2015. május 15., péntek

A mesés Prácheňsko kincsei I. - A Prácheňskoról dióhéjban

Hosszú-hosszú ideje járjuk mind a magyar, mind a cseh vidéket, és gyakorta akadunk olyan kisebb-nagyobb térségekre, amelyek meghökkentően gazdagok szemet gyönyörködtető értékekben. A megannyi természeti, illetve ember alkotta kincsekben bővelkedő tájak láttán leesik az állunk, és nem értjük, hogy miért is nem tudtunk róluk korábban, miért nem szerepelnek a bel- vagy külföldi turisták úticéljai között. Ilyenek jellemzően a határvidékek, amelyek főként a múlt század határmódosító politikai döntéseinek köszönhetően a perifériára szorultak, elesve ezzel a fejlődés lehetőségétől. De léteznek olyan országon belüli térségek is, amelyek két nagyváros között mintegy félúton szintén kiesnek a figyelem középpontjából, és egy “belső határvidéket” alkotnak.
Prácheňsko, 1776-ban
Csehország egyik ilyen régiója a Nyugat-Csehország centruma Plzeň, és a Dél-Csehország meghatározó nagy városa České Budějovice között található terület, az egykori Prácheňsko. A Csehország, nem csak Prága virtuális hasábjain egy most induló új, speciális sorozatunkban e vidék szépségeinek bemutatásával próbálunk kedvet csinálni a Csehországot célul választó turistáknak a csodás Prácheňsko meglátogatásához, de legalábbis jobb megismeréséhez. Higgyék el nekünk, megéri!
Písek
Mindenekelőtt azonban tisztázzuk le, hogy mi is ez a práhenyszkonak ejthető terület, mit tudunk a történelmi múltjáról és jelenéről. Nos, a Prácheňsko, vagy mondhatni a Provincia Prachinensis egyike volt az egykori Cseh Királyság történelmi körzeteinek, mondhatni ősi vármegyéinek. Nevét valaha a mai Horažďovice városka közelében álló Prácheň váráról kapta, melynek urai már ezer évvel ezelőtt irányították, felügyelték az Otava folyó völgyében, vízgyűjtő területén élő embereket, a térség gazdasági-társadami életét. A terület gazdag volt természet adta kincsekben, fában, mezőgazdasági művelésre alkalmas földekben, nyersanyagokban és ami akkortájt a legfontosabb volt, aranyban. Nem csoda, hogy a térség igen hamar benépesült és fejlődésnek indult.
A cseh régiók a XVIII-XIX. században, köztük a Prácheňsko
Magát a Prácheňsko, mint közigazgatási térség nevet a XIII. században kezdték el használni, először főként a már említett vár körüli vidékre. Később azonban Prácheňsko névvel illették a délkeletről a Šumava-hegység rengetegétől (Železná Ruda, Velhartice, Sušice, Kaperské Hory, Vimperk, Horní Planá térsége), északon a Rožmitál - Březnice – Mirovice – Orlík és Kostelec nad Vltavout magába foglaló területig húzódó vidéket, délnyugaton pedig a Prachatice, Netolice nagyobb városok körzetét lefedő vidéket, egészen elnyúlva České Budějovicéig.
A Šumava-hegység vidéke

A XV. - XVI. századig olyannyira gazdagnak számított ez a térség, hogy fejlettségben jóval felülmúlta még České Budějovice és Plzeň városát is. A huszita harcok, majd a harmincéves háború azonban rendkívüli módon visszavetette a Prácheňsko gazdasági életét, ehhez társult az aranykészletek kimerülése is. Így a XVII. és a XIX. század között már egy jóval szerényebb állapotú, egyre inkább marginalizálódó területről beszélhetünk, amely fokozatosan elveszítette a “harcot” az iparosodás során egyre inkább megerősödő említett két nagyvárossal és annak vonzáskörzetével szemben.
Valahol Protivín környékén
Azonban a térség jobbára megőrízte a maga identitását, kultúráját, az itt élő emberek büszkén vállalták fel, hogy ők a Prácheňskóban élnek. A terület lakossága ugyanakkor évszázadokon át etnikai szempontból meglehetősen diverz volt. Elsősorban a magasabban fekvő erdős területeken németek éltek, az ország központja felé közelebb eső részeken pedig a cseh lakosok voltak többségben. A második világháborúig jelentős volt a zsidó és a cigány lakosság száma is, tovább színesítvén a Prácheňsko amúgy is gazdag kulturális – társadalmi életét. Ekkor azonban előbb a zsidó lakosságot hurcolták el, majd a szudétanémeteket telepítették ki, ami újabb komoly csapást jelentett a térségnek. Jelenleg közel kétszázezren - negyed millióan laknak a régióban, jellemzően kis városokban és falvakban.
Strakonice
Az egykori Prácheňsko területe ma elsősorban kulturális és történelmi régióként van jelen, és jelenleg Csehország három kerületében foglal helyet. A legnagyobb része a Dél-Csehországi kerülethez tartozik, egy kisebb hányada esik a Nyugat-Csehországi kerületre és néhány települése ma a Közép-Csehországi kerületben található. Ma szigorúan értelmezve Strakonice, Písek, Vodňany és Blatná nagyobb városok vonzáskörzetei alkotják a térséget, de ez kiegészül a már említett Šumava-hegységbeli városokkal, falvakkal, Horažďovice körzetével és még sorolhatnánk. Mi a magunk részéről a tágabb meghatározású Prácheňskot részesítjük előnyben, és erről a területről mutatunk be a jövőben csodás településeket, épületeket, természeti csodákat és megannyi más szépséget, érdekességet. Reméljük, hogy mások is megszeretik velünk együtt Csehország eme kevésbé frekventált, de annál több titkot, csodát rejtő vidékét.
Az időnként vad, máskor szelíd Otava

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése