai sorozatunk legújabb cikkében időzzünk még el egy kicsit Morvaországban. Jóllehet egész Csehországra is, de erre a vidékre végképp elmondható, hogy az itt lakó népek kimondottan kedvelik a sertéshúsból készült ételeket. Itt szinte minden fogásba kerül röfi husi valamilyen (füstölt vagy natúr) formában. A sokféle elkészítési móddal elkészített ételekből egy e vidéken jellegzetes, kóstolásra csábító és idehaza egyáltalán nem szokványos fogást választottunk, nevezetesen a Pivovarský řízek-et, vagyis a Sörgyári szeletet. Elkészítése nem igényel komoly gyakorlatot, sok előkészületet, mégis nagyszerű és laktató étel. Tálalhatjuk pirítóssal, némi salátával és természetesen érdemes egy-két finom cseh sörrel lekísérni ezt a kiváló eledelt.

VI. Budapesti Cseh Sörfesztivál - 2013

Alig több mint két héttel ezelőtt fejeződött be Prágában a nemzetközi hírnévre szert tevő Český pivní festival és már itt is van az immáron hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Cseh Sörfesztivál. Helyszíne a megszokott Városháza tér, a szervező továbbra is a Ferdinánd Sörház Kft.

A prágai „nagy testvér” rendezvényen idén 47 cseh sörgyár (ez a csehországi sörfőzdék valamivel kevesebb mint egynegyede) képviseltette magát termékeikkel. A budapesti Cseh Sörfesztivál honlapján (www.csehsornapok.hu) fellelhető információk szerint nálunk „csak” 25 csehországi sörgyár mintegy 66-féle söre lesz kapható, de ki az akinek ez a „szerényebb” választék nem lesz elegendő? Feltételezhetően ezen sörök csak egy része kerül csapolásra, a többi palackozott formában vár a vendégekre. Bármennyire is bizonygatják egyes sörszakértők, hogy nincs különbség az üveges és a csapolt sörök között, de mi bizony ezt nem hisszük el, így elsősorban arra leszünk kíváncsiak, hogy hányféle csapolt sört fogyaszthatunk.

Akkor és most 12. – Vyšehrad - Prága

Rendszeres olvasóink emlékezhetnek arra, hogy néhány cikkel korábban elmélyedtünk a cseh nemzet „ősanyja”, Libuše hercegnő legendás ténykedéseiben, amint törzsét a Magasvárról, azaz Vyšehradról irányította. Akkor és most sorozatunk jelen részében ide, Prága egyik legősibb részére, a Moldva fölé mintegy 40 méterre magasodó mészkőszikla tetejére látogatunk el, különböző időszakokból származó képek segítségével.

Vyšehrad dombja, mint ahogy a legendák is mutatják igen korán fontos stratégiai szerepet töltött be, és korán benépesült. A XI. században, mikor a Přemysl-házban komoly feszültségek támadtak II. Vratislav ide tette át a székhelyét, és a korábbi földvár helyén kővárat, templomokat (rotundák) építtetett. Utódai ugyan már nem maradtak itt, de Vyšehrad éppen a már említett kiváló stratégiai, megfigyelési helyzete miatt nem vált az enyészeté, sőt IV. Károly uralkodása alatt egyenesen a fénykorát élte. Ekkor a király koronázási menete innen indult a Hradzsinba.

Vyšehrad, 1420 - idealizált ábrázolás

Halló, halló, figyelem!! - Indul az Irány Csehország!

Kedves Csehország iránt érdeklődő olvasóink, Csehországba utazni szándékozó honfitársaink!

Örömmel tájékoztatunk mindenkit arról, hogy a mai nappal elkezdte működését az Irány Csehország elnevezésű honlapunk, valamint a hozzá kapcsolódó szolgáltatásunk! Az Irány Csehországon kifejezetten utazási tanácsadással, hasznos utazási információkkal, program, szállás és vendéglátóhely ötletekkel (stb.) kívánunk szolgálni mindazok számára, akik a csodálatos Csehországba vágynak utazni. 

