A magyarok körében is ismert, nem
mellesleg világhírű Český Krumlovba érkezve rögtön feltűnik
a város közelében meredő magas hegycsúcs, az 1084 (más
információk szerint 1083) méter magas Klet'. Ez az impozáns hegy
és a tőle északra elterülő vidék alkotja Csehország egyik
csodás tájvédelmi területét a Blanský
lest, más néven a Blanský erdőt.
 |
| Blanský
les |
Az
1990-ben alapított 212 km2-es természetvédelmi terület 650 és
1084 méter közötti hegyek és a köztük húzódó, csöndes, kis
településekkel tarkított völgyek, hegylábi területek
mozaikjából áll. A déli határát a ma már említett varázslatos
Český Krumlov jelenti, keleten egy szakaszon a bőszen kanyargó
Moldva (a festői Zlatá Korunával), később a 741 méter magas
Kluk határolja. Északon a páratlan paraszt barokk építészetéről
híres, az UNESCO Világörökség részévé választott Holašovice
falu, illetve a 832 méter magas Buglata hegy zárja le. A területét
nyugaton pedig a 953 méterre magasodó Bulovy és egy kis város,
Chvalšiny
jelöli ki.
 |
| Klet' |
Az
említett hegyek alapkőzete jellemzően egy nagy nyomáson
létrejött, ún. metamorf kőzet a granulit, de nagy mennyiségben
előfordul a szintén átalakult kőzet szerpentinit is. Maga a
Blanský les egykor a budějovicei medencéből emelkedett ki, majd
később meghatározóan a folyóvízi errózió szabdalta több
darabra. A terület leghangsúlyosabb vízfolyása a Polečnice
folyó, amely a déli lejtőkről gyűjti össze a csapadékvizet. A
tájvédelmi terület középső részét a Křemžský-patak uralja,
amelyet egy kicsit keletebbre szintén a Moldva folyó fogad magába.
Az északi hegyek északi részéről pedig számos kisebb vízfolyás,
számos áttétellel (köztük kis tavacskákkal), szintén a
Moldvába viszik a vizet. A Blanský les térségében a tavak sem
számban, sem területben nem jelentősek, összesen négy kis
állóvíz foltot találhatunk.
 |
| Erdők, mezők, hegyek, völgyek |
A
Klet' és a többi hegy klímája eltér a közeli Šumava-hegységtől.
Itt eltérő éghajlati tényezők is érvényesülnek, amelyeknek
köszönhetően kevesebb csapadék és magasabb középhőmérséklet
mérhető. A terület flórája és faunája is ennek megfelelően
fejlődött. Blanský les, már a nevében is jelzi, hogy nagy
mértékben erdővel (56%) borított vidék, melynek közel fele
lombhullató, főként bükk erdő. A többit luc és más
fenyőfélék, továbbá egyéb lombhullatók (szil, juhar) keveréke
fedi. A gazdag növényvilágból most csak egy-egy példát tudunk
kiragadni. A nedves réteken, mezőkön a növény sokaságban fekete
varjúkörömre, szibériai nősziromra, erdei ujjaskosbor is
bukkanhatunk.
 |
| Zlatá Koruna kolostora |
A
Blanský les állatvilága szintén számottevő. Több mint 50
emlős-, 115 madár-, 6 hüllő-, 10-12 kétéltű- és vagy 19
halfaj egyedei népesítik be. Hiúzok, fekete gólyák,
darázsölyvek, gatyáskuvikok, légykapók és fakopáncsok, ritka
pókok seregei, hangyabolyok garmada, gyönyörű pillangók,
páratlan puhatestűek sokasága és megannyi más csodás állat
választotta ezt a pompás tájat lakhelyéül.
 |
| Csodás tájak |
A
tájvédelmi körzet területén több kisebb-nagyobb település
található, közülük a két legnagyobb Křemže és Brloh. Ha
valaki az igazi dél-cseh nyugalomra, s nem mellesleg csodás
tájképre vágyik, akkor itt érdemes szállást keresnie. A déli
és nyugati részen fekvő, kevesebb mint 200 fő lakosú falvakat a
XVII. században cseh telepesek alapították, utánuk még
fennmaradtak a jellegzetes szudéta házak. A XV. században
alapított északi és keleti falvakban pedig a három osztatú,
díszes homlokzatú, többségében a XIX. század elejéről
származó parasztbarokk farmok váltanak ki csodálatot az arra
járókból.
 |
| Dívčí Kámen |
 |
| Kuklov |
A
történelmi emlékek, az épített örökség rajongóinak kötelező
a már említett Holašovice falucentrumának meglátogatása, a
Zlatá Koruna cisztercita kolostorának illetve a híres Dívčí
Kámen várromjának, Kuklov misztikus kolostorromjának
megtekintése. De ne hagyják ki a terület délnyugati határában
található Červený Dvůr kastélyának külső megtekintését (az
épület ma egészségügyi intézmény), illetve a csodás angol
park bejárását sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése