2014. december 22., hétfő

Hogyan ünneplik Csehországban a Karácsonyt?

Netmagazinunk fennállása óta már a harmadik karácsonyi cikkünket írjuk, és minden évben izgalmas feladat kitalálni, hogy mivel örvendeztessük meg Olvasóinkat az ünnepen. Az első évben a karácsonyi ünnepi asztal étkeiről adtunk betekintést, a második évben elsősorban a hagyományokról számoltunk be. Idén arra gondoltunk, hogy egy kicsit betekintünk abba, hogyan is ünnepelnek a cseh emberek az év legszebb időszakában.
Karácsonyi vásár Zlínben

2014. december 19., péntek

„Az én Csehországom” fotópályázat - eredményhirdetés!

A karácsonyi előkészületek okozta időhiány és némi technikai probléma miatt egy pár nappal ugyan megkésve, de végre eredményt hirdetünk, azaz ünnepélyesen kihirdetjük, hogy ki is nyerte Az én Csehországom című fotópályázatunk díjait! Előzetesen meg kell jegyeznünk, hogy korántsem volt könnyű a Michal Černy, a budapesti Cseh Centrum igazgatója vezette zsűri dolga. Érkeztek be „amatőrebb” és professzionálisabb képek, voltak köztük klasszikus, mondhatni „ezt le kell fotózni” felvételek, voltak sörcentrikus pályaművek, különös tekintettel a „sör és én” kombinációkra. A zsűri a szíve szerint minden pályázót jutalmazott volna, hiszen már önmagában a képek elküldése is mutatta, hogy milyen sokan vannak, akik járják és szeretik Csehországot, Prágát és a cseh vidéket, ami már önmagában is dicséretet, díjat érdemelne. De a végén mégis meg kellett hoznia a szigorú és szubjektív döntését, amiért szabadon lehet dicsérni vagy éppen szidni (de csak egy kicsit!). Ne húzzuk tovább az időt, következzenek a nyertesek! A Pivotéka Magyarország által felajánlott DUDÁK díszdobozos sörválogatás nyertese nem más, mint Lakatos Ervin Český Krumlovban készített felvétele, amit mi csak a Háztetők névvel illettük meg:



2014. december 17., szerda

A cseh(es) sörözőkről dióhéjban

Napjainkban számos fórumon hangzanak el arról szubjektív ítéletek, hogy mely magyarországi cseh sört csapoló vendéglátóipari egység a „legcsehesebb”, a legautentikusabb. Eltérnek rendesen a vélemények egymástól, hiszen valakinek az egyszerűbb pince jellegű sörözők jönnek be, másoknak a cseh fotókkal, feliratokkal, dísztárgyakkal stb. ékesített dizájn éttermek, kocsmák, és még sorolhatnánk a kisebb változatokat. Van aki a csapolási módszerben látja a lényegi különbséget, más a sörválaszték alapján véli csehesnek a helyet. Mindenkinek a maga ízlése szerint. Mégis a cseh söröző, mint sok évszázados önálló fogalom mögött nem a külcsín, és nem is feltétlenül csak az árult sör cseh mivolta áll, ennél azért jóval összetettebb a történet.


2014. december 15., hétfő

Csehország természet-, tájvédelmi területei XII. - Cseh-erdő / Český les

Csehország nyugati szélén, a német határ mentén fekszik a Cseh-erdő nevet viselő hegység. A Cseh-erdő lényegében a dél-keletebbre található Šumava-hegység folytatása, a Duna és az Elba folyamok vízgyűjtő területeit elválasztó vonulatok egyike. A történelem során nem csak a két óriás vízfolyamot szeparálta el egymástól, de a cseh és német (bajor) népet is. Mint igazi zord, átkelőkben nem bővelkedő, áthatolhatatlan erdőkben gazdag vidék a modern korig alig volt járható a mezei gyalogos számára.



A területről a II. Világháborút végeztével a szudétanémet lakosságot kitelepítették, a falvakat, kisebb városokat (pl. Paulusbrunn) felszámolták, így a Cseh-erdő szinte teljesen lakatlanná vált. Ezt követően a határvidék a Vasfüggöny melletti zóna részeként erősen militarizált, csak a katonaság által használható övezet lett, ami ugyancsak meggátolta a gazdasági hasznosítást, ill. a benépesedést. De ami nem volt kedvező az embereknek, az hasznára vált a természetnek, ugyanis a terület botanikai-zoológiai, tájképi értékei csodásan fennmaradtak. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy 2005 januárjában Csehországban eleddig utolsóként a hegyvonulat egy 470 km2-es részén hirdették ki az ország legfiatalabb tájvédelmi körzetét, szintén Cseh-erdő néven. Szükség is volt a természetvédelmi státusz megállapítására, hiszen a cseh rendszerváltást követően egyre többen és egyre nagyobb mértékben kezdték el kizsákmányolni, megbolygatni az addig csodás módon fennmaradt természeti környezetet.

2014. december 12., péntek

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh és magyar módra - II. rész: A szőrtelenítéstől a tányérig

Rövid szünet után folytatjuk a cseh és magyar disznóvágási szokások, lépések ismertetését, haladván a jól megérdemelt finomságok felé. A cikkünk első része azzal végződött, hogy az „áldozati” disznónk, ugyan nem éppen nyugalmas körülmények között, de eltávozott az állat mennyországba, viszont szerencsére itt hagyta nekünk a testét amivel bizony még sok tennivalónk akad, addig amíg megtölthetjük a bendőnket.
Disznó epilálás kopóval

2014. december 10., szerda

Zabijačka, avagy disznóvágás cseh módra - I. rész: Hagyomány, előkészületek és ölés

Itt van a tél, lassacskán megérkeznek a fagy pont alatti hőfokok, ideje foglalkoznunk egy olyan eseménnyel, mit eseménnyel, egyenesen ünneppel, ami hajdanán minden faluban, kis városban élő ember számára természetes volt, ahol csak disznók röfögtek az ólakban. Bizony ez nem más, mint a jó öreg disznóvágás, amellyel előszeretettel lehet sokkolni a finnyás külföldieket, sőt az efféle hagyományos véres „öldöklést” még életében nem látott városlakókat is. Ugyan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a disznóvágás egy kizárólagos hungarikum, de mint sok más esetben is, most is csalódnunk kell. Bizony a négylábú röffencseket nem csupán nálunk, hanem Európa számos országában, Spanyolországtól Bulgáriáig, Görögországtól Olaszországig ölik le és dolgozzák fel otthoni körülmények között. És természetesen ez nincs másként Csehországban sem, ahol a disznóvágás vagy ahogyan ők hívják, a zabijačka (a cseh zabít szó az ölést jelenti) ugyancsak a vidéki kultúra, hagyomány része mind a mai napig. Nézzük meg, hogy miben hasonlít, és mennyiben tér el a cseh disznóvágás a Magyarországon megszokottól.

Disznóvágás, nem csak Prágás segédlettel

2014. december 9., kedd

AZ ÉN CSEHORSZÁGOM - KARÁCSONYI FOTÓVERSENY!!!!!

Közeledik a karácsony, a sokak számára fárasztó év vége felé ideje egy kicsit játszani, versengeni, ezért szeretnénk kedves olvasóinkat arra ösztönözni, hogy vegyenek részt első, de remélhetően nem utolsó vetélkedőnkben!!!


2014. december 8., hétfő

Vítkův Hrádek – Kicsiny vár a Lipnói-tó felett

A dél-csehországi határ mellett, Ausztria szomszédságában, a Šumava-hegység egyik magaslatán áll egy váracska, pontosabban várromocska, Vítkův Hrádek, azaz Vítek (németül Wittingshausen) kis vára. A méreteiben valóban nem túl nagy, de annál szebb helyen fekvő építmény a nevét egykori építtetőjéről, a Witigonen dél-cseh arisztokrata családhoz tartozó Načeradecből (avagy Krumlovból) származó Vítekről kaphatta. A Witingonen család egyes leszármazottai alapították többek között a híres Rosenberg családot is, akik 1302-ben örökölték meg a Krumlovi várat és a környező településeket.
Vítkův Hrádek

2014. december 6., szombat

Idézet és pár kép XXIII. - Oldřich Daněk: Megölték a királyt

Oldřich Daněk a II. Világháborút követő cseh irodalom – filmművészet – színházi élet egyik prominens alakja. 1945-től a prágai Színművészeti Akadémia színház tagozatán folytatott tanulmányokat, miközben szülővárosában, Ostravában a Petra Beruce Színházban színészkedett. Tanulmányai befejezése után színházi igazgatónak nevezték ki Hradec Královéban, majd 1954-től a libereci helyi színházat vezette. 1957-ben kezdett el dolgozni mint filmforgatókönyv/szöveg író a Barrandov Filmstúdióban, majd számos film rendezésével bízták meg. Mindezek mellett több mint egy tucat drámát írt, de munkássága részeként még egy pár prózai művet is alkotott. Ezen, többnyire történelmi témájú alkotásai közül kiragadnánk a „király trilógiát”, amelyek egyes részei az 1970-es évek elején jelentek meg magyar fordításban.

Oldřich Daněk

2014. december 3., szerda

Csehországi sörfőzdék XXIII. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Kelet-Csehországi (Pardubicei) kerület

Sorozatunk következő részében egy újabb csehországi kerület, elsősorban az 1874 óta megrendezésre kerülő lovas akadályversenyéről híres-hírhedt Pardubice városa és térsége kisüzemi sörfőzdéinek világába vezetjük be olvasóinkat. A kerület - összehasonlításban a többi csehországi „rokonaival” – sörfőzdével aránylag kevésbé megáldott, hiszen itt „csak” 11 db sörkészítő műhely üzemel. Közülük három nevezhető nagyobb sörgyárnak, az 1871-ben alapított pardubicei Pernštejn, az 1913 óta üzemelő hlinskoi Rychtář, és az eredetileg 1517-ben beindított Poličkai Városi Sörfőzde.

Medlešice

2014. december 1., hétfő

Varázslatos Český Krumlov XXII. - Na ostrově 86. - Fegyvertár a Moldva partján

Český Krumlovnak a Moldva folyó által omega alakba préselt óvárosi részébe, a Parkánba négy hídon át lehet bejutni. Közülük a legfiatalabb gyaloghíd a kastély csodálatos több szintes Köpönyeg hídjának (Cloak Bridge) lábaitól vezet a belváros északi részébe. Amint átbaktatunk a nyaranta a Moldván evezőket megleső turistáktól terhelt függőhídon bal kéz felé egy nagyobbacska piramis szeletre emlékeztető épületre csodálkozhatunk rá, amely jelenleg a városka szinte egyetlen haléttermeként üzemel.
A híd, lábánál az egykori fegyvertár