Kérjük, tekintse meg honlapunkat és a folyamatosan bővülő kínálatot. Ha utazási célként ezt az igazán közeli, varázslatosan szép helyekkel teli országot szeretné meglátogatni, forduljon hozzánk és vegye igénybe szolgáltatásaink egyikét-másikát. Ezzel is támogathatja a Csehország, nem csak Prága netmagazinunk működését, fennmaradását!

Ha azonban nem tud vagy nem szeretne utazni, akkor is ajánljuk az Irány Csehország böngészését, ahol a "Nem csak Prágához" hasonlóan időről -időre újdonságokról, érdekességekről számolunk be.

Az IRÁNY CSEHORSZÁG  címe:

www.iranycsehorszag.blogspot.com

Az Irány Csehország jelenleg 1.0 - ás verzióban üzemel, de a terveink szerint folyamatosan fejlesztjük, frissítjük és bővítjük, így mindenkit csak biztatni tudunk sűrű meglátogatására!  

Mivel rögtön a kezdetkor nem áll majd minden információ az utazni vágyók rendelkezésére, így ha bárminemű kérdése van, forduljon hozzánk, akár a zsmunkacsi@dtrace.hu e-mail címen, vagy akár a 06-(20)-392-1512 -es telefonszámon, és mi igyekszünk segíteni!

IRÁNY CSEHORSZÁG !

Húszéves a Bohemia Baráti Kör! - BOHEMIA KAVALKÁD 2013

Június 8-án, szombaton a budapesti Király utcai DOVER Házban került sor a 20 éves fennállását ünneplő Bohemia Baráti Kör születésnapi rendezvényére, a Bohemia Kavalkádra, ahol igen szép számban gyűltek össze a Baráti Kör tagjai és szimpatizánsai. A Cseh Köztársaságot Helena Bambasova nagykövet asszony, Milan Peprník tanácsos konzul úr, Michal Černý a budapesti Cseh Centrum igazgatója képviselte a rendezvényen. Ugyancsak részt vett az eseményen Martina Fialková, a prágai Český dialog és Kokes János, a Cseh- és Morvaországban élő Magyarok Szervezete képviseletében.

Zachár Ottó, a BBK elnöke akcióban

Idézet és pár kép X: Jiří Hájíček – Parasztbarokk

Sorozatunk legújabb részében a kortárs cseh író generáció egy neves alakja, Jiří Hájíček 2005-ben írt Parasztbarokk (Selsky Baroko) című regényéből idézünk. Az 1967-es születésű, ma bank tisztviselőként dolgozó Hájíček ezen műve egyszerre mélységesen elgondolkodtató, és szolidan izgalmas, detektív-regény szerű alkotás, amelyet a magyaron kívül olasz, horvát és angol nyelvre is lefordítottak. 2006-ban elnyerte a Magnesia Litera díjat és 2005-ben a harmadik helyet érte el az Év Könyve választáson.

Veltrusy kastélya – gyöngyszem az árvizek célkeresztjében

A mostani csehországi hatalmas áradások során újabb és újabb szomorú fényképek látnak napvilágot. Elöntött települések, ipartelepek, összedőlt házak, elsodort gépkocsik. A felvételeken felfedezhetünk egy kis falut is, amelyet csinos kastélyával, piros malomépületével és tüneményes kőpavilonjaival együtt amint víz veszi körül, illetve árasztja el egészen.

A kastély a 2013. évi árvíz idején

„Jön az árvíz, jön az árvíz...” - Történelmi árvizek Csehországban

A hóban gazdag tél, a rendkívül csapadékos tavasz megtette a hatását. Végig a Duna mentén, félévszázada nem tapasztalt árvíz érkezik hazánkba. Németországban, Ausztriában a patakok már folyókká duzzadtak, és a folyók erősen törekednek a gátjaik lebontására, az általuk „vélt”, vagy valós ártereik beborítására. Nincs ez másként az Elba vízgyűjtő területén sem, ahol a víz már Prága történelmi belvárosát (Óváros) veszélyezteti, és sajnos már több ember halálát okozta.

Az 1784-es prágai jeges áradat

Csehországi Sörfőzdék XI. - Balkán, családi sörfőzde - Uherský Brod

Cikkünk 2013-as megjelenése óta a Balkán Sörfőzde bezárta kapuit, így immáron ez csupán egy kis visszaemlékezés erre a remek sörműhelyre.

Dél-Morvaországban, a szlovák határ közelében fekszik Uherský Brod (más néven Magyarrév – Magyargázló) városa, amely igazán gazdag történelmi múlttal bír. A gyönyörű templomok, a közeli Nivnice faluban született világhíres morva pedagógus, Jan Amos Komenský tiszteletére berendezett Múzeum, a szép főtér, és kastély valamint más pompás műemlékek megtekintése mellett érdemes egy kis időt szánnunk a helyi sörfőzdék felkeresésére, az általuk készített folyékony kenyér megkóstolására is.

Libuše, a cseh nemzet legendás hősnője, Prága alapítója

„Évszázadokkal ezelőtt Libuše hercegnő azt jövendölte: Látok egy nagyszerű várost, ami tűzön-vízen át kiállja az idők próbáját és dicsősége a csillagok magasságába emelkedik. E városnak a neve legyen Prága.” Így kezdődik az egyik hazánkban is jól ismert cseh multi sörgyár igen látványos reklámfilmje, amelyben az immáron nem importált, hanem Magyarországon gyártott sörét hirdeti. A magunk részéről csak bízni tudunk benne, hogy a hazai gyártás eredményeként a megszokott remek minőség nem fog oly mértékben visszazuhanni mint ahogy ez egy másik cseh sör „remekével” történt. Hitünk erős, bizalmunk egyenlőre töretlen...meglátjuk.

Libuše hercegnő

Oláh savanyú leves, azaz kóstoljuk meg a morva Valašská kyselice-t!

Néhány hete módunkban állt megkóstolni a Dél-Morva vidék egyik jellegzetes levesét a Valašská kyselice-t, vagyis az Oláh savanyú levest, amire lélekben már régóta készülődtünk. Kíváncsiságunk arra késztetett, hogy mindenekelőtt megfejtsük miért is hívják valašskának azaz oláhnak ezt a levest.

Varázslatos Český Krumlov X. - Folyosók a fejünk felett

Aki csak egyszer is járt Český Krumlov óvárosában annak figyelmét nem kerülhette el a sziklatömbön magasodó (vár)kastély melletti hasadék és a fölötte átívelő több szintes híd. A város Latrán negyedében (ott ahol a vár is áll) járó turista egy-egy helyen ugyancsak felfigyelhet még további kisebb-nagyobb, magasban húzódó fedett folyosókra. De a látnivalók özönével szembesülő látogatók közül csak kevesek sejtik, hogy ezek a függőfolyosók, hidak és a köztük lévő épületek tetőterei, padlásai egy egymással csaknem végig összefüggő folyosórendszert rejtenek. Ez a folyosórendszer a várudvartól indul és sorban összeköti az egyes épületeket, egészen a csodálatos Moldva partjáig.

Észak-morvaországi boszorkányvadászat Boblig módra

A XV. század végétől csaknem háromszáz éven át egy egészen különleges kivégzési hullám futott végig Európán. A kivégzetteknek egyetlen közös jellemzőjük volt, mindannyian a boszorkányság vádjában „bizonyultak” bűnösnek. Az évszázadok folyamán így több tízezer ember vált az emberi gyarlóság, mondhatnánk eszementség áldozatává. De ahogyan azt látni fogjuk a boszorkány vadászat hátterében nem csak a hitbuzgó elmebaj állt, hanem jóval szimplább, anyagiasabb indokok is.

A híres Boszorkánypöröly

Akkor és most 11. - Wallenstein (fő)tér (Valdštejnovo náměstí)- Jičín

Jičín egyike azon kevés számú cseh városoknak melyek neve közismert még a Csehország iránt kevésbé érdeklődő honfitársaink számára is. Ez az észak-csehországi város - mint jól tudjuk- a hazai hírnevét elsősorban a Václav Čtvrtek által írt Rumcájsz meséknek köszönheti, a meséknek amelyek mind a mai napig széles népszerűségnek örvendenek. De Jičín-t nem csupán a mese miatt érdemes felkeresni! Az Akkor és most sorozatunk soron következő részében a város „mesés” főterét igyekszünk bemutatni, egy kis történelmi megalapozással.

Főtér 1913-ban, jobbra kastély, szemben a kaputorony, kicsit balra a Koronázási kút

Kyselka fürdő (Lázně Kyselka), a haldokló Mattoni örökség

Csehország világszerte híres gyógyfürdőiről, fürdővárosairól, amelyek közül Karlovy Vary, azaz a régi német nevén Carlsbad nevét ismerik leginkább. A Csehországba járó, a fürdőket kedvelők, valamint magazinunk rendszeres olvasói fülében a cseh fürdőháromszög másik két tagja, Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) fürdővárosainak neve is ismerősen csenghet. De ki az aki már hallott Kyselkáról, erről a Karlovy Vary közelében fekvő kis faluról és annak egykor híres fürdőjéről? Bizonyára nem túl sokan. Pedig ez az Ohře (Eger) folyó festői szépségű völgyében megbúvó település a XX. század elején, Karlovy Varyhoz hasonlatos divatos fürdőváros volt.

Kyselka 1910-ben

Bohemia „követei” Magyarországon IV. - A Ferdinánd söröző-étterem „birodalom”

A  cikkünk két évvel ezelőtti megjelenése óta sajnos a Ferenc Ferdinánd Étterem bezárt, a Sládek Söröző pedig más név (Cseh Ó) alatt üzemel.

A tavalyi év végén jelent meg magyar nyelven Robert Maklowitz lengyel gasztro-újságíró könyve a Café Museum. A szerző a művében az Osztrák-Magyar Monarchia romantikus, képzeletbeli bejárására invitálja az olvasóit, aminek során megismerkedhetünk az egykori „káundká” népeinek kultúrájával, valamint konyhaművészetével, kulináris csodáival. A könyv olvasása során a kulturális éhségünk csillapodása mellett egyre fokozódó vágyat érzünk arra, hogy a valóságban is „végigegyük a Monarchiát”. De hol, és hogyan is tehetnénk ezt meg? A válasz mi sem lehetne egyszerűbb! Irány a Ferdinánd!

Idézet és pár kép IX. - Giskra-himnusz

Ján Jiskra z Brandýsa

Az alábbi idézetünk, pontosabban egész költeményünk a XV. század közepéről származik. A Bohemia földjén zajló huszita háborúk záróakkordjaként is számon tartott 1434-es lipanyi csatában a vesztes „táboriták” (azaz a „kelyhesekkel” szemben a radikálisabb eszméket hirdető és agresszívabb huszita csoport) csalódott „parasztkatonái” már nem láttak maguk előtt nemes célt. Korábbi munkájukhoz visszatérni nem tudtak vagy éppen nem akartak. Sokan közülük egy bizonyos Brandýsi Jiskra (Giskra) János (Ján Jiskra z Brandýsa) morva nemes és zsoldosvezér formálódó seregéhez csatlakoztak, és mint fizetett katonák természetesen annak az érdekeiért harcoltak akitől a pénzt látták. 1440-ben Giskrát és csapatát a Magyar Királyság uralkodási viszálya során Erzsébet királynő (az elhunyt Habsburg Albert felesége, és V. azaz Árva László anyja) behívta az országba és ők megkezdték nem éppen áldásos tevékenységüket. Igazán hosszú cikket érdemel meg a csapat és a fővezér tevékenysége és sorsa, amire hamarosan sort is kerítünk, most csak annyit, hogy bizony pár évtizeden át keserítették meg a felvidéki városok és a Hunyadiak életét. Hogy Giskra – Jiskra a végén mégis miként is állt-állhatott Mátyás szolgálatába, az egyenlőre (de ígérjük nem sokáig) maradjon titok. Addig is olvassuk a Giskra-himnuszt, Mocsáry Lajos fordításában (Forrás: Zalabai Zsigmond - Verses magyar Bohémia, Kalligram Kiadó, 2001.)

