Vannak
falvak, vannak kis falvak és van „az én kis falum”, amely maga
az élő fogalom, hiszen említésekor valamennyi filmkedvelő
olvasónak rögtön Jiří Menzel 1985-ben készült
filmtörténeti remekműve jut az eszébe.
 |
| Bán János azaz Otik forgatás közben |
Aki csak egyszer is látta ezt a pazar alkotást (Az én kis falum - Vesničko má středisková) annak egész életére az agyába, és legfőképp a szívébe vésődött a félnótás Otikot alakító Bán János együgyű, de szívet melengető mosolya, mókás bakugrásai. Ugyancsak rögtön felidéződnek a film további szereplői is, köztük Otik főnöke, mentora, önmaga számára se bevallott barátja, a kicsi, köpcös Pávek/Karel (Marián Labuda), valamint a közismert Rudolf Hrusínsky által alakított Doktor úr. Az a doktor aki inkább életbölcsességekkel, mint gyógyszerrel gyógyított, és aki miközben elmélázott az élet szépségén, a természet csodáján rozzant Škodájával egy-egy árkot, kaput, vagy éppen fát „választott” úti céljaként.
 |
| Rudolf Hrusínsky |
 |
| Bán János |
Ha
Menzel filmről beszélünk óhatatlanul is felmerül Bohumil
Hrabal neve, az íróé akinek remekműveit oly sokszor vitte
filmre a napokban ismét Budapesten járt hírneves rendező. Így
talán sokakat meglephet, hogy a filmbéli kis falu lakosainak
életéről szóló filmjéhez nem egy Hrabal alkotás szolgált
alapul, még ha a film stílusa alapján a szövegkönyvet akár ő
is írhatta volna. A film forgatókönyvének írója azonban ezúttal
Zdeněk Svěrák (1936), a cseh humor 20. századi mestere
volt, aki színészként, humoristaként és persze sikeres
forgatókönyv íróként a hazájában az 1970-es évek óta örvend
nagy népszerűségnek. Svěrák maga is eljátszott egy kisebb
szerepet (Ryba) ebben az Oscar-díjra is jelölt filmben.
 |
| Zdeněk Svěrák |
De
hol is található ez a falu, merre is forgatták ezt a szívünknek
oly kedves filmet? A megfejtéshez bizony messze kell utaznunk,
ugyanis Prágától 50 km-re délre, a főbb turista útvonalaktól
viszonylag távol fekszik filmünk színpada, Křečovice
falva.
 |
| Křečovice központja |
A
kis falu története egészen a XIV. század közepére nyúlik
vissza. A cseh függetlenség végét jelentő fehérhegyi ütközetig
az egész vidék, így maga Křečovice
is a névadó
Křečovických nemesi-lovagi család tulajdonában állt.
Ekkor azonban a birtok a tloskovi kastély urának, vacínovi
Václav Mincha birtokába került. A település a XIX. században
élte fénykorát, amikor is több mint 1800 embernek adott otthont.
A falu ezt követően csendes és egészen viharos évtizedeket is
átélt. Mindkét világháború igen nagy komoly veszteségeket
okozott a településen. Az I. világháborúban igen sok falubeli
vett részt és csak kevesek tértek vissza a véres harcokból, a
II. világháborúban pedig a helyieknek a megszálló német
csapatok brutalitását kellett valahogy túlélniük. 1943-ban az SS
tisztek a falut is magába foglaló vidéket katonai célból
lefoglalták, és az ott élőket erőszakkal kitelepítették. A
háború végéig számos halálos áldozata volt az SS esztelen
brutalitásának.
 |
| Szent Lukács-templom (ahaonline.cz) |
A háborút követően lassacskán visszatértek az egykori lakosok (legalábbis egy részük)
és az élet a romladozó falak között újból indult. A
szocializmus idején, egészen a 80-as évek közepéig Křečovice
nem volt több egy átlagos falunál, mezőgazdasági
termelőszövetkezetével, impozáns Szent Lukácsnak felszentelt
templomával. „Az én kis falum” című film forgatása azonban
új színt költöztetett a település életébe, és túlzás
nélkül nemzetközi hírűvé tette a falut. A filmesek olyannyira
rákaptak erre a kis településre, hogy még számos más film
forgatási helyszínéül is választották.
 |
| Josef Suk |
Křečovice
persze nem csupán az itt készített filmekről nevezetes, hiszen a
komoly zene ismerői számára bizton ismert Josef Suk, a
település leghíresebb szülöttének neve.
Az 1875-ben született zeneszerző édesapja a falu tanítója
valamint a templomi kórus vezetője volt, a család zenei tehetsége
azonban fiánál csúcsosodott ki igazán. Az ifjú Suk remek
zenetanárok mellett tanult meg orgonálni, zongorázni és
hegedülni, akik között megemlítenénk Hanuš Wihant,
valamint a világhírű Antonín Dvořákot. Dvořákkal
olyannyira szoros és baráti volt a kapcsolata, hogy a későbbiekben
még a világhírű zeneszerző Otilie nevű lányát is feleségül
vette. Suk zenei munkásságáról most nem szólnánk bővebben, de
érdekességként megemlítenénk, hogy Suk a Los Angelesben
megtartott 1932. évi nyári olimpiai játékokon a művészeti
versenyek zenei számában (ekkoriban még ilyen is volt) ezüst
érmet szerzett (az arany és bronz érmeket nem is ítélték oda
senkinek). Ezen az olimpián amúgy ugyancsak második helyet ért el
a magyar Manno Miltiades, a szobrászati művek
kategóriájában. Suk mester 1935-ben bekövetkezett halála után a
szintén a Josef nevet viselő fia a családi épületet emlékházzá
alakíttatta át, amely az Antonín Dvořák Múzeum részeként a
mai napig is megtekinthető. Az emlékházban az eredeti bútorok
mellett a mester életéről és munkásságáról szóló kiállítás
fogadja a látogatókat.
 |
| A Josef Suk emlékház |
De
akármilyen történelmi múlttal is rendelkezik a falu, bármilyen
neves emberek is születtek itt, nekünk mégiscsak az a település
marad, ahol „egykor” Otík, és Pávek járta az utcát, ahol a
templom-temető oldalában iszogatják a hetedik lépcsőn behűtött
sört, és eszik hozzá a frissen sült kolbászt. Nosza vegyünk is
elő egy finom cseh söröcskét, és nézzük meg ismét a
legnagyobb videó megosztón is megtalálható örökifjú filmet! A
jó hangulat a továbbiakban garantált!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése