A legvonzóbb "könyök" - Loket vára

A varázslatos Ohře folyó völgyében, Karlovy Varytól alig több mint 12 km-re fekvő azonos nevű városkában áll Loket vára. Loket (régi német nevén Stein-Elbogen), azaz Könyök. Arany János a nevét nemes egyszerűséggel Könyökvárnak fordította. A névadást könnyű megérteni, hisz a várnak és a történelmi városrésznek helyet adó gránit hegyet csaknem teljesen körülölelő folyó, éppen itt, a vár tövében vesz egy igen éles fordulatot.

Az Ohře "könyök" és a vár

A vár egyike Csehország legrégebbi építményeinek. Története több mint 800 évvel ezelőtt kezdődött el, amikor vagy II. Vencel király, de lehet, hogy Rőtszakállú (I.) Frigyes császár emberei (a történészek még egészséges vitát folytatnak róla) egy új határvédő erőd megépítése mellett döntöttek.

Pillantás a vártoronyból

Az eredeti román stílusban épült várban két torony, egy templom és egy főépület állhatott. Ugyancsak a XII. században épülhetett a mai napig is látható rotunda (Csehország legkisebb rotundája a maga 3,6 méter belső átmérőjével, és 70-80 cm vastag falaival), amelyet érdekes módon csak 1966-ban fedeztek fel. A vár a történelme során sokféle szerepet töltött be. Kezdetben a már említett határvédelmen túl, a Prágába vezető kereskedelmi útvonalak védelmét szolgálta. A XII-XIII. század fordulóján a kastély mellett egy település is kezdett formálódni, amely hamarosan királyi várossá fejlődött. Ezzel egy időben a várat is továbbfejlesztették, aminek köszönhetően román stílusúból fokozatosan gótikus erőddé változott. A mindenkori cseh király és családja körében is igen népszerű, sűrűn látogatott hely lett belőle.

Loket bevehetetlen vára

Várkapu

Eliška Přemyslovna, avagy Přemysl Erzsébet is itt a várban rejtőzött el gyermekeivel a férje, Luxemburgi (Vak) János cseh király elől amikor egy házi összeesküvés miatt enyhén szólva is komoly összetűzésbe keveredett vele. A menekülése azonban nem tartott sokáig. János király 1319-ben csellel bevette a várat, a nejét Mělník várának börtönébe vetette, míg a három éves gyermekét Vencel herceget, valamint másik fiát a későbbi IV. Károlyt három hónapra a loketi pincékbe, más források szerint a toronyba záratta. Ezt nem elsősorban jellem formálási célzattal tette, inkább így akarta megakadályozni, hogy a felesége a fiút trónkövetelkőként léptesse fel. Csodák csodájára IV. Károly, királyként sűrűn visszatért Loketbe, nem orrolt meg gyermekkori traumája egyik helyszínére, sőt fia IV. Vencel jelentős felújításokat is elvégzett a váron. A Huszita háború során, a huszita csapatok nem kerülték el Loketet, de két alkalommal is hiába próbálták bevenni ezt a korabeli haditechnikával bevehetetlen erődöt.

1434-ben a vár a XV. századi Csehország egyik legtehetősebb dinasztiája, a Slik család tulajdonába került és ott is maradt több mint száz éven át, egészen egy cseh nemesi felkelés leveréséig, amiben a vár birtokosai is részt vettek. Ekkor I. Ferdinánd Habsbrug császár a Slik családot kisemmizte. Loket vára előbb a Plauen családhoz, majd 1598-ben kereskedők kezébe került. A XVII. század elején a vár főként mint adminisztratív központ (részben az összedőlt Városháza pótlásaként) működött. A harmincéves háború során Loket vára csakúgy mint a város is, sokszor váltotta gazdáját. Az alapvetően protestáns párti lakosság két alkalommal is átengedte a várat a szász csapatoknak. A szászokat azonban mindkétszer kiverték a várból a császári haderők, és az árulás miatt mindkét alkalommal hatalmas büntetéssel sújtották a település lakóit. Ennek köszönhetően Loket egészen a XVIII. századig gazdasági recesszióba került, aminek a vár állaga is kárát látta.

Várudvar

Ekkoriban jelentősebb szerepet nem töltött be. 1788-ban a Habsburg uralkodó azonban úgy döntött, hogy a „hűtlen” várnak egy testhez álló szerepet szán, és börtönné alakítja át. Ezzel a lépéssel drasztikusan átszabta Loket addigi kinézetét. A jelentős átépítések egészen 1822-ig tartottak, amelyek során a torony szomszédságában álló Kőkamra nevezetű palotát teljesen lebontották és a többi épületből is visszavettek egy-egy szintet. A hajdani két toronyból ekkor már csak az egyik állt. Ezt követően egészen 1948-ig, a vár immáron teljes mértékben a büntetés végrehajtás céljait szolgálta. A XX. század elején a még 1725-ben leégett román stílusú Márki Házat visszaépítették, sőt egy plusz emelettel látták el.

Porcelán kiállítás a Márki Házban

Vártorony

A vár a szocializmus időszaka alatt a pilseni műemlékvédelmi hivatal kezelésében vagy inkább nem kezelésében állt, elzárva a népek elől. A rendszerváltás időszakában azonban megnyitották a nyilvánosság, a kíváncsi turisták számára. Időközben a vár tulajdonjoga is visszakerült a városhoz, és az azóta eltelt több mint 20 évben komoly rekonstrukciós munkálatokra került sor. Ezeknek köszönhetően ma már remek kiállításokat (börtön, kerámia, régészeti stb.) tekinthet meg az évente ideérkező több tízezer turista, a 21 méter magas toronyból pedig csodás panoráma nyílik az Ohře folyó völgyére és a környező hegyekre. A vár egykori börtön funkciója azonban még ma is érezhető, hiszen itt szó sincs csodás bútorokkal berendezett kastélytermekről, hálótermekről, fali szőnyegekről, festményekről. A csodás, ámde rideg kőfalak megannyi egykori elítélt sóhajait, kiáltásait, szenvedéseit őrzik. Na jó, ez így egy csöppet mesterkélten költői. 

A lényeg az, hogy ha tehetjük, feltétlen nézzük meg Loket várát, ezt a csodás fekvésű, gazdag történelmű cseh remeket, amely nem véletlenül szolgált számos híres film, köztük a James Bond sorozat Casino Royale című alkotásának forgatási helyszínéül.

Ez a cikkünk a prágai CzechTourism támogatásával készült! Köszönjük!