Csehországi Sörfőzdék X.: Opat – Broumov/Olivětín

Észak-kelet Csehországban, a lengyel határ közvetlen közelében fekszik Broumov városa. A település környéke elsősorban a homokkő sziklarengetegéről híres, a város maga pedig a gyönyörű bencés kolostoráról nevezetes. De az egykor szebb napokat is látó Broumovban a történelme szerves részét jelentő sörgyártásáról is érdemes megemlékeznünk.

Magyar katonasírok Rájovban

A Česky Krumlovban járó magyarok többsége nem is tudja, hogy mindössze pár kilométerre északra, a kis, Rájov nevet viselő falu temetőjében honfitársaink fekszenek végső nyughelyeiken. A Moldva völgyében húzódó falu, - amelyet a turisták a közvetlen szomszédságában fekvő Zlata Koruna-ba (közismert turista célpont és vízi turista centrum) vezető útjuk során óhatatlanul is átszelnek - a II. világháború végnapjaiban magyar katonák állomáshelye volt. A Volksturm csapatokkal együtt a térségbe érkezett magyar honvédek a német visszavonulást látva és a közeledő német háborúvesztésre „ráérezve” nehéz dilemma elé kerültek. Ők is meneküljenek a németekhez hasonlóan, vagy álljanak át a helyi lakosság oldalára és legyenek partizánok. Akik az átállás mellett döntöttek azok a továbbiakban a helyi lakosokat védelmezték a végsőkig kitartó SS katonák atrocitásai ellen, valamint részt vettek a helyreállítási, aknamentesítési munkálatokban.

A nyilacska jelzi a falu temetőjét

Vyškov, történelem, hagyomány és dinók

Egy számunkra, és remélem olvasóink számára is örvendetes hírrel kezdeném: a „Nem csak Prága” honlapunk híre ugyan lassan, de biztosan terjed. Ez a megállapítás nem csupán Magyarországra igaz, de a honlapunk témaországára, Csehországra is. Az elmúlt hónapok során számos csehországi turisztikai irodával sikerült felvennünk a kapcsolatot, és szép számmal érkeztek hozzánk különféle, szebbnél szebb prospektusok, program ismertetők, térképek és más idegenforgalmi kiadványok. Szinte döbbenetes, hogy mennyi, és hányféle ötletesebbnél ötletesebb turisztikai PR anyaggal rendelkeznek a cseh barátaink. Nagyon értik és tudják, hogy a turizmushoz mennyire szükség van ezekre a „segédletekre”, amelyek segítségével az odalátogató rögtön komfortosabban érzi magát.

Vyškov a XVIII. században

Kulináris meglepetések Csehországban avagy rendelj és lepődj meg!

Ahogyan az már korábbi cikkeinkből is kiderült mi kifejezetten szeretjük és dicsérjük a cseh konyhát. Ettől függetlenül fel kell hívnunk a gyanútlan magyar turista figyelmét arra is, hogy bohém földön bőséggel érhetnek bennünket kulináris meglepetések. Ha nem a legismertebb cseh ételeket választjuk az étlapról és nem rendelkezünk a biztonságos ételfelismeréshez szükséges szókinccsel, akkor bizony könnyen pórul járhatunk, de legalábbis nagyot csodálkozhatunk az elénk tálalt étel láttán, vagy annak megkóstolásakor. Most ilyen „csodás-mókás” élményeinkből szeretnénk egy kis csokrot átnyújtani az olvasóinknak egy könnyed, rövid cikkecske erejéig. 

