Nap, széna és Hoštice u Volyně – avagy Szodoma és Gomora!

„A kis dél-csehországi falu élete hirtelen felbolydul, amikor megérkezik a főiskolás Simon, aki forradalmi újításokat készül bevezetni a tejgazdálkodásban” – írja egy kulturális program magazin egymondatos film recenziója az 1984-ben készült Nap, széna, eper című kiváló cseh(szlovák) filmről. Nem túl izgalmas egy téma – mondhatnánk ezt botor módon - ha korábban már nem találkoztunk volna a szocialista éra zseniális cseh forgatókönyvíróinak, filmkészítőinek munkáival. De aki csak egyszer is látta már a Sörgyári Capriccio-ot, vagy éppen az Én kis falum című műalkotást, az már ösztönösen sejtheti, hogy itt is egy fergeteges, hétköznapinak és unalmasnak egyáltalán nem nevezhető történet bontakozik ki előttünk.

A film logója

Főzzünk magunknak knédlit!

Az előző cikkünkben szinte egy teljes menüt állítottunk össze knédliből, így itt az ideje, hogy átadjuk a főzés szerelmeseinek a terepet! Tessék bátran próbálkozni a knédli elkészítésével, hiszen a knédlit, mint igazi házi tésztát, a cseh háziasszonyok manapság is gyakran otthon készítik el. Idő hiányában persze rendelkezésre áll náluk a szupermarketek polcain a friss, félkész változatok minden formája, de azért az otthon készített az igazi! Természetesen kaphatóak boltokban instant knédli porok is, de az igazi cseh háziasszonyok szemében elég alantas cselekedet ilyen knédlit az asztalra tenni.

A monda szerint ugyan csak Csehországban lehet igazán jó knédlit készíteni, az idegen földön tett próbálkozások ugyanis nem biztos, hogy elsőre sikeresek lesznek, de mi azért mindenkit biztatunk, hátha Önök lesznek az első kivételek és már elsőre is ehetnek a finom saját készítésű knédlijükből.

A főzéshez álljanak itt segítségül a legfontosabb alap receptek. Amennyiben további knédli specialitásokra kíváncsiak írjanak nekünk bátran! 

Kenyér knédli – Morvaországi családi recept

Hozzávalók:1 kg rétesliszt, 2 db tojás, kb. 5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, só, kevés cukor, 5 db zsemle

Elkészítés: Tegyük az átszitált lisztet egy nagy tálba, adjuk hozzá a tojásokat és a sót. Kisebb méretű edénybe melegítsünk meg egy kevés tejet, adjuk hozzá a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Ezalatt vágjuk kockára a 2-3 napos szikkadt zsemléket. Miután feljött az élesztő, öntsük a tálban levő liszthez, és dolgozzuk össze a tésztát a maradék langyos tejjel. Dagasszuk amíg kicsit levegősebb lesz, majd a zsemlekockákat is adjuk hozzá, és így is dagasszuk még további 3-5 percig. Meleg helyen kb. egy órát hagyjuk megkelni. 

Kelesztés után formázzunk belőle rudakat. Ebből a mennyiségből 4-5 rudat készíthetünk. Kis pihentetés után lobogó forró vízbe téve főzzük 14-15 percig. Ez alatt legalább egyszer fordítsuk meg őket. Miután a vízből kivettük, azonnal szurkáljuk meg pár helyen villával, hogy a gőzök távozni tudjanak belőle és ezzel még könnyebb legyen a knédlink, és kenjük meg vékonyan olajjal. Éles vékony késsel, de inkább cérnával vagy selyem szállal vágjuk szeletekre. 

Burgonyás knédli 

Hozzávalók: 90 dkg burgonya, 4dkg vaj, 12 dkg rétesliszt vagy búzadara, 10 gramm só, 2 tojás

www.selkabasta.cz

Elkészítés: A burgonyát sós vízben megfőzzük, meghámozzuk és még melegen egy nagyobb tálba reszeljük. Adjuk hozzá a réteslisztet vagy búzadarát, a sót és a vajat. Alaposan dolgozzuk össze a tésztát, és nyújtódeszkán alakítsunk belőle 3 db rudat. Forrásban lévő sós vízben főzzük 15-20 percig, közben legalább egyszer fordítsuk meg. Ha elkészült, még melegen cérnával szeleteljük fel. Azonnal tálaljuk. 

Karlsbadi knédli – klasszikus változat Václav Malovický: Švejk, útleíró szakácskönyvéből 

Hozzávalók: 7 dkg vaj, 6 tojás, 50 dkg liszt, 3-4 db zsemle, só

www.m-recepty.cz

Elkészítés: A vajat a sóval keverjük habosra, majd fokozatosan adjuk hozzá a 6 tojás sárgáját és a lisztet. Gyúrjuk tésztává, és ezt követően adjuk hozzá a kockára vágott és vajon megpirított zsemléket és a habbá felvert tojásfehérjéket. Egy vászon anyagot vagy tiszta, csak erre a célra használt konyharuhát vajjal kenjünk ki, és öntsük rá a tésztát. Tekerjük össze úgy, hogy rúd formájú knédlit kapjunk. Kötözzük össze az összecsavart, konyharuhába zárt knédlit, hogy tömör legyen, és forrásban levő sós vízbe téve kb. 1 órán át főzzük. 

Gyümölcsös knédli

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 2 dl tej, 1 tojás, 20 g élesztő, 2 evőkanál cukor, 1 csipet só, kb. 70 dkg gyümölcs (félbevágott sárgabarack v nagyobb eper v friss áfonya v felezett szilva) 

A tálaláshoz: 10 dkg porcukor, 15 dkg kemény sajt, 10 dkg olvasztott vaj

www.prodejknedliku.cz

Elkészítés: A lisztet szitáljuk egy tálba, közepébe készítsünk egy mélyedést. Morzsoljuk bele az élesztőt, adjuk hozzá a cukrot és öntsük le kevés langyos tejjel. Hagyjuk meleg helyen felemelkedni. Ha feljött az élesztő, adjuk hozzá a maradék tejet, a sót, a tojást és dolgozzuk össze sima tésztává. Fél óráig tartsuk meleg helyen, hogy megkeljen. A tésztát lisztezett gyúródeszkán nyújtsuk ki ujjnyi vastagságúra (ne túl vékonyra). Kerek kivágó eszközzel szaggassunk belőle 7-8 cm átmérőjű tészta köröket. Ezeknek a közepére helyezzük a gyümölcsöket, és gondosan zárjuk be őket a gombócokba. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak lyukasak, mert akkor főzés közben kijön a gyümölcs belőlük.

www.zelpage.cz

A gombócokat forrásban lévő, enyhén sós vízben főzzük addig, amíg feljönnek a víz tetejére. Egynél ellenőrizzük, hogy megfőtt-e a tészta. Érdemes nagy edényben főzni a gombócokat, hogy legyen helyük úszkálni főzés közben. Ha megfőtt, szűrőkanállal szedjük ki a vízből és tegyük egy nagy tálba. Kisebb adagokban díszítsük, szórjuk meg porcukorral és locsoljuk meg olvasztott vajjal. Cseh specialitásként reszelhetünk a tetejére kemény túrót, majd ezt öntsük le az olvasztott vajjal. Tálalhatjuk még gyümölcs öntetekkel, esetleg vanília mártással, amit megszórunk mákkal. Rengeteg variációt kipróbálhatunk. 

Sikeres próbálkozásokat és jó étvágyat kívánunk!

Knédli, knédli, knédli! - Bevezetés a cseh „gombóc” világába

Néhány évvel ezelőtt elkészült a csehek kedvenc ételeinek ranglistája, amely elsőre talán meglepő módon nem tartalmazta a knédlit. De ez nem is csoda, hiszen a knédli számukra nem egy külön étel, hanem mindennek az alapja, körete, alfája – ómegája. Ennek köszönhetően a knédli fogyasztása és elkészítése igazi kardinális kérdés a számukra. A knédlifőzésnek megvannak a maga fortélyai, és készítőjét (ha ismerik) a mennybe emelik vagy a pokolba küldik attól függően, hogy milyen alkotást hozott létre. Mivel talán nem mindenkinek tiszta, hogy mit is nevezünk knédlinek, hány fajtája van, vízben főzik-e vagy gőzben párolják stb., így mi most megpróbálunk egy kis rendet vágni a felmerülő kérdések rengetegében!

Sima, zsemlés knédli

Akkor és most 13. - Óvárosi tér – Prága

Az Akkor és most sorozatunk következő részében a prágai Óváros főterére (Staroměstské náměstí) ruccanunk ki. Megnézzük, hogy az elmúlt 150 év során miként is nyerte el a ma látható képét. Az Óvárosi tér Prága egyik történelmi központja. Magát a teret, annak alakját, méretét 1230 környékén határozta meg az Óvárost építtető I. Vencel király. A tér számos tragikus és ünnepi eseménynek adott helyet.

1621. június 21. - Kivégzések az Óváros főterén

Vimperki ostyacső, bécsi kávé, forró csoki, magyar szóval

Jó pár évvel ezelőtt, Dél-Csehország felfedezése során Vimperkfőterén parkoltuk le a kocsinkat. Páromnál éppen jelentkezett a megszokott koffein-éhség, ezért gyorsan körülnéztünk, hogy hol is vehetnénk a Magyarországon megszokott kávéhoz legalább egy kicsit hasonlító fekete nedűt. Ez bizony - ahogyan azt már többször is írtuk - Csehországban nem is olyan egyszerű feladat, hiszen a török, algír, hosszú lére eresztett egyéb kávéféleségek mellett csak elvétve lehet igazi, erőtől duzzadó presszó kávéhoz jutni. A vimperki főtér alacsonyabban fekvő részénél járva, a harangtoronytól nem messze egy kis cukrászda ajtaját pillantottuk meg. A remény hal meg utoljára, próbáljuk meg – gondoltuk.

Hívogató bejárat

Idézet és pár kép XI. - Miloš Urban – Santini nyelve (A fény regénye)

Sorozatunk legújabb részében újból (lásd Idézet és pár kép II.) Miloš Urbantól, az 1967-ben született cseh regényírótól idézünk. A 2005-ben megjelent Santini nyelve címet viselő történelmi thrillerje az író egyik legkiválóbb műve, főleg azok számára nyújt maradandó élményt, akik szeretnének megismerkedni Csehország gótikus építészeti remekműveivel, és többet szeretnének tudni „Jánoskáról”, azaz Nepomuki Szent Jánosról. A kis túlzással „művészettörténeti horror”-ként is jellemezhető izgalmas regényt olvasva bejárhatjuk Csehországot, meglátogathatjuk a híres cseh építész Santini zseniális építményeit, és a regény főhősével együtt kereshetjük a világról mindent elmondó titokzatos univerzális mondatot. Az alábbi idézetünkben a főhősünk éppen Santini egyik alkotását látogatja meg:

A templom és mellette a Szent Anna-kápolna

Csontcímer, csontcsillár, csont hátán csont: Csontkápolna - Sedlec

„Emberi csontokat találtak az erdőben”, „emberi csontok kerültek elő a földből”, „emberi csontok a Dunában”. Ilyen és ezekhez hasonló híradások jelennek meg évről évre a különféle médiumokban, bizton számítva arra, hogy a mezei olvasó, néző érdeklődését már az emberi csont említése is kellőképpen felcsigázza. Még mielőtt tudatosulna bennünk, hogy a csont, egykor egy élő, érző embertársunkhoz tartozott, többségünkön már az említésekor valamiféle ösztönös borzongás, félelem vagy más riasztó elemi érzés fut át. Ugyanakkor valami ősi kíváncsiság is erőre kap, ki is lehetett a csont egykori gazdája, hogyan is halt meg? De miért is van bennünk ez a furcsa, bizarr vonzódás embertársaink maradványai iránt, miért van az, hogy egy koponya látványa egyszerre riasztó, és mégis vonzó? Erre talán egy sereg antropológus, pszichológus tudna pontos választ adni, mi ezt, itt és most meg sem kíséreljük. 

A temetőkert kapuja

Csehországi Sörfőzdék XII. - Krakonoš - Trutnov

Egyszer volt, hol nem volt, még Morvaországon is túl, az Óriás-hegység lábánál volt egyszer egy sörfőzde. Akár így is kezdhetnénk az újabb cseh sörfőzdénkről szóló cikkünket, annyiban változtatva a klasszikus sorokon, hogy a múlt idő használata ez esetben nem helyénvaló. Hiszen a trutnovi sörgyár ma is él és virul, ontja magából a finom komlós nedűket.

Duchcov – Casanova városa

Giacomo Girolamo Casanova de Seignalt, azaz közismert rövid nevén Casanovát a világon mindenütt ismerik. A női szívek elcsábítójáról, tiprójáról, a híres szélhámosról, csodadoktorról, velencei kémről, párbajhősről, utazóról azonban csak kevesen tudják, hogy Csehországban töltötte élete utolsó éveit. 

G. G.  Casanova de Seignal

Csehország természet-, tájvédelmi területei I. - Áttekintés

Új sorozatot indítunk el, amelyben Csehország természetvédelmi, tájvédelmi szempontból védett területeit kívánjuk bemutatni. Hétről-hétre egy-egy újabb védelem alatt álló terület, emlék rövid ismertetését követjük el, remélhetően az olvasóink örömére. Sorozatkezdő cikkünkben általános betekintést nyújtunk a cseh természetvédelem rendszerébe, mondhatni bemutatjuk a védelem alapjait és fő pilléreit.

Csehország rendkívül gazdag természeti, tájképi kincsekben. Jóllehet a múltban, elsősorban a szocialista iparosításnak köszönhetően a cseh bánya- és iparvidékek környéke a környezeti – természeti károkozás iskolapéldáinak számítottak, de a bársonyos forradalmat követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Az országban, csakúgy mint hazánkban is a természetvédelem a korábbiaknál sokkal nagyobb szerephez jutott és ez a jogrendszer változásában, új törvények születésében is megmutatkozott. Csehországban Magyarországnál jóval korábban, már 1992-ben megszületett a természetvédelmi törvény. A törvényben megkülönböztették az általános természet- és tájvédelmet, és annak speciális formáit. Az általános védelem részben területi (tájvédelem), részben fajvédelmi jellegű (pl. védett madarak és azok élőhelyei), továbbá a magyar ex lege (azaz a törvény erejénél fogva általános jellegű) védelemnek megfelelő. Ez utóbbiakhoz tartozik valamennyi barlang, ősmaradvány, ásvány.

Csehországi Nemzeti Parkok, és Tájvédelmi Területek (forrás: Nature Conservation Agency of the Czech Republic)

Varázslatos Česky Krumlov XI. – Viasz Múzeum - Kájovská 68.

Česky Krumlov ódon városmagjában, a Parkán nevű városrészben járva vörös színével könnyen magára vonja a turisták figyelmét a Kájovska utca 68. szám alatti ház. Az egy emeletes-tetőteres, tengelyében három ablakos ház, fent csigavonalakkal és timpanonnal díszített. Egyszerű építési stílusa arra utal, hogy az épület valamikor a reneszánsz korban épülhetett, míg jelenlegi kinézetét a klasszicizmus alatt nyerte el. A ház hátsó szárnya barokk stílusú, a hozzátoldásra pedig már a XX. században került sor. A szép piros színekben pompázó homlokzat hajdani kinézetéről nincsenek pontos információink, de az bizton feltételezhető, hogy a reneszánszban az egész felület díszítve volt. Az épülethomlokzatot a kora barokk során épített házoromzathoz idomították hozzá a ma is látható formában. A ház homlokzata eredetileg szürke-fehér színben tarkállott, a mai vöröses-bordó színét csupán az 1999-2000. évi felújítások alkalmával kapta.

Mai kép

Pivovarský řízek - Sörös vagy sörgyári szelet

Gasztronómiai sorozatunk legújabb cikkében időzzünk még el egy kicsit Morvaországban. Jóllehet egész Csehországra is, de erre a vidékre végképp elmondható, hogy az itt lakó népek kimondottan kedvelik a sertéshúsból készült ételeket. Itt szinte minden fogásba kerül röfi husi valamilyen (füstölt vagy natúr) formában. A sokféle elkészítési móddal elkészített ételekből egy e vidéken jellegzetes, kóstolásra csábító és idehaza egyáltalán nem szokványos fogást választottunk, nevezetesen a Pivovarský řízek-et, vagyis a Sörgyári szeletet. Elkészítése nem igényel komoly gyakorlatot, sok előkészületet, mégis nagyszerű és laktató étel. Tálalhatjuk pirítóssal, némi salátával és természetesen érdemes egy-két finom cseh sörrel lekísérni ezt a kiváló eledelt.

VI. Budapesti Cseh Sörfesztivál - 2013

Alig több mint két héttel ezelőtt fejeződött be Prágában a nemzetközi hírnévre szert tevő Český pivní festival és már itt is van az immáron hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Cseh Sörfesztivál. Helyszíne a megszokott Városháza tér, a szervező továbbra is a Ferdinánd Sörház Kft.

A prágai „nagy testvér” rendezvényen idén 47 cseh sörgyár (ez a csehországi sörfőzdék valamivel kevesebb mint egynegyede) képviseltette magát termékeikkel. A budapesti Cseh Sörfesztivál honlapján (www.csehsornapok.hu) fellelhető információk szerint nálunk „csak” 25 csehországi sörgyár mintegy 66-féle söre lesz kapható, de ki az akinek ez a „szerényebb” választék nem lesz elegendő? Feltételezhetően ezen sörök csak egy része kerül csapolásra, a többi palackozott formában vár a vendégekre. Bármennyire is bizonygatják egyes sörszakértők, hogy nincs különbség az üveges és a csapolt sörök között, de mi bizony ezt nem hisszük el, így elsősorban arra leszünk kíváncsiak, hogy hányféle csapolt sört fogyaszthatunk.

Akkor és most 12. – Vyšehrad - Prága

Rendszeres olvasóink emlékezhetnek arra, hogy néhány cikkel korábban elmélyedtünk a cseh nemzet „ősanyja”, Libuše hercegnő legendás ténykedéseiben, amint törzsét a Magasvárról, azaz Vyšehradról irányította. Akkor és most sorozatunk jelen részében ide, Prága egyik legősibb részére, a Moldva fölé mintegy 40 méterre magasodó mészkőszikla tetejére látogatunk el, különböző időszakokból származó képek segítségével.

Vyšehrad dombja, mint ahogy a legendák is mutatják igen korán fontos stratégiai szerepet töltött be, és korán benépesült. A XI. században, mikor a Přemysl-házban komoly feszültségek támadtak II. Vratislav ide tette át a székhelyét, és a korábbi földvár helyén kővárat, templomokat (rotundák) építtetett. Utódai ugyan már nem maradtak itt, de Vyšehrad éppen a már említett kiváló stratégiai, megfigyelési helyzete miatt nem vált az enyészeté, sőt IV. Károly uralkodása alatt egyenesen a fénykorát élte. Ekkor a király koronázási menete innen indult a Hradzsinba.

Vyšehrad, 1420 - idealizált ábrázolás

Halló, halló, figyelem!! - Indul az Irány Csehország!

Kedves Csehország iránt érdeklődő olvasóink, Csehországba utazni szándékozó honfitársaink!

Örömmel tájékoztatunk mindenkit arról, hogy a mai nappal elkezdte működését az Irány Csehország elnevezésű honlapunk, valamint a hozzá kapcsolódó szolgáltatásunk! Az Irány Csehországon kifejezetten utazási tanácsadással, hasznos utazási információkkal, program, szállás és vendéglátóhely ötletekkel (stb.) kívánunk szolgálni mindazok számára, akik a csodálatos Csehországba vágynak utazni. 

Kérjük, tekintse meg honlapunkat és a folyamatosan bővülő kínálatot. Ha utazási célként ezt az igazán közeli, varázslatosan szép helyekkel teli országot szeretné meglátogatni, forduljon hozzánk és vegye igénybe szolgáltatásaink egyikét-másikát. Ezzel is támogathatja a Csehország, nem csak Prága netmagazinunk működését, fennmaradását!

Ha azonban nem tud vagy nem szeretne utazni, akkor is ajánljuk az Irány Csehország böngészését, ahol a "Nem csak Prágához" hasonlóan időről -időre újdonságokról, érdekességekről számolunk be.

Az IRÁNY CSEHORSZÁG  címe:

www.iranycsehorszag.blogspot.com

Az Irány Csehország jelenleg 1.0 - ás verzióban üzemel, de a terveink szerint folyamatosan fejlesztjük, frissítjük és bővítjük, így mindenkit csak biztatni tudunk sűrű meglátogatására!  

Mivel rögtön a kezdetkor nem áll majd minden információ az utazni vágyók rendelkezésére, így ha bárminemű kérdése van, forduljon hozzánk, akár a zsmunkacsi@dtrace.hu e-mail címen, vagy akár a 06-(20)-392-1512 -es telefonszámon, és mi igyekszünk segíteni!

IRÁNY CSEHORSZÁG !

Húszéves a Bohemia Baráti Kör! - BOHEMIA KAVALKÁD 2013

Június 8-án, szombaton a budapesti Király utcai DOVER Házban került sor a 20 éves fennállását ünneplő Bohemia Baráti Kör születésnapi rendezvényére, a Bohemia Kavalkádra, ahol igen szép számban gyűltek össze a Baráti Kör tagjai és szimpatizánsai. A Cseh Köztársaságot Helena Bambasova nagykövet asszony, Milan Peprník tanácsos konzul úr, Michal Černý a budapesti Cseh Centrum igazgatója képviselte a rendezvényen. Ugyancsak részt vett az eseményen Martina Fialková, a prágai Český dialog és Kokes János, a Cseh- és Morvaországban élő Magyarok Szervezete képviseletében.

Zachár Ottó, a BBK elnöke akcióban

Idézet és pár kép X: Jiří Hájíček – Parasztbarokk

Sorozatunk legújabb részében a kortárs cseh író generáció egy neves alakja, Jiří Hájíček 2005-ben írt Parasztbarokk (Selsky Baroko) című regényéből idézünk. Az 1967-es születésű, ma bank tisztviselőként dolgozó Hájíček ezen műve egyszerre mélységesen elgondolkodtató, és szolidan izgalmas, detektív-regény szerű alkotás, amelyet a magyaron kívül olasz, horvát és angol nyelvre is lefordítottak. 2006-ban elnyerte a Magnesia Litera díjat és 2005-ben a harmadik helyet érte el az Év Könyve választáson.

Veltrusy kastélya – gyöngyszem az árvizek célkeresztjében

A mostani csehországi hatalmas áradások során újabb és újabb szomorú fényképek látnak napvilágot. Elöntött települések, ipartelepek, összedőlt házak, elsodort gépkocsik. A felvételeken felfedezhetünk egy kis falut is, amelyet csinos kastélyával, piros malomépületével és tüneményes kőpavilonjaival együtt amint víz veszi körül, illetve árasztja el egészen.

A kastély a 2013. évi árvíz idején

„Jön az árvíz, jön az árvíz...” - Történelmi árvizek Csehországban

A hóban gazdag tél, a rendkívül csapadékos tavasz megtette a hatását. Végig a Duna mentén, félévszázada nem tapasztalt árvíz érkezik hazánkba. Németországban, Ausztriában a patakok már folyókká duzzadtak, és a folyók erősen törekednek a gátjaik lebontására, az általuk „vélt”, vagy valós ártereik beborítására. Nincs ez másként az Elba vízgyűjtő területén sem, ahol a víz már Prága történelmi belvárosát (Óváros) veszélyezteti, és sajnos már több ember halálát okozta.

Az 1784-es prágai jeges áradat

Csehországi Sörfőzdék XI. - Balkán, családi sörfőzde - Uherský Brod

Cikkünk 2013-as megjelenése óta a Balkán Sörfőzde bezárta kapuit, így immáron ez csupán egy kis visszaemlékezés erre a remek sörműhelyre.

Dél-Morvaországban, a szlovák határ közelében fekszik Uherský Brod (más néven Magyarrév – Magyargázló) városa, amely igazán gazdag történelmi múlttal bír. A gyönyörű templomok, a közeli Nivnice faluban született világhíres morva pedagógus, Jan Amos Komenský tiszteletére berendezett Múzeum, a szép főtér, és kastély valamint más pompás műemlékek megtekintése mellett érdemes egy kis időt szánnunk a helyi sörfőzdék felkeresésére, az általuk készített folyékony kenyér megkóstolására is.

Libuše, a cseh nemzet legendás hősnője, Prága alapítója

„Évszázadokkal ezelőtt Libuše hercegnő azt jövendölte: Látok egy nagyszerű várost, ami tűzön-vízen át kiállja az idők próbáját és dicsősége a csillagok magasságába emelkedik. E városnak a neve legyen Prága.” Így kezdődik az egyik hazánkban is jól ismert cseh multi sörgyár igen látványos reklámfilmje, amelyben az immáron nem importált, hanem Magyarországon gyártott sörét hirdeti. A magunk részéről csak bízni tudunk benne, hogy a hazai gyártás eredményeként a megszokott remek minőség nem fog oly mértékben visszazuhanni mint ahogy ez egy másik cseh sör „remekével” történt. Hitünk erős, bizalmunk egyenlőre töretlen...meglátjuk.