Varázslatos Český Krumlov IX. - Hotel Mlýn, az egykori vízimalom

Ahol egy folyó vize hömpölyög, vagy bővizű patak csordogál, ott csaknem biztos, hogy egykor vízimalom is működött. Erre az „óriási felfedezésre” természetesen nem csupán kicsiny hazánkban bukkanhatunk, ahol pl. a XIX. század közepén több mint 9100 db patak malmot írtak össze. Ugyanez igaz Csehországra vonatkozólag is, ahol a többek között a mai napig is áll és működik (persze csak turisztikai célból) egy XIV. században épített vízimalom. Az emberek már az ókor óta próbálták a víz erejét felhasználni a megtermelt gabona őrlésére, fa vagy éppen kövek fűrészelésére, darabolására. Ez nem volt másként egyik kedvenc cseh városunkban Český Krumlovban sem.

Az én kis falum – Křečovice: A falu a film mögött

Vannak falvak, vannak kis falvak és van „az én kis falum”, amely maga az élő fogalom, hiszen említésekor valamennyi filmkedvelő olvasónak rögtön Jiří Menzel 1985-ben készült filmtörténeti remekműve jut az eszébe.

 

Bán János azaz Otik forgatás közben

Staropramen Országkirándulás avagy Jiří Menzel a Király utcában

A napokban zajló Titanic Filmfesztivál egyik vezető támogatója a Staropramen Magyarország a tegnapi napon rendezte meg az Országkirándulás nevezetű rendezvényét a budapesti Vam Design Center nevű műintézményben. Az ingyenes programon résztvevők nem csupán a Staropramen sör megízlelésében és a Ferdinánd Monarchia Sörház által biztosított cseh étkek megkóstolásában részesülhettek (külön dicséret az isteni cseh sütiért, a perník nevezetű csodáért!), de más kiváló élményekkel is gazdagodhattak.

Straropramen, a vendéglátó

Jiří Menzel, a díszvendég

Akkor és most 10. – Főtér és régi Városháza – Ostrava

Ahogyan azt az előző cikkünkben említettük, Ostravában az erőltetett iparosítás és szocialista „modernizáció” miatt csak igen kevés régi épület, műemlék maradt meg. Szerencsére az egykori Óváros magja, központja többé kevésbé fennmaradt. De lássuk milyen változások is történtek itt az elmúlt több mint 100 év során.

1880

Ostrava, a „kifehéredő” város

Virtuális csehországi utazásunk során most Észak-Morvaország (Morva-Szilézia) „fővárosába”, Ostravába, az egykori szén és acél központba kalauzoljuk el olvasóinkat. Ostrava nevéhez a magunk fajta „cocializmusban” felnevelkedett emberkéknek, - már ha egyáltalán még emlékszünk a földrajz órákon elhangzottakra - a nehézipar, a bányászat, és a kohászat kifejezéseket társították. Ez persze egyet jelentett az elviselhetetlen ipari szmoggal, korommal, füsttel. Ostrava ugyanis maga volt a tömény környezetszennyezés, a város ahol a mérgezett folyókba, patakokba lépni sem volt túl egészséges, nemhogy fürödni, a hely ahol az emberi tüdő gyors és biztos pusztulásnak indult. Jóllehet az iparosítás kártékony hatásairól (legalábbis a hazai fronton) a szocialista sajtó nem igazán számolt be, de pl. Ostrava esetében a probléma már igencsak átlépett minden határon. Így nem meglepő, hogy az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején Csehországról, pontosabban Csehszlovákiáról írt Panoráma útikönyvekben sem próbálják túlzottan szépíteni a helyzetet. „Már a környéken sötét minden a füsttől és a pernyétől. Ahol az ég időnként vörösen villózik, arrafelé vannak a nagykohók.”

Ostrava - Városháza

Idézet és pár kép VIII. - Egon Bondy alias Zbyněk Fišer

Csaknem hat évvel ezelőtt, egész pontosan 2007. április 9.-én, 77 éves korában hunyt el Zbyněk Fišer cseh költő, filozófus, publicista, prózaíró, a prágai underground irodalom jelentős képviselője, akit művésznevén Egon Bondyként ismert a nagyvilág. Nemzetközi ismertségét elsősorban barátjának, Bohumil Hrabalnak köszönhette. Bondyt a szocialista érában a cseh ellenzéki kultúra igazi fenegyerekeként tartották számon, aki bizony nem egyszer okozott az egykori állambiztonsági szolgálatnak kellemetlen órákat. Az Idézet és pár kép sorozatunk mostani részében nem is egy, hanem két idézetet is bemutatunk olvasóinknak: Bondyról és Bondytól.

Húsvéti Mazanec - Velikonoční mazanec

Előző cikkünkben a Húsvéti népszokásokkal foglalkoztunk, így utólag pedig rápillantunk a csehországi Húsvéti asztalra, és azon belül is a süteményes tálak tartalmára. A képzeletben itt látható finomságok közül ezúttal a Mazanec „kenyérrel” ismertetjük meg olvasóinkat, azzal a süteménnyel amelyet a Húsvétra készülődve magunk is elkészítettük, elvégre ne csak prédikáljuk a bort, de fogyasszuk is azt!

A Mazanec süti nálunk kevéssé ismert, de sütésének Csehországban azonban nagy hagyománya van, és igen elterjedt egész ország szerte. A Mazanec kicsit kenyér, kicsit kalács típusú édesség, amelynek nagyon sokféle receptváltozata létezik. Kívülről szép barnára sült ropogós héjjal, belül viszont puha és illatos. Nekünk sikerült a legegyszerűbb receptet megtalálnunk, ami ráadásul nagyon finomnak is bizonyult. A sütemény ünnepiességét azzal is növelik, hogy közvetlenül a sütés előtt egy keresztet metszenek bele, ezzel is jelképezve a húsvéti ünnep szentségét. Az egyéb receptváltozatok között találtunk olyan is, amelynek a tésztájába vajat, tejszínt tesznek, a mazsolát rumban áztatják és mellette vaníliás cukorral, szerecsendióval fokozzák tovább az ízét.

Mazanec kóstolgatás közben

Húsvét Csehországban, avagy elő a pomlázkával!

Gyorsan szalad az idő, nemrég még a Karácsonyról írtunk, most meg már itt van a „nyakunkon” a Húsvét! Meg kell hagyni, idén elég korán jön ez az ünnep, a természet még nem ébredt fel téli álmából, és az időjárás sem bánik velünk túl kegyesen. De sem az eső, sem a hó nem tudja elvenni tőlünk az igazi húsvéti hangulatot, legfeljebb egy kicsit besegít az eső is a lányok-asszonyok locsolásába, a hegyvidékeken pedig havas nyuszik és bárányok is színezik majd a képet. Mostani cikkünkkel mi magunk is szeretnénk hozzájárulni a húsvéti hangulat elővarázslásához. Elutazunk húsvétolni (persze csak virtuálisan) Csehországba, és megismertetjük olvasóinkat az ottani húsvéti szokásokkal, amelyek a különbözőségük ellenére sem állnak a magyartól távol.

A cseh emberek Európa többi országához hasonlóan a keresztény hagyomány szerint ünneplik meg a Húsvétot. Ahogy nálunk is, a húsvéti népszokásokban a pogány hagyományok is helyet kapnak főként a termékenységi rítusok által. Ilyen tájt minden az öröm és az újjászületés üzenetét közvetíti. A cseh szimbólumok alapvetően nagyon hasonlóak a mieinkhez: színes és díszített (hímes) tojások, kis nyuszik, bárányok, barka ágak és még sorolhatnánk. Nézzük időrendbe, mi is történik Bohemia szerte a Húsvéthétfőt megelőző héten, amelyet a keresztények nagyhétnek neveztek el. Itt szeretnénk leszögezni, hogy Csehország az egyik legszekulárisabb ország Európában, azaz finoman szólva sem túlzottan vallásos a lakossága. De a hagyományos keresztény ünnepek megérkeztével mégis nagy beleéléssel vesz részt mindenki a hagyományos népszokásokban még akkor is, ha éppen nem is ismeri teljesen azok eredetét. De térjünk vissza a nagyhéthez, amelyet a Virágvasárnap vezet be. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe, a kereszthalála előtti vasárnapon, ahol nagy ünnepléssel köszöntötték.

Az elmaradhatatlan hímes tojás