Libuše hercegnő

Oláh savanyú leves, azaz kóstoljuk meg a morva Valašská kyselice-t!

Néhány hete módunkban állt megkóstolni a Dél-Morva vidék egyik jellegzetes levesét a Valašská kyselice-t, vagyis az Oláh savanyú levest, amire lélekben már régóta készülődtünk. Kíváncsiságunk arra késztetett, hogy mindenekelőtt megfejtsük miért is hívják valašskának azaz oláhnak ezt a levest.

Varázslatos Český Krumlov X. - Folyosók a fejünk felett

Aki csak egyszer is járt Český Krumlov óvárosában annak figyelmét nem kerülhette el a sziklatömbön magasodó (vár)kastély melletti hasadék és a fölötte átívelő több szintes híd. A város Latrán negyedében (ott ahol a vár is áll) járó turista egy-egy helyen ugyancsak felfigyelhet még további kisebb-nagyobb, magasban húzódó fedett folyosókra. De a látnivalók özönével szembesülő látogatók közül csak kevesek sejtik, hogy ezek a függőfolyosók, hidak és a köztük lévő épületek tetőterei, padlásai egy egymással csaknem végig összefüggő folyosórendszert rejtenek. Ez a folyosórendszer a várudvartól indul és sorban összeköti az egyes épületeket, egészen a csodálatos Moldva partjáig.

Észak-morvaországi boszorkányvadászat Boblig módra

A XV. század végétől csaknem háromszáz éven át egy egészen különleges kivégzési hullám futott végig Európán. A kivégzetteknek egyetlen közös jellemzőjük volt, mindannyian a boszorkányság vádjában „bizonyultak” bűnösnek. Az évszázadok folyamán így több tízezer ember vált az emberi gyarlóság, mondhatnánk eszementség áldozatává. De ahogyan azt látni fogjuk a boszorkány vadászat hátterében nem csak a hitbuzgó elmebaj állt, hanem jóval szimplább, anyagiasabb indokok is.

A híres Boszorkánypöröly

Akkor és most 11. - Wallenstein (fő)tér (Valdštejnovo náměstí)- Jičín

Jičín egyike azon kevés számú cseh városoknak melyek neve közismert még a Csehország iránt kevésbé érdeklődő honfitársaink számára is. Ez az észak-csehországi város - mint jól tudjuk- a hazai hírnevét elsősorban a Václav Čtvrtek által írt Rumcájsz meséknek köszönheti, a meséknek amelyek mind a mai napig széles népszerűségnek örvendenek. De Jičín-t nem csupán a mese miatt érdemes felkeresni! Az Akkor és most sorozatunk soron következő részében a város „mesés” főterét igyekszünk bemutatni, egy kis történelmi megalapozással.

Főtér 1913-ban, jobbra kastély, szemben a kaputorony, kicsit balra a Koronázási kút

Kyselka fürdő (Lázně Kyselka), a haldokló Mattoni örökség

Csehország világszerte híres gyógyfürdőiről, fürdővárosairól, amelyek közül Karlovy Vary, azaz a régi német nevén Carlsbad nevét ismerik leginkább. A Csehországba járó, a fürdőket kedvelők, valamint magazinunk rendszeres olvasói fülében a cseh fürdőháromszög másik két tagja, Mariánské Lázně (Marienbad) és Františkovy Lázně (Franzensbad) fürdővárosainak neve is ismerősen csenghet. De ki az aki már hallott Kyselkáról, erről a Karlovy Vary közelében fekvő kis faluról és annak egykor híres fürdőjéről? Bizonyára nem túl sokan. Pedig ez az Ohře (Eger) folyó festői szépségű völgyében megbúvó település a XX. század elején, Karlovy Varyhoz hasonlatos divatos fürdőváros volt.

Kyselka 1910-ben

Bohemia „követei” Magyarországon IV. - A Ferdinánd söröző-étterem „birodalom”

A  cikkünk két évvel ezelőtti megjelenése óta sajnos a Ferenc Ferdinánd Étterem bezárt, a Sládek Söröző pedig más név (Cseh Ó) alatt üzemel.

A tavalyi év végén jelent meg magyar nyelven Robert Maklowitz lengyel gasztro-újságíró könyve a Café Museum. A szerző a művében az Osztrák-Magyar Monarchia romantikus, képzeletbeli bejárására invitálja az olvasóit, aminek során megismerkedhetünk az egykori „káundká” népeinek kultúrájával, valamint konyhaművészetével, kulináris csodáival. A könyv olvasása során a kulturális éhségünk csillapodása mellett egyre fokozódó vágyat érzünk arra, hogy a valóságban is „végigegyük a Monarchiát”. De hol, és hogyan is tehetnénk ezt meg? A válasz mi sem lehetne egyszerűbb! Irány a Ferdinánd!

Idézet és pár kép IX. - Giskra-himnusz

Ján Jiskra z Brandýsa

Az alábbi idézetünk, pontosabban egész költeményünk a XV. század közepéről származik. A Bohemia földjén zajló huszita háborúk záróakkordjaként is számon tartott 1434-es lipanyi csatában a vesztes „táboriták” (azaz a „kelyhesekkel” szemben a radikálisabb eszméket hirdető és agresszívabb huszita csoport) csalódott „parasztkatonái” már nem láttak maguk előtt nemes célt. Korábbi munkájukhoz visszatérni nem tudtak vagy éppen nem akartak. Sokan közülük egy bizonyos Brandýsi Jiskra (Giskra) János (Ján Jiskra z Brandýsa) morva nemes és zsoldosvezér formálódó seregéhez csatlakoztak, és mint fizetett katonák természetesen annak az érdekeiért harcoltak akitől a pénzt látták. 1440-ben Giskrát és csapatát a Magyar Királyság uralkodási viszálya során Erzsébet királynő (az elhunyt Habsburg Albert felesége, és V. azaz Árva László anyja) behívta az országba és ők megkezdték nem éppen áldásos tevékenységüket. Igazán hosszú cikket érdemel meg a csapat és a fővezér tevékenysége és sorsa, amire hamarosan sort is kerítünk, most csak annyit, hogy bizony pár évtizeden át keserítették meg a felvidéki városok és a Hunyadiak életét. Hogy Giskra – Jiskra a végén mégis miként is állt-állhatott Mátyás szolgálatába, az egyenlőre (de ígérjük nem sokáig) maradjon titok. Addig is olvassuk a Giskra-himnuszt, Mocsáry Lajos fordításában (Forrás: Zalabai Zsigmond - Verses magyar Bohémia, Kalligram Kiadó, 2001.)

Csehországi Sörfőzdék X.: Opat – Broumov/Olivětín

Észak-kelet Csehországban, a lengyel határ közvetlen közelében fekszik Broumov városa. A település környéke elsősorban a homokkő sziklarengetegéről híres, a város maga pedig a gyönyörű bencés kolostoráról nevezetes. De az egykor szebb napokat is látó Broumovban a történelme szerves részét jelentő sörgyártásáról is érdemes megemlékeznünk.

Magyar katonasírok Rájovban

A Česky Krumlovban járó magyarok többsége nem is tudja, hogy mindössze pár kilométerre északra, a kis, Rájov nevet viselő falu temetőjében honfitársaink fekszenek végső nyughelyeiken. A Moldva völgyében húzódó falu, - amelyet a turisták a közvetlen szomszédságában fekvő Zlata Koruna-ba (közismert turista célpont és vízi turista centrum) vezető útjuk során óhatatlanul is átszelnek - a II. világháború végnapjaiban magyar katonák állomáshelye volt. A Volksturm csapatokkal együtt a térségbe érkezett magyar honvédek a német visszavonulást látva és a közeledő német háborúvesztésre „ráérezve” nehéz dilemma elé kerültek. Ők is meneküljenek a németekhez hasonlóan, vagy álljanak át a helyi lakosság oldalára és legyenek partizánok. Akik az átállás mellett döntöttek azok a továbbiakban a helyi lakosokat védelmezték a végsőkig kitartó SS katonák atrocitásai ellen, valamint részt vettek a helyreállítási, aknamentesítési munkálatokban.

A nyilacska jelzi a falu temetőjét